Kereső toggle

Belvízország

Közmunkásokkal vezettetnék el a vizet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gyenge tél és a csapadékos idő következtében 70 ezer hektár került belvíz alá Magyarország síkvidéki területein, melynek nagy része vetés és szántó. A legsúlyosabb helyzet a Körösök mentén alakult ki, ott szinte mindenhol másodfokú készültséget kellett elrendelni. Békés megyében az elmúlt napokban a decemberi csapadékmennyiség 60 százaléka hullott le, amely következtében futballpálya-méretű elöntések jelentek meg. Különösen nagy a probléma Szeghalom és Dévaványa települések térségében. Az érintettek szerint a kormány szinte észre sem veszi azokat az igényeket, amelyeket a belvízzel kapcsolatban a települések jeleznek.

Ahogy a Szeghalmot Dévaványával összekötő úton autózik az ember, egy próféta sorai juthatnak az eszébe: „Tóvá lesz a délibáb”. A bibliai idézet ugyan az áldás sokasodásáról beszél, de itt sajnos nem áldás a földeket elöntő belvíz. Hol hatalmas foltokban borítja víz a vetést, hol végtelen egybefüggő vízfelületen csillan a gyenge napsugár. A vetés sárga, ha valami hirtelen jött szárazságtól eltűnne a víz, akkor sem érne semmit, ki kellene tárcsázni, és ha van idő, akkor újravetni valamit, mondja Balázs, a szeghalmi gazda. Hiába kezdenék a gazdák leengedni a vizet, mentve ezzel a vetést, nincs hová: minden árok, csatorna tele, nem mozdul a víz, csak ha mesterségesen szivattyúzzák, de ott is lassan. „Hiába fizetnek a gazdák csatornafenntartási költséget évente, a szántóföldi csatornák sajnos siralmas állapotban vannak, de ezt a nagy mennyiségű vizet nincs is hova elvezetni” – elemzi a helyzetet Balázs gazda. A körzetben januárban 30 milliméter, míg februárban közel 70 milliméter eső esett eddig.
„A legnagyobb gond az, hogy a kilencvenes évek közepe óta leállt a kötelező talajjavítási és belvízrendezési program, nincs melioráció (a víz felszín alatti elvezetése), és az addig helyreállított, erősen belvizes területek újra vízteknőkké váltak” – teszi hozzá a fentiekhez Nagy András, mezőgazdasági mérnök.
A leeresztőárkok eliszapolódtak, nem tartja karban senki, és az addig óriási befektetéssel termővé tett sok ezer hektár ma a természet szeszélyének van kitéve: ha sok eső esik, áll a víz, mert az új tulajdonosoknak már nem éri meg karbantartani a földeket.
A birtokszerkezet átalakítása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon egyre nagyobb területeket önt el a belvíz.
A nagybirtokosok, akik gyakran nem helyben laknak, kevesebb figyelmet fordítanak a birtoktestek közti vízelvezetők tisztán tartására, inkább parlagon maradnak azok a területek, ahol a belvíz megjelenik, de az elöntött terület egy újabb esőzés során csak növekszik, magyarázza az agrármérnök.
Ha kimegy a vetés, nagyon komoly összeg azt újravetni. Balázs Tibor számításai szerint egy hektár őszi búza esetében ez közel 60 ezer forint, ami a mai gabonaárak mellett nem térül meg. A gazda szerint a meliorációt szinte senki sem végzi már, helyette az erőgépek után kötött árokhúzók és a csatornanyitók az elterjedtek, de a gondokat ez csak részben oldja meg, mert sok helyen a gépek sem tudnak megbirkózni a nagy sárral. Biztosítást a belvízre nem lehet kötni, azt egy biztosító sem tekinti természeti kárnak. Központi állami kárenyhítés nincs, illetve papíron van, de a rengeteg adminisztráció és igazolás beszerzése után sem biztos, hogy megkapja a pénzt a gazda. A legfeljebb 10 ezer forint hektáronkénti kárenyhítésért nem kínlódik senki, inkább elnyeli a veszteséget. „Sok helyen évtizedek óta megoldatlan a belvíz problémája, olyannyira, hogy művelni sem művelik azokat a területeket, amelyek aztán visszavadulnak bokros, rekettyés területté” – teszi hozzá Nagy András.
A belvíz a településeken is óriási gond, mondja lapunknak az egyik dél-békési falu alpolgármestere, aki szerint a kormányzat szinte észre sem veszi azokat az igényeket, amelyeket a belvízzel kapcsolatban a települések jeleznek. A legutóbb az egyik illetékes politikus fogalmazta meg a véleményét egy konferencián: van közmunkás, oldják meg a polgármesterek a víz elvezetését. „Csakhogy ezt közmunkával nem lehet megoldani, csak állami forrásokkal, komoly programmal, mert ha nincs hová vezetni a vizet, akkor hiába ásnak a közmunkások” – panaszolja az alpolgármester, és cinikusan megjegyzi: hiába van felül a politikusi gálya, alul ott a víznek árja.

Olvasson tovább: