Kereső toggle

Családi akcióterv

Ki és hogyan veheti fel a CSOK-ot?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Júliustól bővül a gyermeket vállaló családoknak szánt államilag támogatott hitelek köre, s egyben a jogosultak köre is szélesedik. A növekvő támogatások társadalmi és piaci hatása egyelőre nem ismert, a pontos részleteken még dolgozik a kormány.

hazai lakáspiacon egyfajta kivárás érzékelhető, tekintve, hogy július 1-jétől a kormány a meglévő kedvezményes hitelek bővítésével és egy új hitel bevezetésével is ösztönözni akarja a gyermekvállalást. A bejelentett intézkedéscsomag fő újdonsága, hogy a 18–40 év közötti, házasságban élő nők maximum 10 millió forint kamatmentes, szabad felhasználású hitelt igényelhetnek, ami, ha öt éven belül nem születik gyermekük, piaci kamatozású hitellé alakul át. A gyermekvállalási támogatás további feltétele az asszonyok legalább hároméves munka- vagy felsőoktatási jogviszonya. A lehetőség, amivel 2022 végéig lehet élni, csak a hitelfelvétel után megszülető gyerekekre vonatkozik, és a CSOK-tól függetlenül kapható. (Arról nincs hír, hogy ez a lehetőség örökbefogadás esetén is igénybe vehető-e, miként a CSOK-nál.)

Szakemberek biztosra veszik, hogy az intézkedések hatására bővül a kedvezményezett családok köre, de a részletek – a szükséges törvénymódosítások és rendeletek – kidolgozása folyamatban van, így még nem lehet pontosan meghatározni, hogy kiket, milyen arányban érnek majd el, és hogy mennyire lehet születésösztönző hatása a (több) gyereket nem tervező pároknál. Az önerőre vagy más tartozások (rezsihátralék, különböző jelzáloghitelek, devizahitel stb.) kiváltására, de akár a gyerekek majdani taníttatására is felhasználható, maximum 10 milliós kamatmentes „asszonyhitelről” időközben annyi kitudódott, hogy nemcsak első házas – gyermekes és gyermektelen – nők vehetik fel, hanem többedik házasságban élők is, ha még egyik félnek sincs gyermeke. Ha már van, akkor legalább az egyik félnek a jelenlegi kell, hogy legyen az első házassága. Ha egyik fél sem első házas, akkor gyermekteleneknek kell lenniük. Az özvegység nem számít korábbi házasságnak. Válás esetén a fennmaradó tartozást megosztva, kamatostul fizetik vissza a felek.

Ha a kölcsön igénylésétől számítva öt éven belül megszületik egy gyermek, akkor a törlesztést felfüggesztik három évre, aztán a második gyermeknél újabb három évre, s – a másodiknál – elengedik a tőketartozás

30 százalékát is. A harmadik gyermek megszületésénél a hitel további részét is elengedik. A kölcsön csak a július 1-je után született gyerekek után jár, már meglévő gyermekek után nem. Ha az igényléstől számítva öt éven belül nem születik gyermek, a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul, és azt a korábban felvett kamattámogatással növelten kell visszafizetni. Ha a házasok hibáján kívül nem született gyermek, a járási hivatal kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

A CSOK is bővülni fog: a vissza nem térítendő CSOK-támogatások összege ugyan nem változik, de a CSOK keretében igényelhető, legfeljebb 10 millió forint értékű állami kamattámogatású hitel ezentúl nemcsak új, hanem használt lakásokra is felhasználható lesz, kétgyermekesek is megkaphatják, a nagycsaládosok esetében pedig felső értékhatára 15 millió forintra nő. Az új lakások esetében a 60 négyzetméteres alsó mérethatár megmarad, a használt lakások esetében pedig eltörlik a 35 milliós felső értékhatárt – nyilván gondoltak arra, hogy a kedvezményes hitelek bővülésének további árnövelő hatása lehet – különösen a fővárosban –, már csak amiatt is, mert eddig is a használt lakások iránt volt elsöprően magas, 90 százalék feletti a kereslet.

Fontos intézkedés a jelzáloghitelek tőkeösszegének csökkentése is: a július után születő második gyermek esetén a meglévő – ez lehet CSOK vagy devizahitel is – jelzáloghitelből elengednek egymillió forintot, a harmadik gyermek esetén pedig további négymillió forintot, majd minden további gyermeknél 1-1 milliót.

Falusi CSOK  

                                      

A csütörtöki kormányinfón elhangzottak szerint a kormány a Magyar falu program keretében bevezeti a falusi családi otthonteremtési támogatást (CSOK) is. A falusi CSOK azokat az 5000 fő alatti településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál (5 százalék) nagyobb mértékben csökkent. Ez 2031 települést jelent. A változás lényege, hogy az új lakás építésére vagy vásárlására igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatásokat ezeken a kistelepüléseken használt lakás vásárlására és bővítésére, továbbá (a támogatás 50 százalékát) korszerűsítésre-felújításra is fel lehet használni. Egy gyermek után ez az összeg továbbra is 600 ezer forint lesz, a második esetében 1,43 millióról 2,6 millióra, a harmadiknál 2,2 millióról 10 millióra nő. A Portfolio elemzése szerint ezek a megyeszékhelyektől jellemzően távolabb eső, kevésbé forgalmas települések, s a lehetőség Pest megyét érinti a legkevésbé. Tehát a tavaly leállított lakástakarékpénztári megtakarítások, amiket a kispénzű családok nagyrészt önerőre vagy ingatlanaik bővítésére vagy felújítására fordítottak, most jövőbeni gyermekvállaláshoz kötött hitelként épülnek be a CSOK-ba.

A kormányszóvivő másik fontos bejelentése az volt, hogy a 10 milliós „asszonyhitel”-nél nem lesz hitelbírálat, azaz jövedelmi elvárás, az egyedüli kizáró ok, ha az igénylő szerepel a KHR negatív adóslistáján, régebbi nevén a „BAR-listán”. (A CSOK-os hiteleknél továbbra is lesz hitelminősítés.) Az egyelőre nem ismert, hogy ki vállalja a hitelkockázatot. A Bank360 szakportál elemzése szerint, ha a 10 milliós hitel kikerül a JTM-szabályozás alól (jövedelmarányos törlesztőrészlet mutató – ami meghatározza, hogy a jövedelem mekkora része lehet a törlesztőrészlet), akkor ismét fennáll a veszélye a túlzott tömeges eladósodásnak. A Bank360 a csepegtetett információk miatt kivárásra int, mivel egy ilyen fajta könnyen felvehető hitel az egész társadalomra nézve kockázatot jelenthet.

Nem szociális program

Még nem ismerjük a terméket, így nehéz azt véleményezni – mondták lapunknak banki szakemberek és ingatlanszakértők. Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője úgy látja: feltételezhető, hogy az intézkedéseknek lesz egy árfelhajtó hatása, főként a használtlakás-piacon, így azoknak a kispénzű, nem falusi rétegeknek, akiknek önerejük, lakásuk vagy egyéb fedezetük nincs, saját lakáshoz jutni továbbra sem lesz egyszerű. Balla szerint Győrött, Kecskeméten vagy Debrecenben hasonló lakásárakkal lehet számolni mint a fővárosban, míg mondjuk Salgótarjánban ötöd-akkorákkal.

Azokon a vidékeken, ahol alacsonyabb ingatlanárak vannak, Balla szerint jobban kihasználhatják az emberek a kedvezményes hiteleket, főleg a kisebb településeken. A támogatások révén a vidékieknek a nulláról indulva is lesz lehetőségük első lakáshoz jutni, ellenben nagyvárosiak vagy budapestiek inkább a meglévő lakásukból tudnak nagyobba költözni. A lehetőség szerinte aligha fog tömeges mobilitást előidézni városról falura, már az eltérő munkaerőpiaci és oktatási helyzet miatt sem. 

 „A hitelfelvételkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a lakásvásárlás önmagában nem minden: azt fenn is kell tartani, a törlesztőrészleteket is fizetni kell, és a gyerekeket is fel kell nevelni. A hitelfelvételt illetően tehát az erős közepes vagy magas jövedelmű rétegek egyértelműen jobb helyzetben vannak” – jegyezte meg Balla. Hangsúlyozta: ha most olyanok is hitelhez jutnak, akik piaci feltételekkel nem kapnának, akkor ismét megvan a veszélye annak, hogy a meggondolatlanul felvett kölcsönök a társadalom jelentős részében újabb eladósodási és lakásvesztési hullámot generálnak.

Balla emlékeztetett arra is, hogy a gyermekes családok 42 százaléka – főként nagycsaládosok – ma a létminimum alatt él, s az elmúlt három évben közel tízezer családot lakoltattak ki. Számos élethelyzetre nem a tulajdonszerzés jelenti első körben a megoldást – figyelmeztetett. Más szakértőkkel egyetemben úgy véli, hogy a jelenlegi családtámogatásokkal párhuzamosan elengedhetetlen lenne egy szociális bérlakásprogram elindítása is az alacsonyabb jövedelműek számára.  A kettő nem zárja ki egymást, sőt egy előtakarékossági rendszert beiktatva a két szféra közti átjárhatóság is biztosítható lenne szerinte. A szociális bérlakásrendszerhez a meglévő 4000 üres önkormányzati lakás mellett az államnak más lakásokat is fel kellene vásárolnia. Balla szerint a Nemzeti Eszközkezelőnél felhalmozott pénz- és lakásállomány jó alap lehetne egy szociális bérlakásrendszer létrehozásához, s az eszközkezelő modelljét érdemes lett volna továbbfejleszteni ebbe az irányba.

„Nem szabadna csak a hitel és az állami támogatás felé eltolni a rendszert, hanem az öngondoskodásnak is teret kellene hagyni, hiszen a helyes sorrend mindig az önerőképzés, és csak azután a hitel és a támogatás. A legszegényebbeket pedig nem szabadna azzal hitegetni, hogy saját tulajdont szerezhetnek, mivel ők azok, akiknek a legkisebb az esélyük arra, hogy egy mégoly támogatott lakbér mellett is tartalékot képezzenek” – állapította meg Balla Ákos, megjegyezve, hogy a pénzügyi tudatosság szempontjából nem szerencsés, hogy a lakás-takarékpénztári lehetőségeket úgy olvasztották be a CSOK-ba, hogy az öngondoskodást a hitel váltotta fel. 

A Francia rendszer

Modellként másolható szakpolitikák nincsenek, hiszen a különböző országokban más-más munkaerőpiaci helyzet, bérviszonyok, kultúra, életvitel jellemző. A franciaországi modellt mégis azért érdekes megemlíteni, mivel Európában stabilan az egyik legnagyobb termékenységi arányszámmal (1,92) rendelkező ország, mégpedig úgy, hogy 1980 óta működtet egy kiszámítható, többpárti konszenzuson alapuló családtámogatási rendszert. Olyat, amely minden családot elér, függetlenül attól, hogy az milyen jövedelmi vagy foglalkozási réteghez tartozik – derül ki a KSH tematikus kiadványából. A szerzők szerint amúgy a családtámogatási rendszer hatása igen korlátozott, és többnyire csak 10 éves távlatban érvényesül.

A francia családpolitika igen bőkezű, a GDP több mint 6 százalékát fordítja családtámogatásra (az arányt jövőre hazánk is megközelíti): egyrészt az adóból számtalan címen leírható támogatásokon keresztül, másrészt a családi pótlék és a közvetlen juttatások révén. A francia családpolitika nem a lakástulajdon-szerzést ösztönzi, hanem a sokszínű támogatási rendszer egyik elemeként a lakhatást is támogatja (a franciaországi lakásállomány 55 százaléka magántulajdonú, 25 százaléka magánbérlemény, 20 százaléka szociális bérlakás, míg nálunk ezek az arányok 91 százalék, 6 százalék és 2,7 százalék).

Ami az adórendszert illeti, a franciák eleve nem egyénenként, hanem családonként (a családi összjövedelmet súlyozva) adóznak, aminek során figyelembe veszik a családok összetételét, továbbá a gyermekek számát, és a nagycsaládosok a legnagyobb adókedvezményt kapják. Nem mellékesen a franciáknál progresszív – jövedelemarányos – adórendszer van, és az alacsony jövedelmű családoknak nem kell jövedelemadót fizetniük. A családi adórendszer ott nem az elitnek, hanem a felső középosztálynak kedvez a leginkább, míg a legtöbb közvetlen anyagi támogatásban a legszegényebb – minimálbérből vagy annál kevesebből élő – családok részesülnek. A francia rendszer úgy preferálja a nagycsaládosokat, hogy ezáltal sikerült csökkentenie az egy- és kétgyermekesek, valamint a több gyermeket nevelő családok közötti társadalmi különbségeket, s általában a gyermekesek és gyermektelenek közti egyenlőtlenségeket. Nem utolsósorban pedig megerősítette a gyermekbarát légkört a társadalomban.

 

Olvasson tovább: