Kereső toggle

Kiadatás

Diplomácia csetepaték

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetközi jogsegély részét képző kiadatási ügyek általában egyedi hatósági ügynek minősülnek, így arról ritkán értesül a nyilvánosság. Ha nem is futószalagon, de rendszeresen döntenek a magyar hatóságok ilyen kérdésekben. A jogi vetület mellett ezeknek komoly diplomácia hatása is van, cikkünkben ezt vizsgáljuk.

 

Az elmúlt hetekben a Gruevszki-ügy körüli kiadatás kérdése aktualizálta a témát. Macedónia követeli vissza ex-miniszterelnökét, Magyarország viszont nemzetközi kötelezettségekre hivatkozva megtagadta ezt. Így felmerül, mik is ezek a kötelezettségek és milyen esetben kell eleget tenni egy másik állam követelésének?

 

Bróker Marcsit onnan is kiadták, ahol nincs kiadatás

 

Fontos megérteni, hogy kiadatási ügyeket nemzetközi szerződések szabályozzák. Ezek általában egy-egy állam között köttetnek, de ismertek többoldalú egyezmények is. Magyarország is számos ilyen szerződésben részes állam. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy akár nemzetközi szerződés hiányában is kiadhat egy ország bárkit, ha jónak látja.

Néhány évvel ezelőtt a pénzügyi piramisjátékba keveredő Bróker Marcsi egy kis Dél-amerikai országba, Belizebe menekült, ahol úgymond „nincs kiadatás”. Korábban sokan úgy gondolták, hogy így már lehetetlen lesz hazahozni a Kun-Mediator Kft. vezetőjét, hogy az igazságszolgáltatás elé álljon, ám sokak megdöbbenésére Belize annak ellenére küldte haza a hölgyet, hogy nem volt Magyarországgal kiadatási szerződése. A részletek nem ismertek, nem tudni, ki kivel tárgyalt, mindenesetre Bróker Marcsi most itthon van, és jelenleg is zajlik a büntetőpere.

Nemzetközi szerződések esetén a kiadatást kérő ország általában számíthat arra, hogy a teljesítő fél ki fogja adni a keresett személyt. – Ahány kétoldalú szerződés, annyi feltétel – foglalta össze az ügy összetettségét Tóth Norbert, nemzetközi szakjogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint mondta, az a bevett gyakorlat, hogy bizonyos büntetési tétel fölötti bűncselekmények gyanúsítottait adják ki. Általában aki egy évnél hosszabb szabadságvesztésre számíthat, annak készülnie kell arra, hogy nem maradhat tartósan hazánkban. Magyarországon két főszereplője van az ilyen ügyeknek, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya, valamint a Fővárosi Törvényszék. A végső döntéseket a kiadatási ügyekben ez utóbbi hozza.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: