Kereső toggle

Felmérés a magyarok higiéniás kultúrájáról

Nem vagyunk makulátlanok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon 100 emberből tizenegy kétnaponta, hat pedig még ennél is ritkábban
cserél fehérneműt. Minden hetedik ember nem mos naponta fogat, és közülük minden második
egyáltalán nem használja fogkeféjét. Ezek az adatok annak az országos méret? közvélemény-kutatásnak
az eredményei, amelyet a magyar lakosság higiénés szokásairól készített a Gallup
Intézet.



A fertőzések szempontjából a legrázósabb helyszín a konyha   

A Gallup felmérése 5 éve készült, de eredményei nagyrészt ma is helytállóak
– tudtuk meg a Higiénés Tanácsadó Szolgálat egyik illetékesétől. Szakértők
szerint a kezünknek óriási szerepe van a betegségek terjesztésében, éppen ezért
megdöbbentő, hogy a felmérés szerint az utcáról megérkezve a lakosság 68 százaléka
egyáltalán nem mos kezet, és takarítás, illetve szeméttel való foglalatosság után
is csak 54 százalékuk. Arról, hogy ezt antibakteriális vagy egyéb szappannal a legcélszer?bb-e
tenni, hosszú ideje nem tudnak a szakértők sem megegyezni. Egyesek az immunrendszer
gyengülésétől tartanak, mondván: a fertőtlenítőszerek gyakori alkalmazása csökkenti
a betegségekkel szembeni természetes ellenállást. Azonban mások szerint a higiéniát
nem lehet túlzásba vinni, és a betegségek megelőzéséért mindent meg kell tenni.
Arról, hogy a fertőtlenítőszerek intenzív használata hozzájárul-e az allergiás
megbetegedések emelkedéséhez, az orvos-szakértők véleményei szintén megoszlanak.
Egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint – jóllehet, néhány szakszerűtlenül
bevizsgált szernek lehet ilyen mellékhatása – az allergiákért inkább a szerves
anyagok, a pollenek és a kipufogógázok okolhatók.



A konyha



A betegségek megelőzésében kimagaslóan fontos szerepet játszik a konyhai higiénia.
A Higiéniai Tanácsadó szakembere szerint még nem terjedt el a köztudatban néhány
idetartozó dolog. Mivel a baktériumok szaporodásának nagyon kedvez a nedves környezet,
a fertőtlenítésre, gyakori cserére különleges gondot kell fordítani a konyhai
mosogatószivacsnál, mivel a lemosott ételmaradványok, szennyeződések nyomán
szaporodó baktériumokat a szivacs következő használatakor átvihetjük egyik edényről
a másikra, megteremtve ezzel a keresztfertőzés lehetőségét. A szakember úgy látja,
sok háztartásban nem gyakorlat a külön vágódeszka használata a nyershúsok, a felvágottak,
a zöldségek és a kenyér számára, valamint ezek – különösen a nyershúsnak való
– rendszeres fertőtlenítése, cseréje. A hiányosságokat a

felmérés is alátámasztja, eszerint a háztartások 14 százalékában soha, semmilyen
fertőtlenítővel nem tisztítják a munkapultot, s a szemetes edényt 17 százalék
havonta vagy még ritkábban mossa ki. A hűtőszekrényt a háztartások negyedében kéthetente,
valamivel több mint felében havonta, a maradék ennél ritkábban tisztítja, pedig a
baktériumok a hűtőben sem pusztulnak el, csak szaporodásuk lassul le, ezért itt is
nagyon fontos a rendszeres fertőtlenítés! A fogantyú a kézzel való gyakori érintkezés
miatt külön odafigyelést igényelne.



A tisztálkodás



A felmérés szerint a lakosság 8 százaléka, tehát minden tizenharmadik ember napi
tisztálkodását rendszeresen lavórban végzi. Az emberek 51 százaléka mossa meg haját
hetente, s mintegy 10 százalék kéthetente, vagy havonta. A lakosság több mint 1/5-e
cserél ágyneműt ritkábban, mint kéthetente. 8 százalék egyáltalán nem porszívózik.
A mellékhelyiséget heti egy alkalomnál ritkábban tisztítja ki minden tizenharmadik
ember. Ezzel kapcsolatban a Higiéniai Tanácsadó munkatársa megjegyezte, hogy
tapasztalata szerint a WC-csésze takarításán kívül nagy figyelmet kellene fordítani
az ülőke, a lehúzó, továbbá a helyiség kilincsének fertőtlenítésére, valamint
a törölköző gyakori cseréjére és magas hőfokon való mosására. A nyilvános vécéknél
sok probléma forrása, hogy a WC-csészét és a mosdót ajtó választja el, amelynek
kilincsét gyakorlatilag mindenki szenynyezett kézzel kénytelen megfogni, így ennek érintése
egy fertőző beteg után a következő használóra potenciális veszélyt jelenthet.



A közösségi higiénés kultúra hiánya



Egy nemrégiben végzett, több országra kiterjedő felmérés során részletesen
megvizsgálták Magyarország, Törökország, Oroszország, Csehország, Szlovákia és
Lengyelország higiénés állapotát, körülményeit. Kiderült: a vizsgált országokban
a fertőző betegségek megelőzésében nagy szerepe lenne a nyilvános helyeken
(munkahely, étterem, óvoda, iskola) a higiéniai feltételek (papírtörölköző, folyékony
szappan, lábbal lehúzható WC stb.) javításának és azok rutinszer? használatának.

A szakemberek rendkívül fontos területnek tartják a háztartási higiénia körülményeinek
javítását is, különösen Törökország és Oroszország esetében. Magyarországon,
Szlovákiában és Lengyelországban az általános fejlettségi szint és a fertőzéses
megbetegedések száma egyaránt jóval kedvezőbb, mint Török- és Oroszországban, és
azt lehet mondani, hogy nagy vonalakban azonos a legjobb helyzetben levő csehországival,
mégis szükség van az otthoni higiéniai feltételek lényeges javulására. Ebben csak
Csehország a kivétel.

A több országra kiterjedő vizsgálat szerint Magyarországon a fertőző betegségek
terjedése leginkább a következő higiéniai hiányosságokra vezethető vissza (a
jelentőségüknek megfelelő sorrendben):

1. Tudatlanság az élelmiszerekkel összefüggő szabályokról, a személyi higiénia
és a közösségi higiénés kultúra hiányosságai,

2. a higiénés eszközök és műveletek hiánya a háztartásban,

3. a higiénés eszközök és műveletek hiánya a nyilvános helyeken (óvodák,
iskolák, munkahelyek, éttermek stb.),

4. a higiénés eszközök és műveletek hiánya az egészségügyi intézményekben,

5. az infrastrukturális szolgáltatások, lehetőségek elmaradottsága, különös
tekintettel egyes vidéki régiókra (szennyvízkezelés, szemétkezelés).

A Higiénés program első lépéseként elvégzett Gallup-felmérés sajnos igazolta,
hogy a lakosság higiénés tájékozottsága igen alacsony. A fenti problémák megválaszolására
jött létre a Higiénés Tanácsadó Szolgálat 1995-ben. Életre hívását az egészségügyi
és járványügyi kockázatok növekedése is indokolta. A Tanácsadó ingyen hívható a


06-80-200-016-os telefonszámon, ahol a legalapvetőbb, személyi higiénia területére
tartozó és a háztartásban felmerülő praktikus kérdésekre is szívesen válaszolnak.


Milyen mértékben veszélyezteti családját vagy vendégeit az Ön által
készített ételekkel?

Kedves Hölgyek, akik nem átallnak időnként saját maguk sütni-főzni családjuknak!
Gondoltak már rá, hogy a konyha veszélyes üzem? Nemcsak a kések, bárdok és törékeny
üvegpoharak miatt, hanem a baktériumok miatt is. Az alábbi teszt kitöltésével,
pontjaik összesítésével ellenőrizhetik, Önök milyen mértékben veszélyeztetik ételükkel
a családjukat.

 

1. Előfordult-e már, hogy nyers tojást kevert túróba a túrós palacsintához, és
azt

    átsütés nélkül tálalta (7 pont)

    kissé felmelegítette (8 pont)

    forró sütőben megsütötte (2 pont)



2. Előfordult-e már, hogy a tojásos nokedlit

    másnap fogyasztatta el a családdal (8 pont)

    este, kicsit meglangyosítva tálalta (5 pont)

    hidegen tálalta vacsorára (4 pont)



3. Hogyan szokta készíteni a madártejet?

    A habot csak éppen, rövid ideig megfuttatja tejben (7 pont)

    A habot hosszú ideig főzi (1 pont)

    A habot belekeveri a sodóba, forralás nélkül

(8 pont)



4. A tojást, mielőtt a hűtőszekrénybe rakja

    megmossa, ha szennyezett (8 pont)

    nedves ruhával megtörölgeti (5 pont)

    száraz ruhával vagy dörzspapírral tisztítja meg (0 pont)

 

5. Törött tojást milyen célra szokott felhasználni?

    Egyáltalán nem használja fel (0 pont)

    Száraztészta készítésére használja (7 pont)

    Sütemények készítésére (7 pont)

    Nokedli készítésre (8 pont)



6. Szokott-e majonézt készíteni otthon nyers

tojásból?

    Igen, csak saját majonézt használ (9 pont)

    A bolti majonézhez hozzáüt egy-egy tojást

(8 pont)

    Soha, mindig csak boltit használ (0 pont)

 

7. Szokott-e a családjának lágy tojást adni reggelire?

    Gyakran (8 pont)

    Ritkán (5 pont)

    Soha (0 pont)



8. A körülbelül 1 kg-os egész csirkét mennyi ideig grillezi?

    70 perc (0 pont)

    60 perc (2 pont)

    50 perc (6 pont)

9. A fagyasztott csirkét hol engedi fel?

    Szobahőmérsékleten (6 pont)

    Hideg vízben (3 pont)

    Hűtőszekrényben (1 pont)

    Mikrohullámú sütőben (0 pont)



10. Szokott-e készíteni nyers tojással vagy gyengén hőkezelt tojáshabbal cukrászati
készítményeket? (Krémes, képviselőfánk, fagylalt, máglyarakás.)

    Soha (0 pont)

    Ritkán (4 pont)

    Hetente (8 pont)



11. A hűtőben tárolt készételeket mikrohullámú sütőben meddig melegíti?

    Fogyasztási hőmérsékletig (7 pont)

    Forrásig (3 pont)

    Rövid ideig forralja (1 pont)



12. Nyers csirkével való foglalatosság után hogyan tisztítja meg a kezét?

    Kötényébe vagy konyharuhába törli (9 pont)

    Vízzel leöblíti (5 pont)

    Alaposan megmossa tisztítószerrel (1 pont)



13./Közös vágódeszkát használ-e nyers húsnak, zöldségnek, készételnek?

    Igen (8 pont)

    Nyers hús és készétel együtt (8 pont)

    Nem, mindet külön kezeli (0 pont)



14. Szokott-e a konyhában fertőtleníteni?

    Soha (8 pont)

    Ritkán (4 pont)

    Hetente (1 pont)



15. A nyers húst hogyan és hol tárolja a hűtőben?

    A csomagolópapírban oda teszem, ahol hely van (8 pont)

    Mindig külön polcon (3 pont)

    Edényben, az alsó polcon, mindentől elkülönítve (0 pont)



Értékelés:



10–15 pont: Ön mindent megtesz annak érdekében, hogy az Ön által készített étel
biztonságos is legyen, ne csak finom.

16–30 pont: Ön eléggé törekszik a biztonságos ételkészítésre.

31–72 pont: Önnél előfordulhat, hogy a család hányással, hasfájással, lázzal
emlékezik a főztjére.

72–100 pont: Ne csodálkozzon, ha családtagjai többször is ételmérgezést
szenvednek.

101 pont vagy a fölött: Ön biológiai fegyverként üzemelteti konyháját. Írja ki:
VIGYÁZAT! SZALMONELLAVESZÉLY!

Olvasson tovább: