Kereső toggle

Ha jön a pollen...

A nemzetközi (allergia)helyzet fokozódik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az allergiát civilizációs betegségnek tartják, amelyért a környezetszennyezés és más környezeti hatások, például a fertőtlenítőszerek túlzott alkalmazása a felelős. A legújabb kutatások szerint azonban más okok is állhatnak a háttérben. A Henry Ford Kórház munkatársai évtizedek óta kutatják például az allergia és a háziállatok kapcsolatát. Megállapításaik szerint azok a csecsemők, akik életük első egy évében együtt éltek valamilyen kisállattal, kisebb eséllyel lettek később allergiások. Mi több, az érzékenység kérdése már korábban is eldőlhet.

Dr. Christine Cole Johnson, a kutatás vezetője 1200 újszülött sorsát követte nyomon, akik 2003 és 2007 között születtek Michiganben. Felfedezték, hogy a császármetszéssel született babák hatszor olyan érzékenyek a poratkákra, mint a természetes módon világra jöttek. Ugyanilyen megállapításra jutottak a macska- és kutyaszőr allergiát illetően is.

Az ember testén és testében több ezer mikrobafaj él együtt, amelyek hozzájárulnak testünk egészséges működéséhez is. Ezek a mikroorganizmusok élőhelyeik szerint különböznek, más-más típusúak találhatóak a bőrön, a nyálkahártyákon, vagy az emésztőrendszerünkben. (Egy 75 kilogrammos ember körülbelül 0,7 kilogramm baktériummal él együtt.) Dr. Christine Cole Johnson szerint az újszülöttek közötti eltérés éppen ennek köszönhető. A méhben a babák sterilek, és amikor keresztülhaladnak a szülőcsatornán, az ott található baktériumokkal kapcsolatba kerülve immunrendszerük „megtanulja” megkülönböztetni a jó és a rossz baktériumokat. A császármetszéssel születettek bélrendszerében ugyanakkor az édesanyjuk bőrén élő mikroorganizmusokhoz hasonlók találhatók. A későbbiekben helyreáll ugyan a megfelelő bélflóra, de ez a késlekedés elegendő lehet ahhoz, hogy kialakuljon az érzékenység.

Természetesen mindez csak az egyik lehetséges oka az allergiáknak, amelyben a genetika is szerepet játszik. Johnson kollégája, dr. Haejin Kim azt is felfedezte, hogy az afro-amerikai gyermekek háromszor olyan fogékonyak az élelmiszer-allergiára, mint a fehérek, illetve az allergiás afro-amerikai szülők gyermeke kétszer olyan gyakran lesz érintett, mint az, akinek a szülei egészségesek. Mindez azt mutatja, hogy az allergia genetikai eredetű, véli Kim. De ettől még mindig nem jelenthető ki, hogy 100 százalékban örökletes dologról van szó, mert nem határozható meg egyetlen felelős gén. Valószínűleg több gén kombinációjáról beszélhetünk, amelyek egymással és a környezettel is kölcsönhatásba kerülnek.

A Thorax című magazinban megjelent tanulmány szerint a gyorsételek is növelik az asztma, az ekcéma és a rhinitis (orrnyálkahártya-gyulladás) kockázatát a gyerekeknél. A kutatók, több mint 50 országból, fél millió gyermeket vontak be a vizsgálatba. Megállapították, hogy azok a tinédzserek, akik hetente legalább háromszor esznek valamelyik gyorsétteremben, közel 40 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek súlyosan asztmások – viszont ez az arány gyümölcs rendszeres fogyasztásával csökkenthető.

Hazánkban is egyre növekvő tendencia mutatható ki a betegek számában. Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergia Szövetség elnöke a Heteknek elmondta: nagyon nehéz megbecsülni az érintettek számát, ugyanis sokan recept nélküli gyógyszereket vásárolnak; a 18 év alattiakat a gyermekgyógyászatban tartják számon; a felnőttek egy része pedig más-más szakrendelést vesz igénybe. A Korányi Intézet (OKTPI) 2011-ben 310 ezer felnőtt allergiás-náthás beteget tartott számon (nagyjából 8,9 millió lakos között). Az európai adatokhoz képest jóval alacsonyabbnak látszó előfordulást a szakemberek az egységes adatbázis hiányával magyarázzák. Ez különösen valószínű a parlagfű-allergia vonatkozásában, amely közel egymillió beteget érinthet.

A professzor hozzátette: az Allergia Világszövetség a legnagyobb allergiaproblémának mégis a „csak allergia” szindrómát tartja, vagyis hogy a politikusok, az egészségesek, sőt a betegek egy része is alábecsüli az allergiák rövid és hosszú távú veszélyeit, társadalmi terheit, és ezért nem hajlandó tenni elkerülésük, megoldásuk érdekében. „Magyarország vonatkozásában valószínűsíthető, hogy valamennyi allergia együttes bruttó gyógyszerköltsége 25-30 milliárd forint évente. Egyes felmérések szerint alternatív szerekre és gyógymódokra ennek 2-3-szorosát költi a lakosság” – fogalmazott Nékám Kristóf.

Egy jellemző gyógyszerfogyási adat 2010-ből a parlagfű szezon hónapjaiban: egy hónap alatt 10 millió terápiás napnyi antihisztamin fogyott (ez mintegy 350 ezer beteg egyhavi kezelésére elég), valamint 3 millió adag orrban alkalmazható szteroid orrspray (ez 100 ezer beteg egyhavi adagja). Az antihisztaminok az enyhébb szénanáthás tünetek kezelésére, a szteroidok a súlyos tünetek enyhítésére alkalmazandók. Miután jóval magasabb a szénanáthás betegek száma, ez társadalmi méretekben kimondottan alulkezelést jelent.

Európában jellemzően az allergiás gyógyszerköltségek a teljes gyógyszerkassza 6-8 százalékára tehetők. Ezen belül országonként óriási különbségek lehetnek. Az Európai Légúti Allergiás Betegszervezetek Szövetségének adatai szerint például az allergiás asztma kezelése Franciaország számára másfél milliárd eurós költség, az Egyesült Királyságban pedig 900 millió font. A számok általában csak a közvetlen költségeket (gyógyszerköltségek és az orvosi ellátás költségei) takarják. A további, nem közvetlen költségek méreteit jól jellemzi a svédországi adat. Ott az allergiás nátha (különösen az általa kiváltott alvászavarok miatt) az érintettek akár 40 százalékára is vonatkozó átmeneti, évi 5 napos munkaképtelenséget eredményez. Már ez 2,7 milliárd eurós veszteséget jelent önmagában, ami e sokak által semmiségnek tartott tünetegyüttes számlájára írható.

Olvasson tovább: