Kereső toggle

Kiesés előtt a szocialisták?

Orbán a határon túliakkal közösen mérne csapást az MSZP-re

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fél év alatt gyökeresen megváltozott a kormánypárt viszonyulása a baloldal vezető erejéhez – ez derült ki előbb a Fidesz visegrádi frakcióüléséről az atv.hu-hoz kiszivárgott információkból, majd Orbán Viktor évértékelő beszédéből.

A Fideszben – mint arról Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársa az elmúlt hónapokban naprakészen tájékoztatta az atv.hu olvasóit – Botka László tavaly október eleji bukása óta számolnak az MSZP összeomlásának lehetőségével. Ez korábban a baloldal folyamatos dezintegrációja ellenére is elképzelhetetlen lett volna. Emlékezetes, hogy ősszel a Fidesz kongresszusán Kubatov Gábor, a szervezet befolyásos alelnöke inkább vészjelzést adott le az egykori legnagyobb ellenzéki párt felé, amikor arról beszélt, hogy az MSZP Botka bukása utáni helyzetét látva még az is előfordulhat, hogy „a múltat sikerül végképp eltörölni”, és a szocialisták kieshetnek a parlamentből.

Lélektani fordulat

Kétségtelen tény, hogy a Fidesz hónapokon keresztül mindent megtett azért, hogy a támogatottságából folyamatosan veszítő, „őfelsége ellenzéke” szerepét hosszú időn át kiválóan alakító szocialistákat megmentse.

Ám most egymás után három olyan jelzés is érkezett a Fidesztől, amely egyértelművé tette, hogy a kormánypártnak már nem olyan fontos a szocialisták parlamenti jelenléte, mint korábban volt.

Először a Fidesz múlt heti visegrádi frakcióülésén beszélt Orbán az MSZP jövőjéről. Akkor az atv.hu információi szerint a következőket mondta: az MSZP kieshet a parlamentből a Párbeszéddel együtt, ugyanis (a közös jelöltállítás miatt) 10 százalékot kellene szerezniük. Amennyiben kiesne, az a Fidesznek 3 plusz mandátumot hozna – jegyezte meg a miniszterelnök, aki sem ebben az összefüggésben, sem ezen kívül nem hozta szóba a Fidesz esetleges kétharmados többségét, de – mint látni fogjuk – ennek nagyon is lehet jelentősége.

A frakcióülésen az atv.hu-hoz kiszivárgott információk szerint Orbán beszélt két másik ellenzéki pártról, az LMP-ről és a Jobbikról is. Előbbiről a miniszterelnök azt mondta: a Szél Bernadett által vezetett párt nem köthet szövetséget a Jobbikkal vagy a baloldal erőivel, „mert akkor szét fog esni”. A Jobbikról vagy Vona Gáborról Orbán Viktor egy képviselői kérdésre válaszolva azt érzékeltette: nem tekinti veszélyes riválisnak őket, és bár lehet, hogy jobban szerepelnek, mint amit a közvélemény-kutatások mutatnak, de nem kormányképesek.

Karácsony, a csődgondnok

Az atv.hu információit vaskosan alátámasztotta Orbán vasárnapi évértékelője, amelyben a miniszterelnök – tőle szokatlan módon – sorra foglalkozott a jelentősebb ellenzéki pártokkal: az MSZP-vel, a DK-val, az LMP-vel és a Jobbikkal.

Az MSZP-ről Orbán azt mondta: a párt „idegenlégióst igazolt” miniszterelnök-jelöltnek, ám (a nem nevesített) Karácsony Gergely szerinte csődgondnok lesz, akinek „az jutott feladatul, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből”. Vagyis Orbán a nyilvánosság előtt is megismételte, amit a zárt frakcióülésen elmondott a szocialistákról.

Bár a szocialisták utólag azzal próbálják magyarázni a miniszterelnök szavait, hogy azzal „igyekezett megemelni őket, vagy mozgósítani” a pártjukat féltő MSZP-szavazókat, az atv.hu-nak fideszes források cáfolták ezt a meglehetősen nyakatekert értelmezést. Ráadásul Orbán Viktor a többi ellenzéki pártot is kritizálta, de egyiket sem látja csődközeli helyzetben. A DK-ról azt mondta, hogy a párt rátalált a gyökereire: egy volt miniszterelnök vezetésével „virtigli kommunista párttá vedlik vissza”, börtönt és új rendszerváltást ígér, és „csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat, és húzzák meg magukat”. Az LMP-t annyiban érintette, hogy a párt mondanivalója kimerül abban, hogy „lehet más”, és szerinte az LMP-ről nem dönthető el, hogy jobb- vagy baloldali, nemzetiek vagy internacionalisták; a Jobbikról pedig azt mondta Orbán: abszurdnak tartja, hogy a szebb napokat látott nemzeti párt azzal állt elő, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye.

Nem megemelni, hanem megsemmisíteni akar

Orbán szavainak értelmezéséről néhány napos vita bontakozott ki – főképp arról, hogy a miniszterelnök meg akarta-e emelni a gyengélkedő szocialistákat, vagy szavai inkább kilövési engedélyként értelmezendők az MSZP-re.

Az atv.hu-hoz a Fidesz vezetéséből eljutott információk szerint, bár a Fidesz hónapokon át valóban megpróbálta „megemelni” az MSZP-t, de ennek vége, Orbán Viktor részéről pedig nem a baloldalt riadóztató „vészcsengő” volt az MSZP-ről szóló gunyoros kijelentése, amely szerint Karácsony Gergely „csődgondnoknak” az a küldetése, hogy kivezesse a szocialistákat a parlamentből. A Fideszben már arról gondolkodnak, hogy az MSZP válsága még segítheti is őket az elmúlt hónapokban veszélybe került kétharmad eléréséhez.

Azt a Fideszben nem titkolják, hogy a jelenlegi parlamenti ellenzéki pártok közül az MSZP-vel és az LMP-vel inkább szót értenek, mint a Jobbikkal vagy a DK-val. Az azonban egy percig sem kétséges a kormánypártban, hogyha Orbán Viktornak választania kell a kétharmados győzelem (ami az 1300 migráns betelepítése és az Elios-ügy miatt veszélybe került)  és az MSZP parlamenti jelenléte között, akkor az előbbit választja.

„Karácsony Gergelyestől az MSZP eljutott arra a határra, hogy már nem lehet komoly parlamenti erőként számolni vele. Ezért az MSZP-t leírtuk, ha úgy tetszik, elengedtük” – fogalmazott az ATV főmunkatársának az egyik kormánypárti honatya. Ráadásul az LMP-t a Fidesz befutóként várja a következő Országgyűlésbe, így szerintük az MSZP esetleges kiesésével is lesz olyan ellenzéki párt, amellyel együtt tudnak működni.

Határon túli nemezis

Külön pikantériát adna a történetnek, ha a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson (akkor még Gyurcsány Ferenc vezetésével) a „nem” mellett kampányoló MSZP végül határon túli honfitársaink szavazatainak köszönhetné történetének utolsó, szó szerint megsemmisítő vereségét. Az egyre növekvő számban voksolni szándékozó határon túli magyarok aktivitása ugyanis még nehezebb helyzetbe hozhatja az egyébként is válságban lévő utódpártot.

2014-ben 5 millió 47 ezer listás szavazatot adtak le, ebből 4 millió 919 ezret itthonról, 128 ezret a határon túlról.  A valasztas.hu-n közzétett adatok szerint az idén február 20-ig választásra regisztrációs kérelmet benyújtott határon túli szavazók száma 415 ezer, közülük 347 ezret már felvettek a névjegyzékbe. Mivel a regisztráció egészen áprilisig lehetséges, különösebb kockázat nélkül kijelenthető, hogy az idei országgyűlési választáson több mint háromszor annyi, legalább 400 ezer határon túli magyar részvétele várható, mint 2014-ben.

Mivel a határon túli magyarok egyéni választókerületekben nem, listán viszont szavazhatnak, várható aktivitásuk jelentősen megnöveli a listás szavazatok számát, ezzel pedig feltornázza a bekerülési küszöböt is. Egy, a 2014-eshez hasonló, 5 millió körüli hazai részvételt feltételezve 400 ezer határon túli honfitársunk szavazata

8 százalékkal növelné meg a listás szavazatok számát, és értelemszerűen 40 ezerrel felfelé tolná az MSZP–Párbeszéd számára szükséges 10 százalékos küszöböt is (hasonló a helyzet a Fidesz-KDNP-vel, de náluk nem kérdés a bejutás). Az önállóan induló, ezért 5 százalékos küszöbbel a parlamentbe kerülő pártoknak egy ilyen határon túli aktivitás esetén 20 ezerrel több szavazatra lenne szükségük a bekerüléshez.

A közvélemény-kutatók pártpreferencia-méréseiknél meglepő módon egyáltalán nem kalkulálnak a határon túli szavazatokkal, pedig azok jelentősen befolyásolhatják a végeredményt – a fenti választási részvétel esetén az MSZP-nek 0,8 százalékkal több listás szavazatra lesz szüksége a bekerüléshez, mint ha nem szavaznának a határon túliak. Amikor tehát lapzártánk napján olyan pártpreferencia-eredményekkel találkozunk, ahol a teljes népességben 9, a biztos szavazók körében 13 százalékon áll az MSZP, érdemes figyelembe venni, hogy ez csak a határokon belüli népességre vonatkozik. Ha a határon túlról valóban 8 százaléknyi listás szavazat érkezik be, és azok között éppúgy elhanyagolható lesz a szocialista szavazatok száma, mint 2014-ben volt, az azt jelentheti, hogy a biztos (határon inneni és túli) szavazók körében 12 százalékosra csökkenne az MSZP-P lista támogatottsága. A közös lista ezzel még mindig befutó lenne, de a különbség a bejutási küszöbhöz képest egyáltalán nem megnyugtató a szocialisták számára.

Ráadásul Orbán Viktor az MSZP kiesésének esélyével új motivációt adhat a Fidesz – az elmúlt hetek eseményei nyomán nem túl lelkes – bázisának, kis energiabefektetéssel a kommunista utódpártot megsemmisítő és ezzel a kétharmadot besöprő történelmi győzelemmé növelve az egyébként lefutottnak tekinthető áprilisi választást.

Olvasson tovább: