Kereső toggle

Vita a megélhetési minimumról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Baloldali-e Botka ötlete?

Megélhetési minimum garantálását ígérte a munkavállalóknak és a nyugdíjasoknak május 1-jei beszédében Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ez nem azonos a feltétel nélküli alapjövedelemmel.

„Be kell vezetni a megélhetési minimumot, amelyre a magyar állam vállal garanciát mindenkinek, aki ledolgozta a magáét, és akinek legális bejelentett munkája van. Ezen szint alá nem lehet menni sem nyugdíjakban, sem fizetésekben” – jelentette be Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Szeged polgármestere pártja május 1-jei rendezvényén. Botka szerint a munkavállalókat védő intézkedésekre van szükség, csökkenteni kell a vagyoni különbségeket, a luxust meg kell adóztatni, és a kisemberekből erős, széles középosztályt kell létrehozni.

„Állami garanciához kell kötni azt az összeget, ami alá nyugdíjak és fizetések esetében nem szabad menni. Hét év óta változatlan a nyugdíjminimum összege, 28 500 forint, azaz ennyi a legalább 20 ledolgozott év után járó nyugdíj alsó értékhatára (az összeg 2008 óta változatlan – a Szerk.). Szerintünk ezt legalább 50 ezer forintra kellene emelni” – mondta el lapunknak Gúr Nándor, az MSZP alelnöke. Az még bizonytalan, hogy ezzel együtt automatikusan növekedne-e a különféle transzferek összege (gyes, gyermekvédelmi támogatás stb.) is, amiknek a számítási alapját a mindenkori nyugdíjminimum jelenti.

A szocialisták szerint a létminimumot messze meghaladó, egyes elképzelések szerint az átlagkereset 60 százalékát elérő minimálbérre lenne szükség – ez jelenleg nettó 110 ezer forintot jelentene a 84 800 forint helyett. A megélhetési minimum részleteinek kidolgozását a párt őszre ígéri.

Az MSZP megélhetési minimumáról sokan a Párbeszéd Magyarországért alapjövedelem-programjára asszociálnak. A PM a gyermekeknek fejenként 25 ezer, a felnőtteknek 50 ezer, a várandós kismamáknak 75 ezer forintot biztosítana államilag és alanyi jogon. Ez számításaik szerint felével csökkentené a szegénységet, harmadával a létminimum alatt élők arányát, és teljes mértékben kiváltaná a jelenlegi pazarló és sok szempontból diszfunkcionális szociális ellátórendszert. Egyidejűleg bevezetnék a progresszív adózást, és megnövelnék a nettó minimálbér összegét 100 ezer forintra. Ez nagyobb vásárlóerőt és javuló helyi gazdaságot eredményezne. (A feltétel nélküli alapjövedelemről szóló vitákról lásd bővebben: A LÉT emelné a tétet. Hetek, 2014. január 24.)

2015-ös adatok alapján Magyarországon 4 millió ember él a 88 ezer forintos létminimum alatt, ezen belül 1,2 millió ember munkajövedelemből. Az idei béremelések révén a nettó minimálbér 84 800, a szakképzetteknek járó garantált bérminimum nettó összege pedig 107 000 Ft lett, ami első ízben haladja meg a létminimum összegét.

„A szocialisták megélhetési minimumának nem sok köze van a feltétel nélküli alapjövedelemhez, bár mindkettő arról szól, hogy a társadalom egy kisebb vagy nagyobb rétegének a megélhetés minimális szintjét az államnak biztosítania kellene. A Párbeszéd által szorgalmazott alapjövedelemnek az a lényege, hogy a megélhetési minimumot mindenki számára garantálná. Botka viszont csak a bejelentett munkavállalókról, illetve a nyugdíjasokról beszélt, vagyis az MSZP megélhetési minimuma a társadalomnak pont azt a részét nem fedné le, amelynek esetében a legkiterjedtebb és legmélyebb a szegénység” – fejtette ki lapunknak Misetics Bálint szociálpolitikai szakértő. Hozzátette: bár jelentős a dolgozói szegénység Magyarországon, de a legrosszabb helyzetben azok a háztartások vannak, ahol senki vagy csak kevés ember dolgozik, illetve akik csak a közfoglalkoztatáshoz tudnak hozzáférni.

„Az MSZP az univerzális alapjövedelem gondolatával kormányzati pozícióban is szembement, elég csak a tartós munkanélküliek segélyezésének megszigorítására vagy a közmunka-kényszer bevezetésére utalni” – vélekedett Misetics, aki szerint az univerzális alapjövedelem kérdésének a megítélése a magyar társadalomban meglehetősen ellentmondásos, ezért a bevezetésére rövid távon nem lát reális esélyt.

A legrászorultabbak figyelmen kívül hagyása mind a baloldaliság, mind a sokat hangoztatott igazságosság szempontjából aggályos. Misetics szerint nem lenne muszáj különböző társadalmi rétegeket egymás ellen hangolni, mivel vannak olyan társadalompolitikai módszerek, amelyek egyszerre szolgálnák a legszegényebbek és a kevésbé szegények érdekeit. Ide tartozna egyebek között a családi pótlék emelése vagy egy országos lakásfenntartási rendszer kialakítása is.

„Szociálpolitikai szempontból a megélhetési minimum ötlete jelen formájában nehezen értelmezhető, mivel nem tudni, mit jelent pontosan: magasabb minimálbért, esetleg adójóváírást vagy negatív jövedelemadót. Vagy mi lenne például azoknak az egyre népesebb táborával, akik nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ők jelenleg legfeljebb az időskorúak járadékát kapják, ami a többnyire még a 28 500 forintos nyugdíjminimum összegét sem éri el. Sajnos az MSZP kampányszlogenjei mögött egyelőre nem látni a szakmai háttérmunkát” – tette hozzá a szakértő.

Utalt arra is: figyelmeztető jel, ha egy ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje markáns baloldali fordulatot hirdet, viszont polgármesterként nem ennek megfelelően alakítja a helyi szociálpolitikát. Különösen, hogy 2015 márciusa óta az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a pénzbeli szociális ellátások jelentős része. Misetics példaként említette, hogy bár a szegedi egy jó helyzetben lévő önkormányzat, mégis egy indokolatlanul szűkmarkú és szigorú adósságkezelési szolgáltatást működtet. Sajnos a baloldali szociálpolitika nemcsak Szegeden, hanem az MSZP-vezette budapesti kerületekben sem jellemző.

Olvasson tovább: