Kereső toggle

Orbán és a „lórúgás”

A Fidesz választási főpróbája lehet a kvótanépszavazás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kényszerből dobta be Orbán Viktor pár hete a kvótanépszavazás ügyét, hogy elterelje a figyelmet a választási irodánál történt úgynevezett kopasz-botrányról, de ha a kormánypárti tervek bejönnek, akkor a voksolás a 2018-as országgyűlési választás fideszes főpróbája lehet. A Fideszben azt remélik: ha egy kőkemény médiakampánnyal – amire százmilliókat szán a kormány – 2-2,5 millió támogatót összeszednek, akkor lélektanilag már megnyerték a következő választásokat, és „kinyírták” a baloldali és a jobbikos álmokat. Az ellenzéki pártok agyalnak, hogy miként szabaduljanak ki a Fidesz csapdájából.

A hét elején az Országgyűlés – a kormány, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – nagy többséggel, a Jobbik támogatásával elfogadta, hogy a közeljövőben népszavazást tartsanak az Európai Unió által javasolt kötelező betelepítési kvótáról. A tervek szerint – ha az államfő vagy az Alkotmánybíróság nem akasztja meg – ősszel kerülhet sor erre a szavazásra, amelyen egyetlen kérdés lesz csak: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A népszavazás lebonyolítására egyébként közel ötmilliárd forint fordítható. 

Feljöhet-e az ellenzék?

A kormányé mellett két ellenzéki népszavazási kezdeményezés is fut (a Magyar Szocialista Párt által benyújtott népszavazási kérdésekről – az állami földek eladásáról, az állami vezetők bérplafonjáról), amelyeket, ha a kormány akart volna, akkor ehhez a voksoláshoz kapcsolhatott volna, és akkor azon kormánypárti indok, hogy a politikának meg kell hallania a nép szavát, őszintébbnek tűnt volna.

Természetesen a népszavazási kezdeményezések elsősorban a 2018-as választásokra való „ráhangolódást” szolgálják. A szocialisták három, általuk népszerűnek tartott témával igyekezték visszaszerezni a magyar társadalom bizalmát, az állami földek eladásáról, az állami vezetők bérplafonjáról és vasárnapi zárva tartásról kívánva megszavaztatni az embereket. Az utolsó téma kiesett, amikor a Fidesz pár hete a közvélemény-kutatások hatására visszavonta a „boltzárat”, amire az MSZP felső vezetésében úgy reagáltak, hogy a pártjuk nem itt tartana, ha akkori vezetői 2008-ban visszakoznak a számukra megnyerhetetlen szociális népszavazás kérdéseivel kapcsolatban.

A Fidesz tehát – tanulva a saját, 2008-as sikeréből – nem akarja hagyni, hogy a baloldal egy sikeres népszavazással újraszervezze magát. A szocialisták két megmaradt témáját, a földügyet és az állami vezetők bér-plafonjának a kérdését a Fidesz egyik elnökségi tagja úgy minősítette a Heteknek, hogy azzal nem lehet milliókat megmozgatni. Különösen ilyen szerinte a földkérdés, ami az inkább nagyvárosi pártnak tekinthető MSZP bázisát nem hozza izgalomba.

A szocialisták szerint ennek ellentmond az általuk már összegyűjtött 100 ezer aláírás, illetve a Republikon Intézet (RI) ezen a héten nyilvánosságra hozott kutatásai is. Az RI mérései szerint a szocialisták által benyújtott népszavazási kérdések tartalmával a szavazókorú magyar lakosság túlnyomó többsége szimpatizál; az állami földek értékesítésének tilalmát, illetve az állami vezetőkre vonatkozó kétmillió forintos bérplafont a megkérdezettek 75–85 százaléka támogatja. Sőt, e két, az MSZP által napirendre emelt ügy támogatottsága független a politikai preferenciáktól, azokat a fideszes és a jobbikos szavazótábor döntő többsége is támogatandónak gondolja.

Egy szocialista politikus szerint a Fidesz azért is pörgette fel a kvótanépszavazást, hogy mindenképpen beelőzze az MSZP által kezdeményezett népszavazási kísérletet, hiszen néhány héttel vagy hónappal a kvótanépszavazás után kevés az esély egy újabb sikeres referendumra.

Mit jelent a siker?

Ahhoz, hogy a kvótareferendum jogilag sikeres, azaz érvényes és eredményes legyen, a jelen szabályok szerint több mint négymillió választópolgárnak kellene az urnákhoz járulnia. Ekkora tömeget az elmúlt 27 évben mindössze kétszer sikerült megmozgatni, 1989-ben az úgynevezett négyigenes népszavazáskor (amikor 4,3 millióan szavaztak), illetve 2008-ban, a Fidesz által menedzselt szociális népszavazáskor (amikor 4 millió 60 ezer ember járult az urnákhoz).

Még kormánypárti forrásaink is úgy fogalmaztak, hogy a jelenlegi tudásuk szerint ennyi embert nehéz lesz ebben a témában ősszel elvinni szavazni. Ennek ellenére ellenzéki forrásaink is úgy látják, hogy ebben az ügyben a Fidesznél van az előny. A kormánypárt az elmúlt időszakban már gyűjtött aláírást migránsügyben, és 2-2,5 milliósra becsülik azoknak a számát, akiket ezzel az akcióval sikerült megszólítaniuk. Ha szeptemberben ennyi embert képesek elvinni a kvóta ellen szavazni, akkor lehet, hogy nem lesz érvényes és eredményes a népszavazás (érvényes a népszavazás, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott), de politikai szempontból azt jelzi, hogy a Fidesz társadalmi többséggel rendelkezik.

A kormány elképesztő pénzösszeggel készül a kampányra, amit a 2018-as választás főpróbájának tekintenek. Mind az MSZP-ben, mind a Jobbikban a körül zajlik a belső vita, hogy miként védjék ki a nekik állított csapdát, hiszen a társadalom 70 százaléka ebben a témában egyetért a kormányfővel. A szocialisták nem szívesen mennek szembe a választókkal, hiszen még az MSZP szavazói is inkább a kormány álláspontját fogadják el ebben a kérdésben, szemben a balliberális értelmiségi elittel, amely viszont majdnem teljesen Orbán-ellenes migráns ügyben. Ráadásul egy bojkottfelhívás nem állna jól az MSZP-nek, amely hónapokig azért küzdött, hogy a nép dönthessen például a vasárnapi zárva tartás ügyében. A bevándorlásellenes Jobbiknak pedig az a feladvány, hogy hogyan vegyék vissza a kezdeményezést a Fidesztől, amely – miközben korábban szélsőségezte őket – most puhánynak és Brüsszel irányában megalkuvónak próbálja a Jobbikot beállítani.

Brüsszel is kiszúrhat az ellenzékkel

Az előbb felvázolt forgatókönyv arra az esetre szól, ha mindössze 2, legfeljebb 3 millióan mennek el szavazni. Az ellenzéki pártok azonban attól rettegnek, hogy a migrációs krízis elmélyülésével, de akár anélkül is Brüsszelben előállhatnak egy olyan tervvel, ami még nagyobb mértékben felbőszítheti a magyar közvéleményt. Ez esetben pedig megnövekedhet a kvótavoksoláson részt vevők száma.

Az Európai  Bizottság (EB)  a múlt  héten  közzétett  egy kezdeményezést, amely szerint állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótát hoznának létre.

Az EB javaslata szerint az új rendszerből kimaradókkal be nem fogadott menedékkérőnként 250 ezer eurós  (mintegy 70-80 millió forint) „szolidaritási hozzájárulást” fizettetnének. A javaslatot a bonyolult uniós döntéshozatali mechanizmus miatt az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy életbe lépjen.

A kormányhoz közeli Alapjogokért Központ számítása szerint ha a terv megvalósulna, az több tízmilliárdos kiadásokat jelentene a magyar államnak. A javaslat létrehozna ugyanis egy új, állandó kvótát, amely a korábbiaktól eltérően csak két elemből állna: az adott tagállam GDP-je az unió GDP-jére vetítve, valamint az adott tagállam lakosságszáma az unió összlakosságára vetítve. Az így kapott arányszám határozná meg, hogy egy adott tagállamra az unió területére érkezett migránsok összességéből mekkora hányad jut. Ez évi 1,5 millió migránssal számolva nagyjából 17 500 embert jelentene Magyarország esetében, de hangsúlyozandó, hogy a szétosztásnak nincs felső határa. Tehát a 17 500-at kellene megszorozni 250 ezer euróval, ha az évi „megváltási” összegről beszélnénk.

Ha ez az elképzelés megvalósulna, az teljesen felborítaná a magyar közéletet, hiszen „Brüsszel-ellenességben” az ellenzéki vezetők nem lennének képesek „megverni” Orbánt és pártját, azaz egy ilyen forgatókönyv alapján – több ellenzéki politikus szerint – a Fidesz a magyar belpolitikában újra kimagasló támogatottsághoz jutna, még a korrupciós botrányok és kormányzati szakpolitikai (egyebek mellett az oktatási és egészségügyi) baklövések ellenére is. Egyetlen lehetőség maradna a baloldali ellenzéknek, ha a népszavazást sikerülne úgy beállítani, hogy Orbán Viktor valójában az unióból való kilépésről „szavaztatna”, de ez akár kétélű fegyver is lehetne, ha az unió támogatottsága érdemben csökkenne a konfliktusok következtében.

Olvasson tovább: