Kereső toggle

Alaptörvény-módosítás és újabb kerítés

Mi a Fidesz következő lépése?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben már a magyar-román határon is folynak a műszaki határzár építésének előkészületei, a Fidesz a jelek szerint újabb „nemzeti konzultációt” kezdeményez a terrorveszéllyel és a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről.

Az utóbbi napokban lassan megélénkülni látszik az illegális forgalom Magyarország déli határain (lásd Bevándorlók a déli határnál című írásunkat). Az utóbbi hónapok viszonylagos szélcsendje azt mutatta, hogy a műszaki határzár beváltja a kormány hozzá fűzött reményeit, vagyis ha a menekültáradatot nem is tartóztatja fel, legalább eltereli az Európába érkezett bevándorlókat Horvátország, Szlovénia és Ausztria felé.
Ezzel együtt a kormány azzal számol, hogy az idén újabb migrációs hullám érheti el Magyarországot. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint előfordulhat, hogy Románián és Ukrajnán keresztül érkeznek migránsok. A magyar–román határszakaszon mindenesetre már készülnek a határzár meghosszabbítására. Az Index információi szerint már folynak a földmunkák, és a gyorstelepítésű drótakadályok is a helyszínen vannak.

Mit akar a kormány valójában?

„Az Európai Unió és több tagállam késedelmes intézkedései egyre több politikussal kimondatják: ha tavaszig nem sikerül érdemi döntéseket hozni, ez az év rosszabb lesz a tavalyinál” – ezt mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Századvég által létrehozott Migrációkutató Intézet szombati konferenciáján. Ugyanitt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke azt  mondta: „Magyarországtól délre jelenleg is migránsok ezrei próbálnak bejutni az Európai Unió területére. A kormány minden ülésén elsőként foglalkozik azzal, hogy milyen intézkedésekre van szükség.”
Az említett intézkedések fókuszában azonban, úgy tűnik, most leginkább a hatodik alaptörvény-módosítás áll. Terrorveszélyhelyzet esetén az Országgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül a kormány olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné ugyan, de egyes törvények alkalmazását – a sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – felfüggeszthetné, azoktól eltérhetne. Kirendelhetnék például a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére; korlátozhatják, sőt zárolhatják az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát; korlátozhatják a rádiók és televíziók működését; betilthatják a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket; vagy éppen elrendelhetik az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését. E rendeletek az eredeti elképzelések szerint 60 napig maradnának hatályban, bár Gulyás Gergely azt mondta: a kormány kész a párbeszédre; és szerinte terrorveszélyhelyzet esetén akár 15 napnyi veszélyhelyzet elrendelése is elegendő lehet parlamenti felhatalmazás nélkül. Gulyás hozzátette: minden szabályozással vissza lehet ugyan élni, a jogi és politikai következmények azonban óriásiak lennének.
Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint azonban „mocskos színjáték zajlik a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe emelése kapcsán.
A törvényjavaslat egy kommunikációs trükk. A Fidesz valójában nem akar változtatni, csupán az a célja, hogy vita közben az ellenzéket földbe döngölhesse, gyalázhassa” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Az emberekhez fordulnak, de hogyan?

A Századvég hétvégi konferenciáján Rogán Antal azt mondta: a terrorizmus egy új, barbár formájával kell szembenézni, amelynek célja az európai civilizáció meggyengítése. Szerinte ebben a helyzetben olyan döntésekre van szükség, amelyek valódi mozgásteret adnak a kormánynak, hogy meg tudják védeni a magyar embereket. Miután az ellenzéki pártok az elmúlt hetekben élesen kritizálták a tervezett alaptörvény-módosítást, Rogán Antal kijelentette: már nem bízik abban, hogy az ellenzék támogatni fogja a kormányzat elképzeléseit. „Az ellenzéki pártok számára a magyar emberek biztonsága is politikai kérdés. Úgy látom, hogy ebben a szükséges, minimális konszenzust nem lehet kialakítani. Márpedig szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy itt nekünk nem kompromisszumokra, hanem megoldásokra van szükségünk – tette hozzá a miniszter. – Ha nincsenek megoldások, akkor mi el fogjuk mondani, hogy mi az, amit szükségesnek látunk, és ha nem kapjuk meg ehhez a parlament támogatását, akkor készek vagyunk az emberekhez fordulni” – mondta Rogán Antal.
Amikor az ATV híradója megpróbálta megtudni a kormányzati kommunikációért is felelős minisztertől, hogy mire gondolt, amikor az emberekhez fordulásról beszélt, Rogán úgy válaszolt: „Előrehozott választásra semmiképpen, tehát én azt gondolom, hogy ez egy önmagában nevetséges állítás. Számtalan formában meg tudjuk kérdezni az embereket. Megkérdeztük őket akkor is, amikor a bevándorlással kapcsolatban a kormány döntéseket kívánt hozni. Most is készen állunk erre” – tette hozzá a miniszterelnök kabinetfőnöke. A kormány és a kormányt támogató frakciók még nem döntöttek az ügyben, ám a miniszter sem egy újabb nemzeti konzultáció, sem egy népszavazás lehetőségét nem zárta ki. Népszavazást azonban sem az alaptörvény módosításáról, sem a fegyveres erők alkalmazásáról nem lehet tartani.

Ami lesz és ami nem

Sokan azonban Rogán magyarázatát már nem hallották meg – vagy nem hiszik el –, köztük az MSZP politikusai, Ujhelyi István és Harangozó Tamás sem. Érvelésük szerint a Fidesz a közvélemény-kutatások által jelzett markáns támogatással a háta mögött (a Medián legfrissebb mérése szerint a biztos szavazók közül a kormánypártot 53 százalék támogatja, a Jobbik ugyanebben a merítésben 19, az MSZP pedig 15 százalékon áll) azért készített eleve támogathatatlan előterjesztést terrorveszély-ügyben, mert a parlamenti kudarcra és az előrehozott választásra játszik.
Rogán Antal nyilatkozata után helyettese, Tuzson Bence államtitkár csavart egyet a dolgon: a népszavazásra, nemzeti konzultációra és előrehozott választásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette ugyanis, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni, majd két nappal később közleményben pontosított. Eszerint „fel sem merült az előrehozott választások lehetősége, a sajtóban erről megjelent híresztelést határozottan cáfolom” – írta közleményében Tuzson.
Korábban egy kormánypárti politikus pontosan azzal érvelt az előrehozott választás ellen, hogy a Fidesznek nem érdeke a baloldal tönkreverése, hiszen ebben az esetben a Jobbik egyedüli ellenzéki pártként minden kormányellenes szavazatot begyűjthetne. Márpedig a baloldal felszínen tartása a Fidesz elemi érdeke, hiszen még az ellenzékiek szerint sem látszik annak az esélye, hogy a következő választásokra a baloldali ellenzék képes lehet valódi alternatívát jelenteni a Fidesszel szemben.
Jelenleg úgy tűnik: amellett, hogy a kormány a keleti kerítésépítésre készül, miközben az uniós kvótarendszer elfogadásának megtorpedózásáért és a dél-európai határvédelem megerősítéséért lobbizik az uniós tagállamoknál, legfeljebb egy nemzeti konzultációt indítanak el, ha nem sikerül két ellenzéki képviselőt megnyerniük a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosításhoz. Eközben persze mindenféle kommunikációs csatornákon keresztül naponta százszor elmondják, hogy az ellenzék a felelős azért, hogy a „mindennapi élet biztonságát” megteremtő törvényeket nem sikerült meghozni. Ezzel pedig – ahogy arra a múlt heti kormányinfón Lázár János már utalt – egy esetleges katasztrófahelyzetért is az alaptörvény-módosításra nemet mondó pártokra tolhatnák a felelősséget.
A Fidesz-frakció lapzártánk idején is tartó zárt, kihelyezett ülésén mindenesetre Orbán Viktor ismertetheti a következő időszak várható lépéseit a képviselőkkel.

Olvasson tovább: