Kereső toggle

Csalódott jobbikos támogatókat keres

Mi Hazánk Mozgalom: szélsőjobbtól is szélre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Toroczkai László

Amint az várható volt, pártként folytatja a kilépett és csalódott jobbikosok képviseletére vállalkozó Mi Hazánk Mozgalom. A döntés után Toroczkai László azonnal világossá tette, új pártjával visszatérnek a Jobbiknak annak idején áttörést hozó cigányozáshoz, és EU-ellenességük dacára elindulnak a jövő évi EP-választáson is. 

Nem sokáig tétlenkedett a Jobbik elnökségéért folytatott versenyben alulmaradt Toroczkai László–Dúró Dóra kettős: miután Toroczkait – a Jobbikot nyíltan bíráló és a párt szerint bomlasztó tevékenysége miatt – kizárták, Dúró pedig kilépett, június 23-ára meghirdették a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó gyűlését. A Toroczkai vezette, Ásotthalmon megrendezett eseményen a Jobbikból 2 évvel ezelőtt kizárt Novák Előd – Dúró Dóra férje – arról beszélt, hogy új pártjuk erősebbé válhat a Jobbiknál. Állítása szerint a választási kudarc miatt csalódott párttagok tömegével hagyják el a Jobbikot, ugyanakkor a párt eredeti szellemiségét továbbra is támogatnák – ezért van szükség a Mi Hazánkra.  

A pártalakítás bejelentését követő beszédében Toroczkai egyértelművé tette, mi várható a Mi Hazánktól: olyan Magyarországot szeretnének, „amely fehér szigetként megmarad, akkor is, ha lesz Európai Unió, ha pedig eltűnik, akkor is.” A fehér sziget kifejezés szó szerint értendő, Toroczkai ugyanis azzal folytatta, hogy a cigányság létszáma az elmúlt időszakban megduplázódott, immár meghaladja a 800 ezer főt, miközben a magyarság lélekszáma csökken.

Úgy tűnik, Toroczkaiék nem bonyolítják túl a stratégiát: mint emlékezetes, a bankokat ostorozó, hol nyíltan, hol burkoltan zsidózó Jobbik hosszú évekig csak bukdácsolt a politikai mezőben, még a MIÉP-pel összefogva sem jutott a parlament közelébe. Az áttörést a Vona Gábor 2006-os elnökké választása után elindult folyamatok hozták el, ezek közül a legjelentősebb a „cigánybűnözés” központi elemmé tétele és az ezzel összefüggő gárdamasírozások voltak. A Budai Várban megrendezett Magyar Gárda 2007-es alapító gyűlése átütötte a média ingerküszöbét, Vonáék – akkor még a Fidesz-alapító Bencsik Andrással, Usztics Mátyás színésszel és Für Lajos MDF-es honvédelmi miniszterrel – szinte egy csapásra országos ismertségre tettek szert. A gárdaalapítás azonban nem egyszerű médiahack volt, a szervezet valóban működni kezdett, számos településen vonultak fel a „cigánybűnözés” visszaszorítása érdekében. (Az ötletadó Bíber József Tibor szolnoki középiskolai tanár, a párt akkor alelnöke volt). 

Novák Előd, Dúró Dóra és Toroczkai László Ásotthalmon a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó gyűlésén.

Az addig 2-3 százalékos támogatottságú Jobbik szinte berobbant a köztudatba, és a 2010-es választáson 17 százalékkal került be a parlamentbe. A párt körül több félkatonai szervezet is megjelent, köztük az éppen Toroczkai László által szervezett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a nyíltan neonáci Betyársereg.

A szervezetek 2009-ben stratégiai megállapodást is kötöttek egymással, és a Jobbiknak juttatott költségvetési támogatásból folyamatosan működtek. Miután a Jobbik 2014-ben sem tudta jelentősen növelni bázisát, a párt vezetősége úgy döntött, néppárttá alakítják a szélsőjobbról indult formációt.

A fordulat kezdetektől fogva megosztást keltett a pártban, illetve a Jobbik körüli szervezetekben, ám jelentősnek mondható politikai tényezők nem konfrontáltak nyíltan a pártvezetőséggel. A 2018-ban immár harmadik vesztes választás után – hiszen a Jobbik 2010 óta kormányra jutást ígér szavazóinak – elszabadultak az indulatok, és a „radikálisok” nyíltan meghirdették a szakadást.     

Az új párt vezetője, Toroczkai László a budapesti utcai megmozdulások egyik vezéralakjaként vált ismertté, ő irányította például a Magyar Televízió székházához 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde miatt felbőszült tömeget. A Hetek többször is beszámolt Toroczkai nem a széles nyilvánosságnak szánt előadásairól, melyekből kiderült, hogy a 2006-2009-es időszakban nemcsak a „pártokráciában” nem hitt, de a fennálló államrendet is tagadta, akárcsak harcostársa, Budaházy György. Ehhez képest meglepő volt, hogy lakóhelyén, Ásotthalmon mégis elindult a polgármesteri címért, amit el is nyert, előbb 2013-ban az időközi választáson, majd a 2014-es önkormányzati választáson is. Úgy tűnik, Toroczkai időközben a pártrendszerrel is megbarátkozott, hiszen 2016 tavaszán belépett a Jobbikba, ahol alelnökké választották.

A Mi Hazánk másik ismert arca Dúró Dóra, aki a Jobbik színeiben nyert idén is parlamenti mandátumot, ám kilépése után függetlenként, de a Mi Hazánk képviseletében folytatja a munkát. Jelenlegi jobbikosok szerint Dúró leginkább férje, Novák Előd támogatásával lehetett annak idején képviselőjelölt, karrierjét egy kerületi alapszervezetben kezdte, majd a párt sajtóreferenseként illetve szóvivőjeként folytatta. 

Az Új Magyar Gárda Budapest utcáin masírozott 2015 nyarán.

Novák Előd erősségének jobbikos forrásaink mindig is a neonáci kuruc.infóhoz fűződő – igaz, tisztázatlan – viszonyát nevezték. Többször felröppent a hír, hogy – harmadmagával – Novák áll a rasszista-antiszemita portál mögött, és ő maga is elismerte, hogy bármikor megoszthatja információit a portálon, jogi értelemben azonban nem bizonyosodott be, hogy szerkesztő lenne. Más erényét ugyanakkor senki nem említette, iskolai végzettsége mindössze érettségi, ezek a tények pedig mégiscsak a kurucinfós összefüggést látszanak erősíteni. Miután Novákot 2016-ban Vona Gáborék kiszorították az elnökségből, majd visszahívták a parlamentből, sokáig nem emelte fel hangját nyíltan a Jobbik ellen, sőt, édes gyermekének nevezte azt, viszont az idei tisztújítás előtt már keményen bírálta Vona Gábort és a szerinte kudarcos néppártosodást.  

A Mi Hazánkkal kapcsolatban több kérdés is adódik: hogyan oldják meg a pártfinanszírozást? Utcára viszik-e a Jobbikban csalódott réteget, vagy ennek hiányában hogyan jelenítik meg a „nemzeti radikalizmust”? Toroczkaiék most szemmel láthatóan bírják a Jobbik szétverésében érdekelt kormányközeli média támogatását, de kérdés, mi történne, ha esetleg túl nagyra nőne a párt. A Jobbikból kiábrándult „nemzeti radikális” szavazók ugyanis – akik Toroczkaiék várakozásai szerint az ő bázisukat alkotják majd  – most jelentős részben még a Fideszre szavaztak, így sikeres megszólításukkal a Mi Hazánk azonnal érdekellentétbe kerülne a kormánypárttal. Ezért nem tartanak túlzottan a Jobbikban Toroczkaiék új pártjától, magyarázta a Heteknek egy képviselő. Az új párt mindenestre hamarosan megmérettetik, ugyanis nemcsak a jövő tavaszi Európai Parlamenti választáson, hanem a 2019-es önkormányzati választáson is elindul.

 

Mi Hazánk Mozgalom programja

Toroczkai László a Mi Hazánk feladatai közé sorolta a népesség fogyásának megállítását, a kivándorlás okainak megszüntetését, az Európa iszlamizációja elleni fellépést, az igazságos közteherviselés megteremtését, a devizahitelesek, a bankok által megkárosított százezrek ügyének rendezését.

Olvasson tovább: