Kereső toggle

Stop Soros light

Szigorított = enyhített?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Stop Soros-törvénycsomag elfogadása elsők között szerepel a negyedik Orbán-kormány prioritásai között. Bár a Fidesz „szigorítottnak” nevezi a csomagot, a mostani tervezet mégis kevesebb konkrét szankciót tartalmaz, mint az első változata.

A Fidesz kampányígéretéhez híven a kormány ismét benyújtotta a „Stop Soros” néven elhíresült javaslat-csokrot, amely számos törvény változtatásával együtt az Alaptörvényt is több ponton módosítani kívánja, immár hetedszerre (ez közel sem jelent utolsó simítást, hiszen maga a kormányfő mondta, hogy ősztől egy nagyobb lélegzetvételű alkotmányrevíziós időszak veszi kezdetét, amely akár másfél évig is eltarthat).

Az eredeti tervek

A Stop Soros megalkotása mögötti kormányzati célként az ország polgárainak és nemzeti kultúrájának védelme szerepel. Olyan szabályozást akartak, amely elősegíti a migrációt támogató szervezetek azonosítását, és a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyekkel szembeni fellépést.

Az eredeti javaslatban a kormány tervei négy alapvető pilléren álltak. Ezek közül az első az volt, hogy a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat a Belügyminisztériumnál, a következő pedig, hogy tevékenységükről, külföldi támogatásaikról és éves költségvetésükről nyilvánosan számot kellett volna adniuk. A harmadik lépcső ezen szervezetek illetékfizetésre kötelezése lett volna. A kormány ezt kiemelten indokoltnak tartotta, hiszen szerintük a migrációt támogató szervezetek számszerűsíthető kárt okoznak a költségvetésnek, az így keletkezett igazságtalanságot pedig úgy lehet kiküszöbölni, ha a külföldről kapott támogatásaik 25 százalékát befizetik az államkasszába. Ezekből az összegekből egy elkülönített alapot hoztak volna létre, amelyet teljes egészében a határvédelemre terveztek fordítani. A javaslat utolsó pillére pedig a bevándorlást szervező személyek határtól való távoltartását, illetve kitiltását célozta volna (külföldiek esetén akár az országból való kitiltás lehetősége is felmerült).

Stop Soros 2.0

Az eredeti tervekhez képest a kormány pont azt a két súlyos elemet húzta ki a Stop Soros  törvényjavaslatból, amely a Velencei Bizottság vizsgálatának fókuszában is állt. Az új tervezetben már nem kötik belügyminiszteri engedélyhez a migrációval foglalkozó civil szervezetek működését, és a 25 százalékos illetékfizetési kötelezettség sem található meg benne.

A Fidesz ezzel szemben a „Stop Soros plusz”-ként emlegetett javaslatot még az előzőnél is szigorúbbnak tartja, mivel az büntethetővé tenné az illegális bevándorlás szervezését, illetve elősegítését. Dömötör Csaba államtitkár szerint a javaslatnak semmi köze a civilekhez, az embercsempészet egyik formáját kívánják büntetni. Az embercsempészetet amúgy a hatályos szabályok is büntetik.

Az újabb tervezet már nem ütközik közvetlenül az uniós joggal, ezenfelül a módosításban szereplő gumiszabályok nagy teret engednek a jogalkalmazói értelmezésnek. Ezzel szemben a szintén a Stop Soros keretében benyújtott hetedik alkotmánymódosítás a jogszabályok mögött meghúzódó, az egyes jogszabályok preambulumából vagy indoklásából kikövetkeztethető jogalkotói szándék figyelembe vételét írja elő a bíróságok számára.

Gyülekezési jog korlátozása, bírói rendszer átalakítása

A tervezet nemcsak migrációs válsággal összefüggő változásokat tartalmaz, de a gyülekezési jog gyakorlásának feltételein és a bírósági rendszeren is változtatni kíván. Ilyesmi az első verzióban nem szerepelt.

A miniszteri indoklás szerint a gyülekezési jog korlátozását a magánszféra védelme indokolja. A magánszféra és az otthon kiemelt védelmére pedig a technológiai fejlődés, a digitalizáció és a médianyilvánosság növekedése miatt van szükség. A mostani szövegből nehéz következtetni, hogy miként nézne ki e rendelkezés érvényesítése a gyakorlatban: ha úgy, hogy mindenhol meg lehet tiltani a tüntetést, ahol otthonok vannak, az a gyülekezési jog kiüresítését jelentené.

A bírósági rendszeren belüli változtatást egy új közigazgatási különbíróság felállítása jelenti (Közigazgatási Felsőbíróság), amelynek feladata alapvetően minden, az állam és egyén közötti jogvitában történő döntés volna.

Brüsszel és az Alaptörvény

A beterjesztett alkotmánymódosítás azt mondja, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. Ez így elég karakánul hangzik, viszont meg tudja akadályozni Brüsszelt az uniós döntések végrehajtásában egy nemzeti alkotmány?

Angela Merkel német kancellár a napokban egyrészt – szokatlan módon – megvédte a magyar–szerb határon felhúzott kerítést, másrészt viszont úgy nyilatkozott: „Az uniós jog a nemzeti jog felett áll, tartózkodni kell az egyoldalú, nemzeti szintű lépésektől.” Az Európai Bíróság gyakorlata is hasonló szemléletet tükröz: a jelenlegi uniós gyakorlat szerint a közösségi jogot, amely tekintetében a tagállamok lemondtak a szuverenitásuk egy részéről egy közös, uniós szuverenitás gyakorlásáért, elsőbbség illeti meg a nemzeti joggal szemben, legyen szó egy egyszerű törvényről vagy akár alkotmányról. Vagyis ha Magyarország meg akar menekülni valamilyen, Brüsszelből rá kényszerített betelepítési kvótától, akkor azt kevéssé itthoni alkotmányozással, sokkal inkább az uniós intézményekben folytatott harccal tudja elérni. Ebben a tekintetben a Stop Soros-csomag részeként beterjesztett javaslatnak és a hetedik alkotmánymódosításnak kevés a jogi jelentősége, a politikai viszont annál több.

Olvasson tovább: