Kereső toggle

A Fidesz és az Önkormányzatok

Lesz-e helyhatósági Reform 2019-ig?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két éve tartja magát az a vélekedés, hogy egy újabb kétharmados kormánypárti győzelem esetén megszüntetnék a kistelepülési önkormányzatokat. A választási eredmény részletes elemzése azonban azt mutatja, ezzel leginkább saját magának ártana a Fidesz.

Nemrég közölte az Állami Számvevőszék, hogy három település esetén az állami támogatások felfüggesztését kezdeményezi különféle szabálytalanságok miatt. Az első hallásra nem túl érdekes hír azért vált mégis jelentőségteljessé, mert ismét lendületet adott egy régóta forgalomban lévő spekulációnak, mely szerint a Fidesz előbb-utóbb kiüresíti az önkormányzatok rendszerét, ezzel tovább növelve befolyását.

Folyosói pletykák nyomában

Két éve tarja magát az a névtelen forrásokra épülő pletyka, hogy újabb kétharmados győzelme esetén a kormánypárt megszüntetné a kétezer főnél kisebb települések önkormányzatát. Hogy a híresztelés valódi félelmeket gerjesztett az érintettekben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Orbán Viktor négy nappal a választás előtt levélben biztosította a kistelepülési polgármestereket, nem készül ilyesmire: „Magyarország számára különösen fontosak aprófalvaink és kistelepüléseink. Azért dolgozunk, hogy megtarthassák bölcsődéiket, óvodáikat és iskoláikat. Személyesen is fontosnak tartom, hogy minden kistelepülés megőrizze az önállóságát. Ezt támogattam eddig is, és ezt fogom támogatni a jövőben is” – írta a miniszterelnök, hozzátéve: a kistelepülések megerősítése az egész ország érdeke. Az önkormányzatok megszüntetése februárban is országos hírt generált, Orbán már akkor is azt mondta, nincs ilyen terv, a feltételezést pedig fake newsnak, álhírnek minősítette.

De mire alapul egy „álhír”, ami olyan mélyen beivódott az érintettek lelkébe, hogy kétszer is a legmagasabb kormányzati pozícióból kelljen cáfolni a kedélyek megnyugtatása érdekében?

Az első felvetés Berkecz Balázstól, az Együtt baranyai képviselőjétől származik, aki 2016-ban közölt egy, a birtokába jutott titkos háttéranyagot: „Birtokomba került egy Hatékony helyi közigazgatás című, kormányzati háttéranyagnak kinéző 12 oldalas elemzés, amelynek forrása és szerzője nem ismert, de elég erős tartalommal bírt ahhoz, hogy még a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is nyílt választ fogalmazzon meg. A dokumentumban azt írják, hogy olyan informatikai rendszert terveznek építeni, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek, és ebből a rendszerből közvetlenül bármilyen adat kinyerhető legyen az önkormányzatok tudta és hozzájárulása nélkül.” 

A TÖOSZ a Berkecz által hivatkozott nyílt válaszban azt írta, remélik, hogy az elemzés nem kormányzati megrendelésre készült, és nem kormányzati szándékokat jelenít meg. „Nem fogadható el gondolatkísérletnek sem, hogy a települési önkormányzatok pénzügyi adminisztrációját centralizálják és a helyi döntéshozók befolyásától függetlenítsék. Ezzel az eljárással az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját számolnák fel, amely egyet jelentene az önkormányzás felszámolásával”, reagált az önkormányzati szövetség, ami szintén azt mutatja, komolyan vették a megszüntetésről szóló híreket.

Önkormányzatok és választási eredmények

Ha el is vonatkoztatunk Orbán Viktor két friss cáfolatától, illetve ígéretétől, releváns következtetésekre juthatunk a jövőt illetően egészen friss és egzakt adatokból, a választási eredményekből. A Policy Agenda múlt heti elemzésében azt vizsgálta, érdekében állhat-e a Fidesznek a kistelepülési önkormányzatok megszüntetése.

Kiss Ambrus, a cég vezetője lapunknak egyértelműen azt mondta: nem áll érdekében. Mégpedig azért nem, mert a kormányoldal éppen ezeken a településeken a legerősebb: a Fidesz–KDNP országos listája az április 8-ai választáson 56 százalékos támogatással győzött a községekben. Összehasonlítva ezt a fővárosi adatokkal az látszik, hogy 18 százalékpontos olló van a két településtípus között (Budapesten 38 százalékot kapott a Fidesz-KDNP listája). Amennyiben a településeket lakosságszáma alapján tovább bontjuk, kiderül, minél kisebb egy település, annál népszerűbb a kormánypárt.

 Az ötezer fő alatti településeken mért 56 százalékos támogatottság kétezer fő alatt 58 százalékos, ezer fő alatt 60 százalékos, míg az ötszáz fős vagy annál kisebb falvakban 62 százalékos. Márpedig ilyen fokú népszerűség nem magyarázható mással, minthogy a Fidesz mindenütt „jelen van”, pontosabban fogalmazva minden kistelepülésen vannak „megmondó emberei”, véleményvezérei, magyarázza Kiss Ambrus. Ezek a véleményvezérek ráadásul annyira hatékonyak, hogy a Fidesz a legreménytelenebb helyzetű településeken is népszerű – nem kicsit, nagyon. Ennek igazolására a Policy Agenda megvizsgálta a választási eredményeket azon a 213 településen, ahol betöltetlen a háziorvosi praxis, vagyis ahol az egészségügyi ellátás a lehető legrosszabb, mivel gyakorlatilag nincs. A 213 orvos nélküli településen a Fidesz a listás szavazatok 56 százalékát nyerte el, miközben a Jobbik 22, az MSZP 8, a DK és az LMP 4-4, a Momentum 1 százalékot szerzett. (Az adatokból az is látszik, hogy a baloldal és a fővárosban népszerűbb LMP és Momentum a kistelepüléseken gyakorlatilag nem létezik. Ezt erősíti, hogy miközben a Fidesz–KDNP a több mint tízezer szavazókör mindegyikébe delegált tagot, az MSZP és a DK együtt 6800 körbe tudott saját embert küldeni, addig az LMP nagyjából 400, a Momentum kevesebb mint 50 delegáltat küldött e grémiumokba.)

Véleményvezérek szerepe

Visszatérve a háziorvos nélküli településekre, nyilvánvaló, hogy itt egy komoly kormányzati kudarcot (az ellátás szervezetlensége) kellett valamiképpen elfedni és a választáskor a visszájára fordítani. Ezt a munkát pedig a polgármesterek és az önkormányzati képviselők végezték el, a kistelepüléseken ugyanis ők a véleményvezérek. Ha tehát a leghátrányosabb helyzetű településeken is a kormány mellé tudták állítani a többséget a polgármesterek, igaz ez a fejlettebb falvakra, kisközségekre is. Kérdés persze, miként? Egyrészt: a polgármesterek motiváltak, hiszen a kormánypártok kezdeményezésére 2016-ban megduplázták az ötszáz fő alatti települések vezetőinek a fizetését, így az most közel bruttó 300 ezer forint. A településvezetők pedig maguk dönthetnek a helyi közmunkáról, és ha jól gazdálkodnak az éves állami kerettel, sok helyit juttathatnak bevételhez néhány hónapra. Bár kezdetben sok bírálat érte a közmunka rendszerét, mára bebizonyosodott, hogy tömegek számára még mindig ez az egyetlen bevételi forrás. Ha pedig az erről a lehetőségről döntő helyi vezető nem a kormány ellenfele (vagy kifejezetten kormánybarát), logikus, hogy a kormány irányába tereli a választókat. Éppen ezért Kiss Ambrus úgy véli, a kormánypártok nagyon erős kistelepülési támogatottsága azt is jelenti, hogy ehhez a területhez politikai öngyilkosság lenne hozzányúlni.

Kerületi önkormányzatok sorsa

Az viszont nem kizárt, hogy Budapest közigazgatásához még a 2019 őszén esedékes önkormányzati választás előtt hozzányúlnak az újra kétharmados többséget szerző kormánypártok.

Gulyás Gergely egy nyilvános vitán cáfolta a települési önkormányzatiság (beleértve a fővárost is) bármiféle átszervezését. Tarlós István főpolgármester ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a háttérben már régóta gondolkoznak Budapest közigazgatási rendszerének átalakításáról, melyről legalább három, egymástól eltérő terv is született az elmúlt időszakban. Tarlós szerint a „változtatási terveket nem csupán a pragmatikus városvezetési szempontok diktálják, közrejátszhatnak bennük pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is”.

Az átalakítás egyes híresztelések szerint egy nagyobb szintű centralizációt jelentene Budapesten: a kerületek feladat-és hatásköreinek nagy részét a fővárosi önkormányzatra ruháznák át. Emellett felmerült annak a lehetősége is, hogy a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter mintájára egy Budapestért felelős is létrejöhessen. Ezzel a koncepcióval a helyi hatalom és pénz a kerületekből a fővárosi önkormányzathoz kerülne, a kormánybiztos személyén keresztül pedig az irányítás végső soron a kormány kezébe.

Egy biztos: az önkormányzati törvény átalakításához szükséges kétharmad rendelkezésre áll, így tényleg csak a politikai akarat szabhat határt.

Olvasson tovább: