Kereső toggle

Nem enyhül a migrációs krízis a magyar–szerb határon

Feszültség az ártérben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar-szerb határon hetek óta éleződő feszültséget most új tényező, a bevándorlók szállítására és nem ritkán kifosztására szakosodott konkurens bandák összetűzése is növeli. Eközben gőzerővel zajlik a kerítés építése, a határzár első eleme, a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA) a legfrissebb hírek szerint napokon belül elkészül a Csongrád megyei határszakaszon.

Nem múlik a feszültség a migrációs krízis által sújtott magyar–szerb határszakaszon. Az utóbbi napokban a migránsok kifosztására rákapott bűnözők által elkövetett cselekmények borzolták a kedélyeket. Az erre szakosodott bandák egy része helyi érdekeltségű, de egyes hírek szerint vannak köztük az ország távolabbi pontjairól érkezett csoportok is.

Virágzó embercsempészet

A napokban két rivális, de egyaránt a menekülők szállítására és kifosztására szakosodott banda tagjai vitatkoztak össze a tiszai ártéren, az eldurvuló konfliktus során az egyik bandatag kis híján életét vesztette. A férfi csodával határos módon nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel megúszta a 23 centis késsel szívtájékon kapott szúrást. Az egyébként más ügyekben is eljárás alatt álló tettest a rendőrök elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték.

A csetepaté a jelenleg legnépszerűbbnek számító migrációs útvonalon fekvő Szeged-Gyálaréten, a tiszai szennyvízátemelő közelében történt. A terület taxis szakkifejezéssel amolyan „ártéri drosztként” üzemel: a zöldhatáron átjutott illegális bevándorlók egy része, akik szeretnék elkerülni a hatóságokkal való találkozást, innen kísérlik meg a továbblépést az ország belseje, majd Nyugat-Európa felé. Az itt állomásozó „fuvarosok” fejenként 150-200 eurót kérnek egy budapesti útért. A migránsok azonban gyakran a viteldíj megfizetése ellenére sem érik el a célállomást. A bandák tevékenysége ugyanis nagyon gyakran abban merül ki, hogy ad hoc módon „begyűjtik” a migránsokat, beszedik tőlük a fuvardíjat (de minimum az egy-egy család esetében akár több száz euróra rúgó előleget), majd útnak indulnak velük – majd még útközben kifosztják, és sorsukra hagyják őket. Így járt egy szír bevándorló is, akitől „tankolás” címszó alatt 200 eurót kért előlegként a sofőr, aki aztán az üzemanyagvételt követően faképnél hagyta utasát. A néhány nappal később elfogott férfi ellen csalás bűntette miatt indult eljárás. Az ehhez hasonló bűntettek felderítését nehezíti, hogy a migránsok érthetően nem szívesen tesznek feljelentést a rendőrségen.

Az illegális bevándorlók továbbszállításában korábban jelentős szerepet vállaló taxisok mostanra nagyjából „kikoptak” a területről, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a rendőrség és az ügyészség megunta a lebuktatott hivatásos személyfuvarozók magyarázkodását, hogy ők tulajdonképpen csak a munkájukat végezték, amikor felvették a migránsokat. A „jogellenes tartózkodás elősegítése” bűncselekményért kapható két év letöltendő börtönbüntetés erőteljes érvnek tűnt a számukra – magyarázta egy „ártéri ügyekre” rálátó forrásunk.

A határövezetben embercsempészek is működnek, akik egy Törökországtól Nyugat-Európáig húzódó láncolat részeként vesznek részt az illegális határátlépések elősegítésében. A lánc törökországi végén a menekülttáborok lakóit utazásra bíztató „katalizátor” tagoktól a zöldhatáron való átjutásban segédkező „sétáltatókig”, és a magyar területre lépőket azonnal kocsiba ültető és villámgyorsan továbbszállító sofőrökig sokan dolgoznak azon, hogy az illegális bevándorlók vagyonosabb „krémje” mielőbb eljusson a nyugat- és észak-európai célállomásokra.

Tóth Péter szegedi Jobbik-elnök múlt héten erőteljesen beleszállt a rendőrségbe, amikor a kapitányság előtt tartott sajtótájékoztatóján erélyesebb fellépést követelt az embercsempészekkel szemben. A rendőrség közleményben reagált a politikus vádjaira. Eszerint Csongrád megyében az év első hét hónapjában 235 esetben indult eljárás embercsempészés bűntettének gyanúja miatt, a Szegedi Rendőrkapitányság pedig 39 esetben indított büntetőeljárást „jogellenes tartózkodás elősegítése” vétségének gyanúja miatt.

„A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságnak jelentős leterheltséget jelent «az illegális bevándorláshoz kapcsolódó embercsempészés és jogellenes tartózkodás elősegítése» bűncselekmények megnövekedett száma. A rendőrség a helyzet kezeléséhez nyújtott megerősítő erők és eszközök felhasználásával ezen bűnüldözési feladatának is maradéktalanul eleget tesz” – folytatódik a rendőrségi közlemény. Az Európai Határőrizeti Ügynökség, a Frontex egyébként több jelentésében említi a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Szegedi Határrendészeti Kirendeltségének tevékenységét az illegális bevándorlás és az embercsempészek elleni küzdelemben. Hogy valóban nincs kegyelem a csempészek számára, azt mutatja annak a szerb férfinek az esete is, aki egy héttel ezelőtt egy tízfős csoportot akart bejuttatni az országba, ám a rendőrök elfogták – egy friss MTI-hír szerint gyorsított eljárás keretében azóta már meg is kapta hároméves letöltendő börtönbüntetését.

Mire jó a GYODA?

Közben gyors ütemben zajlik az ideiglenes határzár első elemének, a GYODA-nak az építése, e hét végére várhatóan végeznek a munkálatokkal. Amint azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, véleménye szerint mindkét ideiglenes határzárat a teljes szakaszon meg kell valósítani, annak ellenére, hogy eddig viszonylag kevés alkalommalben vágták át vagy szakították fel a kerítést. A miniszter az elmúlt hétvégén, alig néhány nappal a határzár telepítésének megkezdését követően történt esetre gondolhatott, amikor a rendőrök „átvágott” kerítésszakaszt találtak a királyhalmi határátkelő közelében. Az első hírek arról szóltak, hogy a közelben tartózkodó migráns csoport tagjai rongálhatták meg a kerítést (az okozott kár kétezer forint volt), később az embercsempészek bosszújáról írt a megyei napilap. Most az valószínűsíthető leginkább, hogy a frissen átadott szakaszon egyszerűen „elszakadt” a drót.

Molnár Róbert kübekházi polgármesternél viszont a cérna szakadt el. A magyar–szerb–román hármas határon fekvő település vezetője kemény hangú levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyben arról ír, hogy félelemmel és aggodalommal tölti el a határzár építése. Amint írja, azt szeretné megtudni a belügyminisztertől, hogy végeztek-e bármilyen környezetvédelmi hatásvizsgálatot arra nézve, hogy milyen természeti károkat okozhatnak a pengés dróttekercsek a vadállományban. Ezenkívül a polgármester arra is kíváncsi, hogy a gépek által szétszabdalt mezőgazdasági útjaik, megrepedezett aszfaltos útszakaszaik rendbetételéhez milyen segítséget nyújt majd a minisztérium.

Ami az épülő kerítést illeti, Molnár nehezen tudja elképzelni, hogy az megoldaná a migrációs problémát. Véleménye szerint a drótakadály egyszerűen áttereli Romániába a migránsokat, akik onnan fognak belépni hazánk területére. „Örömmel vettem volna azt is, ha az építkezés idejéről, menetéről tájékoztatást kapunk a kormánytól, esetleg egyeztetnek velünk mint területileg mégiscsak illetékes önkormányzattal. Úgy gondolom, hogy a hatalom ereje nem mentesít sem a felelősségvállalás, sem a törvények, egyéb jogszabályok betartása alól!” – zárta nyílt levelét Kübekháza polgármestere.

Olvasson tovább: