Kereső toggle

Van, ahol akár célfotó is dönthet

Interjú Molnár Zsolt MSZP-s politikussal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2006 óta tartó lejtmenetről és az önkormányzati választás tétjéről kérdeztük az MSZP budapesti elnökét.

 

Az MSZP a májusi európai parlamenti választáson történetének legrosszabb eredményét hozta (6,68 százalék), úgy, hogy pártszövetségben indult, aminek a kampányszövege „az egyetlen közös lista” volt. Most is közös jelöltekkel indulnak. Miért gondolják, hogy ez beválik?

– Az ellenzék nagyon megosztott volt az európai parlamenti választásokon. Ennek az lett a következménye, hogy nem az volt a kérdés, győzni fog-e a Fidesz, hanem hogy milyen arányban. A választók jelentős része egy széttagolt ellenzéket látott, ami a siker reményével sem kecsegtetett. Most nemcsak az MSZP–Párbeszédnek vannak közös jelöltjei, hanem az ország 98 százalékában öt-, illetve hatpárti jelöltek indulnak. Ez egy valós együttműködést jelent az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Momentum, a Jobbik és az ország nagy részén az LMP között. Azok, akik az európai választásokon külön indultak, és szétforgácsolták az ellenzéket, most szövetségben indulnak.

 

Azért ez egy nagyon alacsony eredmény, ha országgyűlési választásról beszélnénk, akkor a parlamenti küszöböt sem ugornák át (pártszövetségnél ez 10 százalék). Az EP-választás országos szinten zajlott, arányos a listás szavazással. Mutatja, hogy az MSZP milyen ívben ment lefelé az elmúlt években.

– Igen, 2006 ősze óta nem egy sikertörténet ez önmagában, de hangsúlyozom még egyszer, az országgyűlési és önkormányzati választások mutatják valójában egy párt támogatottságát. Az európai parlamenti választás másról szól, inkább úgy működik, mint egy szépségverseny. Azonban az országgyűlési választáson elért 12 százalék sem dobott fel minket. A kormányzóképesség visszaszerzéséért sokat kell tenni, például megnyerni az önkormányzati választások esetében a megyei városok jelentős részét és Budapestet. Ha ez sikerül, akkor az ellenzék – közte az MSZP – komoly lépést tesz a kormányzóképesség irányába, amit majd az országgyűlési választáson kamatoztatni kell.

 

Az ellenzéki oldalon Önöknek van a legtöbb jelöltje, a  többi párt ebbe könnyen belement?

– Voltak viták, de ez egy demokratikus ellenzéki közösségben normális. Az országgyűlési választás jelentette elsősorban a tárgyalási alapot, ezen részben módosított az EP-választás. Ez nyilvánvalóan javította a DK és a Momentum tárgyalási pozícióját, ezt figyelembe is vettük, noha ez már olyan időszakban volt, amikor a megegyezés gerince megszületett.

Milyen a viszony a DK-val?

– Jó. Volt egy időszak, amikor versenytársak voltunk, most azonban szövetségesek vagyunk. Egyet mindig tisztán kell látni: az egy másik párt. Vannak saját érdekeik, de vannak közösek is. Szerencsére most ezek a közös érdekek fontosabbak.

 

Az EP-választásokat követően több elemzés is azt hozta ki, hogy a DK leginkább MSZP-s szavazatokat vitt el. Ugyanabból a tóból halásznak?

– Minden párt célja, hogy bővítse a szavazótáborát, lehetőség szerint ne más párt rovására, hanem a bizonytalan szavazókból. Nyilván Dobrev Klára kampánya népszerű volt a szocialista szimpatizánsok között is. Fontos megjegyezni, hogy ez nem Magyarország közhatalmi berendezkedéséről, Orbán Viktor leváltásáról, de még csak nem is a parlament összetételéről szólt.

 

A Momentummal hogy megy az együttműködés? Korábban az MSZP-t legalább annyira kritizálták, mint a Fideszt, a régi pártokkal szemben határozva meg önmagukat.

– A Momentum megértette, hogy nem lehet kimaradni a NER-rel szembeni küzdelemből, nem maradhatnak középen. Ezt a hibát korábban más párt elkövette, például az LMP is. A Momentum óvatosabb volt, és időben észlelte, hogy egyértelműsítenie kell, hogy az ellenzékhez tartozik. Nagyon sok olyan szavazatot hoznak az együttműködésbe, akiket az MSZP, a DK, a Párbeszéd nem tudna megszólítani. Természetesen érezhető bennük egy olyan életkori sajátosság, ami némi türelmetlenséggel jár, de azt gondolom, hogy az idő és a felelősség ezeket meg fogja oldani.

Sokszor azt lehet látni az ellenzéki kommunikációban, hogy az egész ellenzék a Momentum javaslatai mögé áll be.

– Az ellenzéki oldalon mindenki azt teszi be a közösbe, amiben a legjobb. A Momentum új lendületet hozott az együttműködésbe. Miután nem 20-30 éve léteznek, és nem kormányoznak, így a demagóg vádaskodásnak is kevesebb helye van velük szemben.

 

Budapesten mennyire számítanak kiélezett küzdelemre a főpolgármesteri pozícióért?

– Minden fórumon, minden mérésen azt látjuk, hogy napról napra szorosabb a verseny. Nyilván, Tarlós István 9 éve főpolgármester, helyzeti előnyből indul. Azonban a sokadik kutatás mutatja, hogy most már a hibahatáron belül folyik a verseny, és ne felejtsük el, Budapesten többségben vannak a változást akaró szavazók. Karácsony Gergelyt öt párt támogatja, a Jobbik elnöke is a változás mellett tette le a voksát. Okunk van a bizakodásra, de nem az elbizakodottságra.

 

2002-ben, amikor a baloldal a legjobb eredményét hozta a fővárosban, Demszky Gábor és Gy. Németh Erzsébet ketten értek el 450.000 szavazatot, ehhez képest Karácsony egyedül 400.000-et vett célba. Osztja az optimizmusát?

– Egy érdekesség: Tarlós István akkor veszített, amikor a legtöbb szavazatot kapta. 2006-ban, amikor kikapott Demszky Gábortól, több szavazatot kapott, mint 2010-ben vagy 2014-ben, amikor nyert. A 400.000-es szám egy olyan határ, amivel bizonyossággal határos módon lehet nyerni. Karácsony Gergely jól lőtte be ezt a célt, melynek teljesítése reális kihívás.

 

Egy másik szereplője a főpolgármesteri kampánynak Puzsér Róbert.  Friss mérések a növekvő népszerűségét mutatják. Nem aggódnak amiatt, hogy az ellenzéktől vesz el szavazatokat?

– Nem, mert Puzsér Róbert csak az ellenzéket támadja, arról szól a kampánya, hogy Karácsony Gergelyt, a DK-t, az MSZP-t, egyes baloldali politikusokat támadja. Olyan szavazókat tud összegyűjteni, akik valójában nem akarnak változást.

 

A Fideszt is rendesen ekézi, nem csak az ellenzéket.

A Nézőpont friss kutatása 7 százalékra hozza ki, ami azért egy kiélezett Karácsony – Tarlós küzdelemben jelentős.

– A kérdés az, hogy kitől vesz el szavazatokat. Nem látom a kampányában az ellenzékiséget, nem látom, hogy az Budapestről szólna, az egy elitellenes, kissé anarchikus és leginkább a baloldalt, valamint Karácsony Gergelyt támadó kampány. Azt gondolom, ha így folytatja, akkor leginkább Tarlós Istvántól fog szavazatokat elvenni, mert az ellenzéki szavazókat nem lehet megtéveszteni.

 

A kerületekben hol látják szorosnak a versenyt?

– Mi abban bízunk, hogy a kerületek kétharmadában nyerhet az ellenzék. Nyilván lesznek olyan kerületek, amelyek rendkívül szorosak lesznek. Ha tippelni kellene, akkor Budán és a belvárosi kerületekben akár célfotó is dönthet. Nagyon bízom benne, hogy az utolsó hetek a javunkra döntik el a versenyt.

 

Hunvald György, korábbi MSZP-s politikus megjelenése a VII. és IX. kerületben mekkora hatással van az ellenzéki esélyekre?

– A IX. kerületben kisebb problémát okoz, a VII. kerületben jelentősen csökkenti az ellenzék esélyeit. Az utolsó pillanatig bízunk abban, hogy Hunvald György belátja, nincs esélye legyőzni Vattamány Zsoltot, viszont Niedermüller Péternek van. Bízom benne, hogy Hunvald György olyan döntést hoz, ami az ellenzéket segíti. Még most is lehetőség van a visszalépésre.

 

Erre látnak Hunvald György oldaláról bármilyen hajlandóságot, tett bármi utalást?

– Nem csukott be minden kaput, hiszen egyéni jelölt, olyan csapattal indul, amelynek valamennyi egyéni körzetben jelöltjei vannak, tehát a politikai mozgástér a visszalépésre még a rendelkezésére áll. Bízom benne, hogy Hunvald György lesz olyan bölcs és belátja, hogy Niedermüller Péternek sokkal több esélye van, és október elején létre tud jönni egy olyan megegyezés, amely elhárítja ezeket az akadályokat.

 

Megyei jogú városokban számítanak elsősorban nagyobb arányú győzelemre. Erre vannak adataik?

– Szegeden Botka László és Salgótarjánban Fekete Zsolt egyértelmű győzelmet fog aratni, és nagyon bízom benne, hogy Hódmezővásárhelyen is ez történik majd. Komoly esély van a változásra jó néhány megyei jogú városban: Pécsen, Miskolcon, Szombathelyen, Nyíregyházán, Dunaújvárosban, Szolnokon, és még sorolhatnám. Nincsen bevehetetlen fideszes vár, persze nyilván nem azonosak az esélyek Szegeden és Debrecenben.

 

Erre vannak országosan méréseik?

– Nekünk nincsen arra lehetőségünk, mint a Fidesznek, hogy saját kormányzati forrásból működő cégeket dolgoztassunk, akik utána nyilvánosságra hozott adataikban sokszor kétséges eredményeket publikáljanak. Igyekszünk mérni, de mindenhol nem tudjuk ezt megtenni. Viszont látjuk az európai parlamenti, az országgyűlési, a korábbi önkormányzati adatokból, a lakossági visszajelzésekből, hogy nagyjából mik az esélyek. Sehol nem legyőzhetetlen a Fidesz, az esélyek változóak, de mindenféleképpen jobbak, mint az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokon.

 

Mit tekint a legrosszabb és legjobb forgatókönyvnek az önkormányzati választások kapcsán?

– A legrosszabb az, amire gondolni sem mernék, ha a 2014-es önkormányzati választáshoz képest lefelé változik az MSZP és az ellenzék támogatottsága. Ezzel nem számolunk. Az egy komoly siker lenne, ha a megyei jogú városok tekintetében megháromszoroznánk, négyszereznénk azoknak a városoknak a számát, ahol ellenzéki vezetés van. Az MSZP számára az, ha Budapesten és a vidéki városokban nő a polgármestereink száma, mindenképpen siker. Az egy különösen nagy lépés lenne nemcsak az MSZP és a Párbeszéd, hanem a változásért küzdők számára is, ha az ország legfontosabb közvetlenül választott tisztségével Karácsony Gergelyt bíznák meg a budapesti választók.

Olvasson tovább: