Kereső toggle

Kutyavilág

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megrémülve hallgatjuk, amikor arról mesélnek, hogy valahol egy családi kutya rátámadt egy emberre. Gyakran az jut ilyenkor az eszünkbe, hogy ilyesmi biztosan csak egy vad harcikutyával fordulhat elő. Pedig hát akkor se lepődjünk meg, ha kiderül, hogy egy divatosra nyírt uszkár vadult meg, vagy egyszerűen egy család házikedvence támadt rá az egyik gyerekre.

Hiszen nem csak a kutya típusától függ, hogy hogyan viselkedik és milyen magas az ingerküszöbe, mennyire tud vad lenni. Nem feltétlenül csak a tenyésztett harcikutyák válhatnak veszélyessé vagy követhetnek el tragikus kimenetelű támadást. „Bármilyen fajtájú eb okozhat balesetet, amennyiben a gazda nincs tisztában azzal, hogy a kutyatartáshoz milyen alapvető körülmények biztosítása szükséges” – mondja Lengyel Tatjána, a Dogshop.hu Kft. munkatársa.

Nem ajánlatos mindenféle utánanézés nélkül kutyát vásárolni, érdemes megtudni, hogy a kiszemelt kutyafajtának elegendő-e az a tér, amelyet biztosítani tudunk számára, van-e elég időnk arra, hogy a számára megfelelő módon foglalkozzunk vele, vagy csak megtetszett nekünk egy képen. „Legfontosabb, hogy az adott célnak megfelelő kutyát válasszunk. Ne a divat vagy az esztétika vezéreljen a választásban, hanem tartsuk szem előtt a kutya tulajdonságait és a rá jellemző igényeket” – magyarázza a leendő gazdiknak Tatjána. Sokszor a balesetek oka is oda vezethető vissza, hogy a gazda nem megfelelően választott kutyát. Ha egy kutya egyszerűen nem alkalmas arra, hogy akkora területen éljen, amekkorát biztosítani tudnak a számára, és csak azért vették meg, mert megtetszett a pofija, vagy nem megfelelően foglalkoznak vele, ez gyakran azt eredményezi, hogy a kutya érzelmileg torzul. Ez pedig a viselkedés megváltozását vonja maga után, ami balesethez is vezethet. Fontos figyelni ezért az adott fajta igényeire, ezek elárulják, hogy mire alkalmas egy kutya, és mire nem.

Az egyedi igények mellett vannak olyan alapelvek is, amelyek a kutyákkal kapcsolatban általánosságban fontosak. Ezek tiszteletben tartásával kiküszöbölhetjük, hogy a kutya kiegyensúlyozatlanná váljon. Egy kutya számára alapvető igény a mozgástér biztosítása, a mértéke pedig fajtától függ. A mozgáshiány és a bezártság szinte az összes kutyánál torzuláshoz vezethet, felhalmozódhat a feszültség az állatban, és ezáltal sérülhet az idegrendszere, aminek következtében veszélyessé válhat. A házaknál élő, de éjjel-nappal láncon vagy kennelben tartott kutyák emiatt válhatnak őrjöngővé, függetlenül a fajtájuktól. Mivel be vannak zárva és ráadásul magukra vannak hagyva, rendkívüli módon megvadulhatnak, hiszen csak azzal vezethetik le a bennük felgyülemlett energiát, hogy rángatják a láncot és lökdösik a kerítést. Ha egy házőrző kutyával foglalkoznak, rendszeresen megmozgatják, nem fogja elfelejteni a feladatát, a házőrzést, viszont kiszámíthatóvá és kiegyensúlyozottabbá válik, míg elvadulva az emberre is veszélyes lehet. Sokszor tehát az okozza a balesetet, hogy egy bezárt kutya felingerül és odaharap vagy rátámad egy másik állatra, vagy akár egy emberre.

Ugyanígy veszélyforrás lehet az is, ha egy kutyát mindig bent tartanak. Egy kutya ezt nem kedvezésként éli meg, a legtöbb fajta számára ez ugyanolyan káros, mintha egész nap láncon tartanák. A kutyák többsége számára már az sem ideális, hogy bent tartják, bár egyes fajták jobban tűrik, és vannak már olyan fajták is, amelyek csak szobakutyaként tarthatók. A lényeg igazából az, hogy van-e ideje a gazdának arra, hogy a lakásból naponta többször elvigye sétálni a kedvencét? Mert ha igen, akkor a kutya jól tudja kezelni a helyzetét, ha viszont nincs megmozgatva, és nem kutyaként kezelik, akkor torzulhat a viselkedése.

Kérdésemre Tatjána megemlített egy olyan példát, amikor egy díszkutyának tartott uszkár marcangolt szét egy másik kutyát. A fő ok vélhetően az volt, hogy a gazda több kutyát is tartott a lakásában, és kellő ismeret híján nem tudta megtartani a falkavezér szerepét, így amellett, hogy a kutyák érzelmileg sérültek, a falka saját működésbe kezdett. „Kanapén, ágyban aludtak, szinte ők uralták a lakást. Nem voltak szabályok, csupán együttélés. A gazda nem volt ura a helyzetnek.”

Gyakran az is okozhatja az eldeformálódást az állatban, hogy az „emberek nem kutyaként, hanem gyerekpótlóként kezelik a kutyát, és gyakran a túláradó szeretetet elszenvedő kutya antiszociálissá, érzékennyé és bizonyos szituációkban kiszámíthatatlanná válik” – véli Tatjána. Hozzáteszi, hogy ideális esetben a kutya számára a család a falka, és a gazdáját tartja a falka vezérének. És bár kutyánkkal fontos a jó viszony, vegyük figyelembe, hogy kedvencünk akkor engedelmes, ha tiszteli a gazdáját. Ha úgy látja, hogy mindent szabad neki, akkor felrúgja a hierarchiát és elszemtelenedik. Miközben az engedékeny gazda esetleg élvezi, hogy a kutya annyira szereti, hogy még az ágyába is belefekszik, az már problémát jelent majd, amikor a kutya makacsul, olykor vicsorogva elkezdi védeni az így megszerzett pozícióját a családban.    

A kisgyerekekkel vigyázni kell, akár lakásban, akár udvaron tartja az ember a kutyáját. „A kutya ösztönlény! Szigorúan az! Ha a kisbaba kapálózik és sír, ez még a legjámborabb kutyában is felkeltheti a vadászösztönt! – figyelmeztet a szakember. – Kisgyerekek esetében oda kell figyelni, hogy amikor játszanak a kutyával, tartsák szem előtt, hogy a kutya nem játékszer, és ne ingereljék föl, mert ilyen esetben hirtelen megvadulhat az állat” – teszi hozzá.

Érdemes tehát felmérni, hogy az ember mennyi időt tud a kutyájára szánni, hiszen nem kötelező a kutyához igazodni. Olyat is lehet vásárolni, amelynek elegendő az az idő és tér, amennyit a gazdi biztosítani tud. Így az állat nem válik abnormálissá, veszélyessé a nem megfelelő bánásmód vagy környezet miatt. Fontos átgondolni azt is, hogy nem azzal teszünk jót a házikedvencünknek, ha az ágyunkban alszik és az asztalunknál eszik.

Olvasson tovább: