Kereső toggle

Rokonok-gate újratöltve

Botrány lett a Lázár-féle szigorítás visszavonásából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Lázár János szigorítása kiborította Orbánt?

Bár a migráció kérdésének kezelésével elképesztő előnnyel vezet a Fidesz minden ellenfelével szemben, még a kormánypártok soraiban is úgy vélik, hogy hiba volt az összeférhetetlenségi szabályokat „piszkálni”. Pár héttel a közbeszerzési törvények elfogadása után ugyanis a Fidesz-KDNP „visszapuhította” a politikus hozzátartozóiról szóló passzusokat, amivel újra erőre kaptak az ellenzéki politikusok a kormányzatot ipari mértékű korrupcióval vádoló kritikái. Ráadásul a kormány kiásta a csatabárdot a legnagyobb tévéadóval, az RTL-el, ami miatt – legalábbis kormánypárti és ellenzéki forrásaink szerint egyaránt – újra vezető témák közé fog tartozni a korrupció és annak szinonimái. Akkor kerülhet bajba a Fidesz, ha lecseng a migrációs válság, és csak ez a téma marad a felszínen.

Nehéz megérteni, hogy miért kellett az egy hónappal korábbi keményítés után újra puhítani az összeférhetetlenségi szabályokon az Országgyűlés kormánypárti többségének, mint ahogy azt is, hogy a Fidesz miért kezdett újra háborúba a legnagyobb eléréssel rendelkező tévéadóval, az RTL-lel. De például a tévécsatorna híradósainak kitiltása az Országgyűlésből, a tévéadó legnagyobb konkurenciájának, a TV2-nek a kormányzati támogatása azt jelzi, hogy nincs béke a felek között. Különösen „hadüzenet” jellegű, hogy az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos által megvásárolt TV2 élére azt a Dirk Gerkenst nevezték ki, aki idő előtt, vitatott körülmények között, haraggal távozott az RTL-től, és akinek a nyilatkozatai arról szólnak, hogy „le­veri” a régi cégét. Nem mellesleg a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja az RTL Klub reklámidő-értékesítési gyakorlatát. A hatósági vizsgálat a televí- ziós cég számára akár kellemetlen végzéssel is zárulhat. Az RTL ellenben a hír- adóiban tág teret biztosít olyan híreknek, amelyek korrupciógyanúsnak nevezhető­ek, és persze a kor­mányoldal- nak kedvezőtlenek.

Egy vezető kormánypárti politikus lapunknak elismerte, hogy számukra sokkal előnyösebb volt az a 2014-es választásokat megelőző gyakorlat, amikor az RTL híradói inkább apolitikus, főképpen bulvárközpontú híradást folytattak. „Mivel az ellenzéknek sem hiteles és fajsúlyos vezetői, sem átütő politikai témái alig maradtak mára, ezért vélhetően a korrupciós gyanúsítások kerültek végső fegyverként az ellenzéki pártok repertoárjába. Ráadásul ezen a területen a baloldal a múltja miatt sután tud érvelni, ezért némileg a Jobbik maradt a páston” – fogalmazott forrásunk, aki szerint a Fidesznek azzal kell szembenéznie, hogy a riválisai a végletekig megpróbálják majd ezt a témát kiélezni. Ha a migrációs téma lecseng, akkor ez maradhat az egyik központi ügy.

Tálcán kínált „ajándék”

E tekintetben óriási hibát követett el a kormányoldal, hogy másfél hónap után váratlanul, kivételes eljárásban, 24 óra alatt „visszapuhította” a közbeszerzési törvény hozzátartozói összefér­hetetlenségre vonatkozó passzusait. Rá­adásul az eljárás valóban kiérdemelte a „törvényalkotási sunyiságnak a világrekordját” (ez Schiffer Andrásnak, az LMP társelnökének a minősítése), mert e témát egy teljesen más tartalmú törvénymódosítás, az adóhatóság szerkezeti átalakítása során, utolsó pillanatos módosítással csempészték be a megváltoztatni való passzusok sorába.

A november 1-jétől életbe lépő közbeszerzési törvény, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség menedzselt, tartalmazta azt a passzust, miszerint a politikai elitnek, azaz kormánytagok, a legfőbb közjogi méltóságok, egy sor állami és hivatalvezető hozzátartozóinak (házastársaknak, testvéreknek, gyermekeknek, de még az apósnak, anyósnak is) tilos közbeszerzéseken elindulniuk. (A javaslatot október 27-én nyújtotta be a kormány, alig pár nappal az új törvény hatálybalépése előtt – a szerk.)

November 30-án azonban, miközben tartott az Országgyűlés plenáris ülése, a törvényalkotási bizottság rendkívüli ülést tartott az Országház főemelet 58-as tanácstermében. Kivételes eljárásban tárgyalták a kacifántos című, Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló T/7918. számú törvényjavaslatot, amelynek jogi bikkfanyelven írt részleteit csak percekkel korábban ismerhették meg a képviselők. Tállai András nemzetgazdasági államtitkár és Répássy Róbert, a bizottság alelnöke is azzal védte ezt a módosító csomagot, hogy csupán a NAV szerkezetátalakításáról van szó, hisz az adóhatóság kormányhivatalból visszaalakul központi hivatallá, amelyet a nemzetgazdasági miniszter fog a jövőben irányítani, ilyen változtatásra pedig alkotmányos szabadsága van a kormánynak. Répássy azt is kiemelte, hogy – idézzük – ami a „törvényjavaslatnak a terjedelmét illeti, és a sok törvényt, amit módosítani kell: azt önök is látják, hogy ez jórészt technikai jellegű – át kell vezetni ezt a változást számos törvényen”.

Mint utóbb kiderült, az egy nap alatt, sebtében a parlamenten „áterőszakolt” csomag révén nemcsak technikai jellegű módosítások történtek, hanem például megváltoztatták a pár héttel korábban éppen a Fidesz által szövegezett és megszavazott közbeszerzési törvényt. Az új szabály pedig szabad utat enged a rokonok és hozzátartozók túlnyomó többségének, mivel csak a tiltólistán szereplő politikusi körrel és állami vezetővel „közös háztartásában” élő hozzátartozóira korlátozták, pontosabban enyhítették a tilalmat. Közeli hozzátartozó, testvér vagy éppen otthonról elköltözött gyermek már hozzáférhet a közpénzekhez, ha nem élnek egy háztartásban. Ez jelentős lazításnak számít. Emellett módosították (és ez esetben is enyhítették) a vagyonosodási vizsgálat (szakszerűen „a személyijövedelemadó-bevallás utólagos ellenőrzése”) kezdeményezésének szabályait. Most már hiába fordul valaki a NAV-hoz vagyonosodási vizsgálatot kérve valaki ellen, mert az adóhatóság csak akkor kezdeményezhet ilyenfajta eljárást, ha a rendőrség már nyomoz az illetővel kapcsolatban, éspedig vagyon elleni bűncselekmény gyanújával. Akkor is indulhat ilyen eljárás, ha a NAV maga határoz róla, de nem állampolgári „tipp” nyomán. (Emlékezetes, hogy ellenzéki pártok próbáltak ilyen eljárásokat indítani általuk például házvásárlások vagy luxuséletvitel miatt gyanúsan gazdag vagyoni helyzetűnek ítélt kormánypárti vezetők ellen. Igaz, az adóhatóság nem talált egyikük esetében sem semmi kifogásolni valót.)

A meglepő az, hogy a törvényalkotási bizottság ülésének jegyzőkönyve szerint egyetlen szó sem esett e nem jelentéktelen változtatásokról. Az előterjesztő csak általános, szervezeti jellegű indokokat és részleteket említett. Nem csoda tehát, hogy az ellenzék össztüzet zúdított a kormányra. A Jobbik szerint a kormány dupla mentőövet adott a korrupt politikusoknak és gazdasági vezetőknek, mivel kifelejtették a korrupciós bűncselekményeket a vagyonosodási vizsgálatok indításának lehetséges okai közül. Az MSZP az üggyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy szerintük a kabinet befejezte a „lopásalapú kormányzás felépítését”. Az LMP pedig úgy érvelt, miszerint 2018-ban arra kérnek mandátumot, hogy „ezt a disznóólat takarítsák ki”, és olyan szabályokat szeretnének életbe léptetni, amelyek meg­tiltják a miniszteri „pereputtyok”, a polgármesterek rokonai, valamint az elbírálásban részt vevők elindulását bármilyen pályázaton.

Az „öngól” természetrajza

A héten Habony Árpád ibizai kalandjai borzolták a kedélyeket.
Egy, az ügyre rálátó fideszes politikus szerint a hibát nem most, hanem másfél hónapja követték el, amikor a Lázár János vezette Miniszterelnökség előterjesztésére a betegesen szigorú, a forrásunk által közjogi populizmusnak minősített, betarthatatlan és alaptörvény-ellenes összeférhetetlenségi szabályozást elfogadták. Úgy tudni, hogy már ekkor is volt némi vita arról, hogy nem túlzó-e ez a szabályozás. A jóindulatú magyarázat szerint Lázár János félreérthette Orbán Viktor ez irányú elvárását, ezért került be ez a passzus a közbeszerzési törvénybe. Forrásunk azt állította, hogy utólag a mi­niszterelnök és más politikusok is háborogtak ezen a betarthatatlan törvényi szakaszon. Így került most sor november végén ennek a NAV-átalakítás örvén történő „visszacsinálására”, ami viszont újra lendületet adott az ellenzéknek a mindent elborító kormányzati korrupció emlegetésére.

Egyébiránt úgy tudjuk, hogy a Fideszben év elején a belső viták során (az akkor éppen csökkenőben levő népszerűség okán) az elnökségben az a döntés született, hogy a vezető politikusok rokonai „levonulnak” a gazdasági ügyekről. Orbán Viktor a parlamentben éppen ezért jelenleg joggal védekezhetett úgy, hogy a kritikusok mondjanak olyan politikusi rokoni nevet, aki most elindult közbeszerzéseken. Valóban nincs most ilyen, a sajtóban és az ellenzéki politikusok által vitatott gazdasági ügyekben emlegetett személyek közül (Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Andy Vajna vagy a héten ibizai kalandozásaival a hírekbe került Habony Árpád) egyik sem áll rokoni kapcsolatban egyetlen vezető kormánypárti politikussal sem. A közbeszerzési törvény ellenben a nyilvánosságot kötelezővé teszi, így, ha ilyen történik, azt megismeri a közvélemény.

A magyar közbeszerzési szabályok kapcsán egyébként azt még a kritikusok is elismerik, hogy azok eleget tesznek az uniós irányelveknek. A szocialisták álláspontja szerint azonban az a gond, hogy nem automatikusan közbeszerzés-köteles az a beruházás, amely egyedi kormánydöntés alapján kapott támogatást, vagy egyedi munkahely-teremtési támogatásban részesült, miközben ezek óriási volumenű, olykor több tízmilliárdos üzletek. Mivel a kiemelt kormányzati projektek nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, pont a legnagyobb elkölthető pénzeket mentesítették a szabályok alól.

Másrészt olyan elemek is bekerültek az elbírálás feltételei közé, amelyek mozgásteret engednek a politikai szándék szerint való döntésnek. Ugyanis már nem az árajánlat a döntő, az értékelésnél rengeteg szubjektív szempont érvényesülhet, így végeredményben azt hozhatnak ki győztesnek, akit akarnak, ráadásul teljesen szabályszerűen. És mindehhez jön hozzá az, hogy az állami vezetők hozzátartozói (ha nem élnek egy háztartásban) is indulhatnak közbeszerzéseken.

Politikai kultúra és üzleti etika

Kormánypárti érvelések szerint így is a magyar közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak Európában. A már említett kor­mánypárti politikus úgy fogalmazott nekünk, hogy valójában nem lehet olyan törvényt hozni, amely a visszaélés minden lehetőségét totálisan kizárja, mert akkor egy sor magyar állampolgár alkotmányos jogát, például a vállalkozás szabadságához való jogot sértenénk. A helyzet megoldása a politikai kultúrában és az üzleti etikában keresendő, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy politikusi családoknak érezniük kell, hogy mikor és milyen esetben szükséges az önkorlátozás. Forrásunk szerint a legfontosabb a nyilvánosság, hogy a közbeszerzési eljárások nyomon követhetőek legyenek, az „eredményből” pedig a közvélemény levonja a következtetést. A mostani szabályozás pedig szerinte ilyen. Ha egy politikai garnitúrát pedig korruptnak ítél „a nép”, akkor azt leváltja, miként az megtörtént 2010-ben a magyar baloldallal is.

Olvasson tovább:

  • Katasztrofálissá válhat a háziorvoshiány

    Rövid időn belül összeomolhat a háziorvosi rendszer. Jelenleg 300-400 ezer ember ellátatlanságát okozza a háziorvoshiány Magyarországon. Ha nem történik érdemi változás, akkor 2025-re közel ötmillió nagy- és kiskorú honfitársunknak nem lesz megoldva az egészségügyi alapellátása az utánpótlás hiánya...
  • Toroczkai jobbról előz

    A Jobbikot megosztja a muszlim- és homoszexuális-ellenes ásotthalmi rendelet, noha az ötletgazda a párt alelnöke. Az elemző szerint nem egyértelmű, hogy valóban magánakcióról van-e szó, ami ismét törésvonalakat képezhet a néppárti státuszáért küzdő Jobbikban, vagy a vezetőség akarja radikálisabb...
  • Gyárfás távozik - Célba ért az üzenet

    Kedd este még a Water Willy nevű kabalafigura kapcsán kiadott szerencsétlen nyilatkozat korrigálást tervezte az úszószövetség elnöke. Szerda reggel azonban meglátta a sportnapilap főcímét, és már tudta: távoznia kell. Így buktatták meg a 23 éve regnáló Gyárfás Tamást.