Kereső toggle

Több csontváz van a szekrényben

Országszerte bajban van a sürgősségi ellátás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Honvéd Kórház esete nem egyedi, bármelyik kórházban bármikor előállhat a tömeges felmondás miatti ellehetetlenülés – állítják szakemberek. A sürgősségi betegellátásban kialakult áldatlan helyzet rendszerszintű problémáknak a következménye, de egyelőre nem látszik átfogó megoldási terv.

A 19 éves Ádám egyik este folyamatosan hányt, majd lázasan bement egy dél-budai kórház sürgősségi osztályára, ahol 8 órát várt az ellátásra. Várakozás közben még néhányszor ki kellett mennie a kétes állapotú mosdóba, majd a folyosón bekötöttek neki egy infúziót, ami elég bajosan működött, mivel Ádámnak leülnie se nagyon volt hol, polifoamot pedig elfelejtett vinni magával. Igaz, lefeküdni se tudott volna – aki járt már valamelyik fővárosi kórház sürgősségi osztályán, azt nagyjából ugyanaz a látvány fogadta: zsúfolt folyosók, gurulós ágyakon vagy kerekesszékeken betolt betegek, ácsorgó, illetve padon vagy földön ülő páciensek. Ádám végül túlélte mind a kórházlátogatást, mind a vírusos fertőzést, de akadnak sorstársai, akiknek a története kevésbé volt szerencsés.

„Az orvosok és szakdolgozók ugyanolyan szenvedő alanyai ennek a problémás helyzetnek, mint a páciensek. Ugyanezen a dél-budai kórházi osztályon dolgozott pár éve egy nagyon lelkiismeretes főorvos, óriási túlmunkamennyiséget vállalva. Szívroham vitte el, alig volt több negyvenévesnél” – mondja Ádám édesanyja.

A sürgősségi betegellátás szempontjából a legnehezebb helyzetben lévőnek a fővárosi kórházakat, ezek között is a Honvéd Kórházat emlegetik, bár vannak olyan vélemények is, melyek szerint a többi intézményben sem sokkal jobb a helyzet, csak kisebb a médiavisszhang. Mindenesetre tény, hogy a Honvéd a főváros legnagyobb sürgősségi ellátócentruma, amelynek kapcsán gyakran láttak napvilágot egyéni, orvosi mulasztás-gyanús tragédiák. A számos ilyen ügy egyike volt az a tavaszi haláleset, aminek kapcsán egy háziorvos fordult a médiához, mondván: betegét a háziorvosi ügyelet utalta be a Honvéd Kórház sürgősségi osztályára, ahonnét érdemi vizsgálat nélkül hazaküldték, mivel nem ismerték fel a vérmérgezés tüneteit. A néni másnap kómába esett, de a mentő hiába vitte vissza a kórházba, már nem lehetett segíteni rajta. A háziorvos ezek után óva intett a Honvéd sürgősségijétől, no-go zónának titulálva azt. A kórház osztályvezető főorvosa, Zacher Gábor ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a páciens megfelelő ellátásban részesült.

Ezt követően, azaz áprilisban felröppent a hír, hogy az eset után a Honvéd Kórház vezetése lemondásra szólította fel Zachert, amit az el is fogadott. Utóbb ezt mindkét fél cáfolta, és lényegében közölték, hogy a kórházban minden rendben van.

Ezt követően szeptember elején felmondott Zacher Gábor, méghozzá az évek óta súlyosbodó orvos- és eszközhiányra hivatkozva. Azt állította, hogy a 60 százalékosra csökkent kapacitással októberre összedől a kórház sürgősségi ellátása (lásd erről bővebben: Kórház a káosz szélén. Hetek, 2018. szeptember 8.). Zacher előtt az utóbbi időben 9 orvos mondott fel a sürgősségi osztályon, a baleseti sebészeten pedig 4 a túlzott terhelés miatt, s az ebből fakadó kényszerű átszervezések igen érzékenyen érintették a kórház műtéti kapacitását is. A sorozatos felmondások hatására a kórház vezetése új gépeket, mindenekelőtt lélegeztetőgépeket szerzett be, megduplázta az orvosok fizetését, és megígérte az elmaradt túlórapénzek kifizetését is. 

„A helyzet korántsem egyedi, nagyon hasonló állapotok uralkodnak a kórházak intenzív vagy pszichiátriai osztályain is, a tömeges felmondások hatására bárhol bármelyik pillanatban vészhelyzet állhat elő. Elég csak az ajkai kórház intenzív részlegére gondolni, ahol felmondtak az ápolók. Ideje lenne szembenézni azzal, hogy a bérek tartós rendezése nélkül ki fog ürülni az ágazat, s ezen nem sokat segít, hogy az intézményvezetők zöme kifelé azt kommunikálja, hogy a betegellátás zavartalan” – mondta el lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetője. Hozzátette: minél nagyobb az emberhiány, annál leterheltebbek és stresszesebbek a kollegák. A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint a minimumfeltételek teljesítéséhez 600 sürgősségi szakorvosra lenne országosan szükség, ehelyett 140 praktizál.

A FESZ számításai szerint a tartós bérrendezéshez évi 150-200 milliárd forintos többlet kellene az egészségügyi kasszában. Ez 100 százalékos béremelést jelent, amire nem csak

a Honvéd Kórház dolgozóinak és nem csak az orvosoknak lenne égető szükségük, mivel nagyobb az ápolóhiány, mint az orvoshiány. A szaktárca által hangoztatott idei emelések viszont csak további bérfeszültséget szültek, mivel a szakdolgozók bruttó 8 százalékos béremelése gyakorlatilag a mintegy 180 ezres garantált bérminimumot eredményezi, amivel nem lehet embereket a pályára vonzani. Különösen akkor nem, ha a túlórák és pótlékok bonyolult számítási rendszerében végül kiderül, hogy a heti 60-70 órát dolgozó emberek mégsem kapnak túlórapénzt vagy nem annyit, amennyire számítottak, ráadásul azt is csak 5-8 hónap múlva.

„A Honvéd Kórház reakciója csak tűzoltás – ezt a problémát nem lehet egy kórházon belül megoldani, mert ez csak a hiány áttolása máshová.

Az új főorvos most sok pénzt fog kapni, el tud csábítani máshonnan pár embert, és akkor máshol lesz hiány. Ha nem az egész sürgősségi ellátást alakítják át, ha nem próbálják meg csökkenteni a sürgősségi osztályok terhelését, és nem vonnak be több szakdolgozót, akkor ez a probléma csak romlani fog” – jelentette ki kérdésünkre Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár.

A szakterület rendbetétele szerinte ott kezdődik, hogy felállítunk egy laikus szűrést, visszahozzuk a Dr.Info hívószámot, melyen eligazítást kaphat az ember arról, hogy adott problémája a sürgősségi ellátásra, a háziorvosra vagy a szakrendelőre tartozik, vagy éppenséggel maga is úrrá tud lenni a helyzeten. Az illető már ezzel a hívással is több órás várakozást és stresszt spórolhat meg magának a sürgősségin. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság szerint a sürgősségi osztályok elvileg a legsúlyosabb, legsürgősebb akut eseteket látják el, s bár a gyakorlatban az ottani esetek 30-40 százaléka nem oda tartozik, a protokoll szerint mindenkit el kell látniuk.

Sok beteg azért köt ki a sürgősségin, mert a vizsgálatok és a diagnózis ott 10-15 órás várakozás árán ugyan, de elérhetőek, s így elkerülhetik a szakellátásban a több hónapos várólistákat. Mások tudatlanságból kerülnek oda, vagy azért mert nincs háziorvosi ügyelet a lakhelyükön, vagy épp onnan utalják oda őket. „A sürgősségi osztályok problémája önmagában nem kezelhető. Az egész rendszert az alapellátás megerősítésétől elindulva át kellene szervezni, szakmai teljesítményértékelés alapján finanszírozni, hogy végül eljussunk a sürgősségi osztályok felesleges terhelésének megszűnéséhez. Persze, hogy több pénz kell a rendszerbe, de önmagában ez kevés a megoldáshoz” – mondta Kincses.

Ezért kellene nagyobb érvényt szerezni a szakmai szabályoknak, illetve az úgynevezett triázs rendszernek is: ma már egy erre speciálisan kiképzett diplomás ápoló a sürgősségire érkező embereket az állapotuk súlyossága szerint rangsorolja. Kincses szerint törvényben kellene kimondani, hogy ha valaki bemegy a sürgősségire, akkor a betegirányító negyedórán belül döntse el, hogy azonnali ellátást igényel-e vagy sem. Ez az esetek 95 százalékában meghatározható.

A szakértő szerint az ellátást kevesebb intézménybe kellene koncentrálni és differenciálni. A kórháztömbösítést szükségszerű lépésnek tartja, enélkül nem látja ésszerűsíthetőnek az ellátórendszert. Bár kormányzati részről nem különösebben kommentálták a Honvéd Kórházban történteket, az tudható, hogy az Egészséges Budapestért Program keretében három centrumkórház felállítását tervezik Budapesten.

Kérdésünkre Rácz Jenő, a veszprémi kórház volt igazgatója elmondta: noha kétségtelenül lenne igény a magán sürgősségi ellátásra, ez azért nem létezik, mert elég költségigényes, ráfizetéses terület, ilyenformán az állami szféra része. Hangsúlyozta azt is, hogy a lakosság részéről rengeteg tévhit övezi a sürgősségi ellátást. A rezidensek például a világon mindenhol fontos szerepet kapnak benne, a kevésbé súlyos eseteket gyakran ők látják el, ami teljesen szabályszerű. A hosszú várakozási idő oka alapvetően az, hogy jóllehet, itt mindenkit ellátnak, de a vizsgálati eredmények validálása például időigényes folyamat – egy CT-vizsgálat során a röntgenszakorvosnak 500 képet kell végignéznie, majd konzultálnia a sürgősségi szakorvossal, mire eredmény születik, ráadásul közbejöhet egy súlyosabb eset, ami miatt hátrébb sorolódik a lelet – ezért nem érkezési sorrendben hívják be a betegeket sem. Az időtényezőt, a sürgősségi rangsort és a szakemberhiányt egyaránt be kell kalkulálnia tehát annak a páciensnek is, aki azért jön ide, mert ki akarja kerülni a várólistákat, és egy szuszra túl akar lenni minden vizsgálaton.   

Olvasson tovább: