Kereső toggle

Miért vállalnak sportvezetői szerepet a politikusok?

Előny ott

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Orbán Viktor, Kósa Lajos, Borkai Zolt és Szabó Bence.

Szinte minden jelentős sportszövetség élén politikus áll, és mostantól akár miniszterek is vállalhatnak ilyen feladatot. A sportvezetők nyitottak is az együttműködésre, mivel a túlnyomórészt közpénzből működtetett sporttámogatáshoz leginkább politikusoktól várhatják a sikeres lobbizást. Amiből viszont nem következik a sporteredmények javulása.

A parlament az őszi ülésszak utolsó napján fogadott el egy adóváltozásokról szóló törvénycsomagot. Aminek a sporthoz nincsen semmi köze, hacsak nem annyi, hogy a csomag egyik eleme megváltoztatta a kormánytagok jogállásáról szóló törvényt: mostantól miniszterek és államtitkárok is lehetnek sportszövetségek vagy sportegyesületek vezetői.
Feltételezések szerint a változás a Magyar Úszószövetség megüresedett elnöki posztja betöltésének ágyaz meg: miután Gyárfás Tamás lemondott, több személy neve is felmerült utódként, köztük Szabó Tünde sportért felelős államtitkáré, illetve Seszták Miklós fejlesztési miniszteré. Kormánytagként azonban nem jöhettek szóba – eddig.  


A gyorsan keresztülvitt változtatás egyik érdekessége, hogy két héttel ezelőtt Lázár János még éppen ellentétesen nyilatkozott a kormánytagok és általában a politikusok szerepvállalásáról a sportéletben. Amikor a december 1-jei Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról kérdezték, mi az oka, hogy szinte az összes fontos sportszövetség elnöke fideszes politikus, Lázár kijelentette: irigyli azokat a társait, akik el mernek vállalni egy ilyen fontos pozíciót, ám szerinte nem tenne jót az úszósportnak, ha profi politikus állna az úszószövetség élére. Az ATV kérdésére Lázár azt is elmondta, reméli, hogy politikustársai „megőrzik a józan eszüket”, és nem vállalják a tisztséget, amire főállású politikusnak „nem is lehet ideje”.
Lázár János véleményével szemben számos főállású politikusnak – még ha nem is kormánytag – jut ideje a sportélet menedzselésére: Németh Szilárd rezsibiztos a birkózószövetséget vezeti, a kézilabda-szövetséget Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere irányítja, a korcsolyaszövetséget Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető vezeti, a kosárlabdasport első embere Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere.
A sorban – mely még hosszan folytatható – kakukktojásként szerepelt a korábbi MSZP-s képviselő, Baráth Etele a kajak-kenu szövetség élén. Gyárfás menesztése kapcsán Baráth még optimistán nyilatkozva úgy vélte, az ő széke biztos, hiszen ha „a politika” akarta volna, már rég leválthatták volna. Nos, a nyilatkozat után egy héttel – 21 évi munka után – le is váltották, helyét a szövetség főtitkára vette át.
Egyre több fideszes politikusnak vannak sportvezetői ambíciói.
A napokban elnökváltás történt az öttusaszövetség élén is, az elnökségbe azonban nem kerültek be olyan egykori világklasszis sportolók, mint Fábián László, Mizsér Attila vagy Balogh Gábor, ezért a szakmabeliek szerint „minden marad a régiben”. Ez pedig nem jó hír: Marosi Ádám, a jelen legsikeresebb magyar öttusázója, a 2009-es londoni világbajnokság győztese a tisztújító kongresszuson drámai beszédet mondott; többek között arról beszélt, hogy a szövetség vezetősége leginkább az állami források – vagyis az adófizetők pénzének – elosztásával és saját megélhetésével van elfoglalva, miközben a sportág egyre kevésbé tartja a lépést a nemzetközi élvonallal. Marosi szerint az egykor világverő magyar öttusa a végóráit éli.
Az, hogy a hazai sportszövetségek élén túlnyomó részben politikusok állnak, nem példátlan jelenség, de semmiképpen nem szokványos – mondta a Heteknek Szabados Gábor sportközgazdász. A szakember szerint ennek az az oka, hogy a magyar sportot döntő részben közpénzből finanszírozzák, a közpénzek elosztásáért folytatott küzdelemben pedig a politikusokat tartják a legesélyesebbnek a szövetségek tagjai. Szabados szerint ez racionális gondolkodás, hiszen az adóforintokhoz valóban a politikusok vannak a legközelebb. Elég arra gondolni, hogy a TAO támogatások két vezető kedvezményezettje Felcsút, illetve Kisvárda – Orbán Viktor miniszterelnök és Seszták Miklós fejlesztési miniszter települése. Ha döntő részben magánpénzekből tartanák fenn a sportot, vélhetően inkább üzletembereket választanának a szövetségek élére, hiszen az üzleti szférából ők tudnak támogatást szerezni – magyarázta a helyzetet Szabados Gábor, aki az ország mérete alapján egyébként reálisnak tartja, hogy nálunk döntő mértékben az állam tesz pénzt a sportba. (Ennek ellenére elvileg nem-politikus szakemberek is vezethetnék a szövetségeket, ám errefelé az az érzet vált uralkodóvá, hogy akkor lesz pénz, ha politikus lobbizik érte.)
Ugyanakkor abból, hogy valamely sportszövetséget politikus vezet, nem feltétlenül következik siker. Jó példa erre a fideszes Borkai Zsolt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság, melytől a férfi sportolók gyenge riói szereplése miatt elvették pénzosztó és döntési jogkörét. Borkai viszont az immár konzultatív testület elnöke maradhatott, ám ennek – a Hetek spekulációja szerint – az állhat a hátterében, hogy a 2024-es olimpiára pályázó Budapest jelentkezését Tarlós István főpolgármester mellett éppen Borkai jegyzi, így az ő eltávolítása nem vetne jó fényt a pályázatra.
Visszatérve a sportfinanszírozásban megjelenő magánpénzek alacsony hányadára, Szabados Gábor kiemelte: üzleti alapon nem képes működni a magyar sport, és ennek több oka van. Nincs elég szponzor, nincs olyan magánmédia, amely fantáziát lát benne, és nincs elég fizető néző.   
„A magyar emberek nem érdeklődnek olyan szinten a sport iránt, hogy rendszeresen kijárjanak sportrendezvényekre. Friss példa erre a labdarúgás: a nyári Európa-bajnokság után a szurkolók az utcákra tódultak ünnepelni, az NB1-es mérkőzések nézőszáma azonban továbbra is lehangoló. Ha viszont kevés a néző, nehéz szponzort találni, és így közvetítés sem lesz, mert a magántévéknek nem éri meg” – magyarázta Szabados Gábor. A szakember szerint a kormány azért irányít hatalmas összegeket a sportba, mert azt várja, hogy az infrastruktúra fejlesztése és a több pénztől remélt jobb eredmények révén előbb-utóbb mégiscsak növekedni kezd a sport iránti érdeklődés, ez pedig lökést adhat az üzleti alapon működtetett élsport kialakulásához.
Egy másik – vagy a fentivel párhuzamos – ok lehet a hatalmas állami pénzekből kinyerhető „magánnyereség” is, ám a jelenlegi jogszabályi környezetben ezt szinte lehetetlen bizonyítani. Mindemellett a hatalom joggal remélhet politikai hozadékot is – ha sikerül önmagához társítania az áhított sportsikereket.

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.