hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Alaptörvény-módosítás és újabb kerítés
Mi a Fidesz következő lépése?

2016. 02. 19.
Miközben már a magyar-román határon is folynak a műszaki határzár építésének előkészületei, a Fidesz a jelek szerint újabb „nemzeti konzultációt” kezdeményez a terrorveszéllyel és a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről.

Az utóbbi napokban lassan megélénkülni látszik az illegális forgalom Magyarország déli határain (lásd Bevándorlók a déli határnál című írásunkat). Az utóbbi hónapok viszonylagos szélcsendje azt mutatta, hogy a műszaki határzár beváltja a kormány hozzá fűzött reményeit, vagyis ha a menekültáradatot nem is tartóztatja fel, legalább eltereli az Európába érkezett bevándorlókat Horvátország, Szlovénia és Ausztria felé.
Ezzel együtt a kormány azzal számol, hogy az idén újabb migrációs hullám érheti el Magyarországot. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint előfordulhat, hogy Románián és Ukrajnán keresztül érkeznek migránsok. A magyar–román határszakaszon mindenesetre már készülnek a határzár meghosszabbítására. Az Index információi szerint már folynak a földmunkák, és a gyorstelepítésű drótakadályok is a helyszínen vannak.

Mit akar a kormány valójában?

„Az Európai Unió és több tagállam késedelmes intézkedései egyre több politikussal kimondatják: ha tavaszig nem sikerül érdemi döntéseket hozni, ez az év rosszabb lesz a tavalyinál” – ezt mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Századvég által létrehozott Migrációkutató Intézet szombati konferenciáján. Ugyanitt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke azt  mondta: „Magyarországtól délre jelenleg is migránsok ezrei próbálnak bejutni az Európai Unió területére. A kormány minden ülésén elsőként foglalkozik azzal, hogy milyen intézkedésekre van szükség.”
Az említett intézkedések fókuszában azonban, úgy tűnik, most leginkább a hatodik alaptörvény-módosítás áll. Terrorveszélyhelyzet esetén az Országgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül a kormány olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné ugyan, de egyes törvények alkalmazását – a sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – felfüggeszthetné, azoktól eltérhetne. Kirendelhetnék például a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére; korlátozhatják, sőt zárolhatják az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát; korlátozhatják a rádiók és televíziók működését; betilthatják a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűlé­seket; vagy éppen elrendelhetik az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését. E rendeletek az eredeti elképzelések szerint 60 napig maradnának hatályban, bár Gulyás Gergely azt mondta: a kormány kész a párbeszédre; és szerinte terrorveszélyhelyzet esetén akár 15 napnyi veszélyhelyzet elrendelése is elegendő lehet parlamenti felhatalmazás nélkül. Gulyás hozzátette: minden szabályozással vissza lehet ugyan élni, a jogi és politikai következmények azonban óriásiak lennének.
Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint azonban „mocskos színjáték zajlik a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe emelése kapcsán.
A törvényjavaslat egy kommunikációs trükk. A Fidesz valójában nem akar változtatni, csupán az a célja, hogy vita közben az ellenzéket földbe döngölhesse, gyalázhassa” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!