Kereső toggle

Elhalasztott záróra

Népszavazás dönt a bulizásról Erzsébet-városban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem szavazta meg a kötelező éjféli zárórát a fővárosi bulinegyed kocsmáiban az erzsébetvárosi önkormányzat, így maradhat a nonstop nyitva tartás és az azzal járó felfordulás. A Fidesz-KDNP-s képviselőcsoport javaslatára ugyanis helyi népszavazásra bocsátják a záróra-kérdést, amire legkorábban egy év múlva kerülhet sor. A kialvatlan lakóknak sovány vigasz, hogy a hatóságok és a vendéglátósok ezentúl többet takarítanak és többen őrzik a rendet.

Mint arról korábban beszámoltunk (Vita a bulinegyed körül – Hetek 2017.09.08.), a romkocsmáiról elhíresült Belső-Erzsébetvárosban egy 2013-ban elfogadott önkormányzati módosító rendelet tette lehetővé a vendéglátó létesítmények non-stop nyitva tartását. (A 7. kerület többi részében – miként minden kerületben – éjféli záróra van érvényben.)

A helyi lakosok beszámolói szerint azóta szabályos ostromállapot alakult ki a negyedben, ahol képtelenség aludni. Hétvégente 150-200 ezer turista is megfordul az alig két négyzetkilométernyi területen, ahol 600 kocsma van, és az egyre fogyatkozó lakosság száma 6-7000 fő. Virágzik az illegális „airbnb” – lakáskiadás, burjánzik a drog és a prostitúció, mindent elönt a szemét és sokak szerint megjelent a vendéglátós alvilág is.

Ellenpontként az NGM közlése szerint az ott működő szálláshely-szolgáltatóktól és a vendéglátósoktól tavaly 6,6 milliárd forint adóbevétel folyt be az államkasszába. A lakosok viszont azzal érvelnek, hogy az egészséges környezethez való alkotmányos jog előbbre való a profitérdekeltségnél.

A tiltakozó helyiek idén Élhető Erzsébetváros néven FB-csoportot is alakítottak, követelve az éjféli záróra visszaállítását, mondván: ezután lehetne egyenként megállapodni vendéglátósokkal a hosszabb nyitva tartásról. Az évek óta tartó lakossági panaszáradatra az önkormányzat sokáig nem reagált, mígnem most keddre rendkívüli közgyűlést hirdetett a témáról. A testület elé kerülő javaslatcsomagban többek közt az éjféli záróra visszaállítása is szerepelt.

A felvételek tanúsága szerint Vattamány Zsolt, a kerület fideszes polgármestere az ülésen kijelentette: Erzsébetváros egész Közép-Európa egyik legfrekventáltabb buliközpontja, turistacentruma. Szerinte a javaslatcsomag egyes elemeit gond nélkül meg lehet valósítani, de vannak „szélsőséges javaslatok” is (lásd a zárórát), amelyekkel kapcsolatban képviselőcsoportjuk módosító indítványt nyújtott be, melyben helyi népszavazást javasol a kérdésről.

„Így aztán a képviselők megszavazták újabb utcai takarítógépek biztosítását 150 millió forintért, a rendvédelmi erők létszámának négy fővel való bővítését, valamint a Klauzál téri nyilvános WC 25 millió forintos (!) felújítását. Mi több, az alpolgármester úr javaslatára az önkormányzat létrehoz egy Vállalkozók Erzsébetvárosért nevű alapítványt is, melynek célja teljesen tisztázatlan”– mondta el lapunknak Garai Dóra, a helyi Facebook-csoport szóvivője, aki szerint mindez nem változtat a fő problémán, hogy az ott lakóknak éjszaka sincs nyugalmuk. Szerinte az önkormányzatnak kellene a 2013-as, helytelen záróradöntését visszavonnia, tekintve, hogy a lakosság érdekeinek védelme a feladata, ám ehelyett a kérdés népszavaztatásával kifarol a helyzetből.

 „Országgyűlési választások előtt egy évvel nem lehet népszavazást rendezni, utána pedig önkormányzati választások jönnek. Szóval a helyzet beláthatatlan” – állapította meg Garai Dóra, felidézve, hogy minap több száz erzsébetvárosi szülő írt nyílt levelet amiatt, mert iskolás gyermekeik nem tudnak aludni éjszakánként a randalírozó turistatömeg miatt.

„A Kazinczy utcában már minden házat felvásároltak, talán egyetlen lakó maradt az egész utcában. Ez tarthatatlan, az egész negyedet nem kellene kitelepíteni” – tette hozzá.

Garai számára különösen elképesztő, hogy pont a konzervatív képviselőcsoport indítványozta a népszavazásról szóló módosítást, amit ráadásul a jobbikos képviselő szavazatával sikerült keresztülvinni. Szerinte a helyi lakosok régóta falakba ütköznek nemcsak az önkormányzatnál, hanem egyéb hatóságoknál is. Például a NAV-nál, ahol azt se lehetett kideríteni, hogy hány munkavállaló van bejelentve Belső-Erzsébetvárosban.

Az aktivista szerint a lakossággal komoly profitérdekeltségek állnak szemben mind vendéglátói, mind szállásadói részről, akiknek érzékelhetően jó az érdekérvényesítő képességük. Szerinte egész céghálózatok épültek a negyed lakásainak rövid távú kiadására, de a tömeges méretű illegális lakáskiadás ellenére sem történtek még adóhatósági ellenőrzések. „Az igaz, hogy az utóbbi hétvégéken tucatjával vitték be a rendőrök az embereket a bulinegyedből, de ettől még az éjszakai élet ugyanúgy zajlott tovább” – jegyezte meg Garai, aki szerint soha nem késő visszaállítani a normális viszonyokat. Erre más budapesti negyedben is van példa, de a mégoly toleráns szellemű Amszterdamban is bevezették az éjféli kötelező zárórát, azokat a szórakozóhelyeket pedig, akiknek engedélyezték az éjfél után nyitva tartást, kiköltöztették a külvárosban létesített vigalmi negyedbe.

Molnár Bence, a Szimpla Kert nevű szórakozóhely kommunikációs vezetője megnyilatkozásaiban azzal érvel, hogy az egyesületükbe tartozó közel 40 vendéglátóhely vállalta, hogy saját hatókörükben gondoskodnak a közbiztonságról és a tisztaságról. Mivel a vendéglátó-helyek bevételeinek a 80 százaléka éjfél után keletkezik, a záróra miatt nemcsak a turistákat, hanem a kerület több ezer munkavállalóját is utcára kellene tenni. A vendéglátósok szűk, kompromisszumkész csoportja mindegyik fél számára elfogadható megegyezésre törekedne, de Garaiék szerint az éjszakai csend megteremtésére nehéz kompromisszumos megoldást találni.

Olvasson tovább: