Kereső toggle

Állat eheti, ember nem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mialatt a földön közel 1 milliárd ember éhezik, világszerte nagyon nagy a pazarlás – a háztartásokban és az üzletekben egyaránt. Már a kidobott élelmiszerek fele elegendő lenne az éhezés megszüntetésére.

2010-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) bejelentette, hogy hosszú évek óta először csökkent az éhezők száma, mégpedig 925 millióra. Ez még mindig több ember, mint amennyi az USA, Kanada és az Európai Unió lakosainak összlétszáma. Mindez annak fényében megdöbbentő igazán, hogy a mezőgazdaság 10 milliárd ember ellátására elegendő élelmiszert termel meg – ami bőven elegendő lenne a 7 milliárd ember élelmezésére. Ennek ellenére az átlagot tekintve naponta több mint 25 ezer ember, vagyis évente 9 millió ember hal éhen, és további több 10 millióra tehető azoknak a száma, akik éhezéssel kapcsolatban álló betegség miatt vesztik életüket egyetlen esztendő leforgása alatt. Ez a szám a BBC News szerint már hosszú évek óta nem változott. A FAO szerint jelenleg 37 ország van kritikus állapotban, és szorul állandó jelleggel nagy mennyiségű élelmiszersegélyre.
A világ sok pontján éheznek, de még több helyen pazarolnak. A fejlődő országokban ez elsősorban a háztartásokban fordul elő, aminek az egyik fő oka, hogy az emberek túlvásárolják magukat, nem eszik meg időben a rövid szavatosságú ételeket, valamint a nem megfelelő tárolás miatt tönkremennek az élelmiszerek. Fejlett országokban pedig inkább az áruelosztás, a gyártási hibák (hűtési, tárolási problémák, kedvezőtlen klíma) okozzák a pazarlást.
A legfrissebb felmérés szerint mintegy 3,9 milliárd tonna az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer mennyisége évente, s ennek körülbelül az egyharmadát (1,3 milliárd tonna) dobjuk ki – derült ki az október 16-ai Élelmezési Világnapon. Már csupán ennek a számnak a fele (650 millió tonna) elég lenne az éhezés megszüntetéséhez. A több mint
1 milliárd tonna kidobott élelmiszer-mennyiségből 89 millió tonnányit az Európai Unió számlájára lehet írni, közölte az Európai Bizottság Brüsszelben. A The Guardian brit lap szerint az angolok 8 milliárd fontnyi értékben 6,7 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Igaz, hogy ennek fele konyhai maradék (csont, héj), de az adat így is sokkoló. Pénzügyi szempontból tovább rontja a helyzetet az a tény, miszerint az ehhez kapcsolódó költséget (termelés, szállítás, raktározás, feldolgozás, megsemmisítés) évi 10,2 millió fontra – csaknem 3,65 milliárd forintra – becsülik. Az Egyesült Államokban évente fejenként mintegy 81 kilogramm élelmiszer landol a kukában, aminek a fele még ehető lenne. Az Arizonai Egyetem kutatása szerint így az élelmiszer-hulladék miatt keletkező veszteség 43 milliárd dollárra tehető. Az ételek 14-15 százalékát ráadásul még nem is bontják fel. Szakértők szerint ha nem történik változás ezen a téren, akkor 2020-ra ezek az adatok megduplázódhatnak.

Mi a helyzet Magyarországon?

A Világbank szerint azok az emberek számítanak szegénynek, akik kevesebb mint napi 1,25 dollárból (270 Ft-ból) élnek. Ma Magyarországon 2,2 millió magyar gyerekből 750 ezret érint a szegénység valamilyen formája. A Gyermekétkeztetési Alapítvány szerint jelenleg 20 ezer gyermek éhezik. Egy másik felmérésből pedig az derült ki, hogy egy magyar ember átlagosan évi 26 kilogramm élelmiszert dob ki a kukába, és ebben még nincs benne a konyhai maradék, valamint az üzletek, pékségek által szemétbe dobott ételek. Ha beszorozzuk ezt a számot Magyarország népességével, akkor több mint 259 ezer tonnát kapunk. Ez annyi, mint 17 300 BKV-busz súlya együttvéve.
Lapunk több pékséget és több üzletlánc élelmiszerrészlegét is megkereste a nap végén megmaradt péksütemények sorsával kapcsolatban. A legtöbb helyen azt a választ kaptuk, hogy a szigorú élelmiszer-egészségügyi előírások miatt nem tudják eljuttatni a rászorulókat ellátó intézményeknek a maradékot. Sokaknál vissza kell küldeni a süteményeket, és darabra kell elszámolni a mennyiséggel, máshol három napig tárolni kell az ellenőrizhetőség miatt, és utána egyszerűen a tömörítőben végzik a még ehető ételek. Sem a dolgozók nem vihetik haza, sem a vásárlók nem juthatnak hozzá leárazva. Egy-két pékség úgy minimalizálja a kidobott termékek mennyiségét, hogy estefelé féláron lehet vinni mindent.
Az üzletláncoknál, áruházaknál azok pazarolnak kevesebbet, akik éjjal-nappal nyitva tartanak, és így háromórás turnusokban kipörög szinte minden. A csomagolt termékeket pedig a szavatosságuk lejárta előtt leárazzák. Több üzletlánc állatmenhelyre szállíttatja a megmaradt pékárut, mert az ÁNTSZ és a törvényi tiltás csak az emberi fogyasztásra terjed ki. Az egyik üzlet pékáruosztályán az ott dolgozók mondták el, hogy a polcokról a tömörítőbe jutó péksütemények sok esetben ezres nagyságrendben számolandók. Érdekes, hogy ugyanebben az üzletben pár éve ezeket az ételeket a nap végén kedvezményesen, leértékelve meg lehetett venni. Ez azóta megszűnt, viszont felajánlották egy segélyszervezetnek, hogy odaadják a fölösleges árut. Az együttműködés azért hiúsult meg, mert a szervezet azt szerette volna, ha a felajánló ki is szállítja hozzájuk a termékeket.
A Gyermekétkeztetési Alapítvány megkeresésünkre elmondta, hogy több pékség is megkereste már őket ez ügyben, ők pedig a kerületi óvodákhoz, otthonokhoz fordultak a segítség továbbításával. Az intézmények azonban visszautasították az alapítványt azzal, hogy az ÁNTSZ-előírások nem teszik lehetővé az árukapcsolást. Ami pedig az üzletláncokat illeti, az alapítvány karácsony előtt megpróbált parkolóikban élelmiszergyűjtést szervezni a szegényebb gyermekek számára, ám ezt a három legnagyobb cégcsoport megtiltotta.

Az EU eltt jobb volt

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél elmondták, hogy októberben indult egy európai megmozdulás, ami arra irányul, hogy csökkentsék a kidobott ételek mennyiségét. Az EU-rendeletek szerint ma az a szabály, hogy ha valamilyen terméknek lejár a minségmegrzési ideje, azt nem lehet tovább árusítani. Magyarországon még az EU-csatlakozás eltt létezett egy olyan szabály, hogy azokat a termékeket, amelyeknek már lejárt a minségmegrzési ideje, de nem romlottak meg, be lehetett küldeni akkreditált minség-ellenrzési intézetekbe, ahol megállapították, hogy mennyi ideig lehet még árusítani az adott terméket elkülönítve. Azonban ezt az uniós szabályok nem teszik lehetvé. Az imént említett európai megmozdulás mögött az Európai Bizottság áll, amely felméréseket végez országok között – hatóságok, üzletek, civil szervezetek, gyártók véleményét kéri ki –, hogyan lehetne csökkenteni a kidobott ételek mennyiségét. A Fogyasztóvédelmi Egyesület 40 fs tanácsa javasolni fogja, hogy részben térjünk vissza az unió eltti szabályokhoz, miszerint ne kelljen kidobni rögtön a következ nap a lejárt minségmegrzési idejŐ terméket (konzerveket, tésztaféléket), hanem oda lehessen azokat adni szegény embereknek, árvaházaknak, rászorulóknak.

Olvasson tovább: