Kereső toggle

Hírszerzői jelentések miatt épül a kerítés?

A határzárról szóló döntés háttere

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hírszerzési információk alapján dönthetett Orbán Viktor a kormány menekültügyi politikájának szigorításáról. Az ügyben a Fidesz az év eleje óta hetekkel ellenfelei előtt jár.

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke hozta nyilvánosságra azt az információt, hogy a szerb–magyar határra tervezett határzárról egyebek mellett hírszerzői jelentések alapján döntöttek.

„Jelenleg az tudható, hogy négy méter magas, úgynevezett NATO-kerítést kell csinálni, ami azt jelenti, hogy négy méter magas részen rátesznek még egy olyan dróthálót, ami fizikailag megakadályozza, hogy át tudjanak rajta mászni. Azt tudjuk még, hogy a kerítés 175 kilométer hosszan épül meg, és az összes határátlépő hely megmarad. Természetesen nemcsak ettől a műszaki zártól várjuk, hogy kevesebben legyenek az illegális határátlépők, hanem a határőrizeti szervek nagyon komoly jelenlététől is. Minderre azért van szükség, mert a balkáni útvonalon, a szerb–magyar határon május 31-ig 50430 migráns érkezett az országba, Olaszországon keresztül pedig 47 008-an jutottak be az unió területére. Naponta több mint 500 illegális migráns jön hazánkba” – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak a kormánypárti politikus.

Pro és kontra

Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a Heteknek elmondta, hogy a bizottság tagjai számára a rendészeti és titkosszolgálati szervezetektől kapott információk elsősorban határvédelmi jelentésekre alapultak és tényszerűek voltak. A politikus szerint a zárt ülésen kapott tájékoztatás alátámasztja, hogy korábban nem látott mértékű migráció tapasztalható a déli határon. „Nem James Bond-szerű szupertikos kémek által szerzett információkra kell gondolni, de az tény, hogy hírszerzési információkat is megosztottak a bizottság tagjaival az illetékes szervek” – tette hozzá Molnár Zsolt, aki szerint a menekültkérdés valódi kihívást jelent Magyarország számára, ám a kormány által kitalált megoldási módozatokon, azok hatékonyságán, így a kerítés szükségességén lehet vitatkozni. „A kerítés ugyanis önmagában nem ad választ a migrációra, a szocialista párt számára ezért ez az eszköz elfogadhatatlan” – fűzte hozzá a politikus. 

Szél Bernadett, az nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja is osztja azt a véleményt, amely szerint a menekülthullám valódi és súlyos probléma, de a kormány erre adott válaszai nem megfelelőek. „Irracionális lépéseket tett az Orbán-kabinet, mert a bevándorlási hullámmal szemben Magyarország egyedül nem képes megküzdeni. A részleges vasfüggöny nemcsak azért nem megoldás, mert rossz üzenetet hordoz, hanem azért sem, mert megkerülhető” – mondta az LMP társelnöke a Heteknek.

Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja (képünkön) szerint komoly hírszerzési adatokra nincs is már szükség ahhoz, hogy világos legyen, mekkora problémával áll szemben Kelet-Európa. Mirkóczki szerint a titkosszolgálati jelentések is igazolták, hogy gátat kell vetni a bevándorlási hullámnak, amelynek ugyan jelenleg szükséges, de nem elégséges eszköze a szerb–magyar zöldhatárra építendő kerítés. „Ma kiemelt feladata a különféle magyar titkosszolgálati szervezeteknek, hogy a migránsok közül megpróbálják kiszűrni a terroristagyanús személyeket vagy az Iszlám Állam szimpatizánsait. Korábbi években is, amikor jóval kevesebb volt a Magyarországra érkező menekült, előfordult, hogy terrorista igyekezett elbújni a migránsok tömegében, így a [2004-es] madridi robbantások egyik gyanúsítottja is járt menekültként Magyarországon” – érvelt a jobbikos politikus. (Abdelmadzsid Busar esetéről és néhány hasonló esetről lásd keretes írásunkat.)

Erre vannak a hírszerzők 

Cseri Ferenc nemzetbiztonsági szakértő, volt hírszerző tiszt szerint valószínűleg nem politikai blöff az, hogy hírszerzői jelentésekre alapozva hozta meg a kormány a Szerbiával közös határszakaszon történő kerítésépítésről szóló döntést. A hírszerző szolgálatok egyik feladata, hogy a várható társadalmi és politikai jelenségekre, így például a migrációs hullámokra időben figyelmeztessék a döntéshozókat. Ráadásul Magyarország a NATO tagjaként számos szövetséges ország hírszerzésével kooperál és intenzív információcserét folytat.

„Másrészt vannak országok, ahol állandó hírszerzői csoport tevékenykedik, de vannak olyan helyek, országok, illetve válsággócok, ahova úgynevezett fedésben levő hírszerzőt küldenek. Ők olyan civil munkakörben dolgoznak, amely lehetővé teszi a szabad mozgásukat, így a szabad információszerzésüket is, miközben elsődleges feladatuk a szolgálat hírigényét kiszolgálni” – magyarázta Cseri Ferenc.

A szakember szerint a humanitárius és a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítése a politikai döntéshozók felelőssége, hiszen miközben nyilvánvaló humanitárius kötelessége a fejlett világ országainak, hogy a kisgyerekeikkel útnak induló, életveszély elől menekülő embertársaink segítségére siessenek, nem tagadható le, hogy az újkori népvándorlásnak súlyos nemzetbiztonsági kockázatai is vannak.

Cseri úgy látja: jelenleg szinte kontrollálatlanul folyik át egy tömeg Magyarországon, amelynek ellenőrzése a jelenlegi határrendészeti állománnyal voltaképpen lehetetlen. „Kiszámíthatatlan, hogy nem marad-e Magyarországon több ezer menekült, vagy nem áll-e elő az a helyzet, hogy Ausztriából vagy Németországból hazánkba toloncolnak több tízezer menedékkérőt” – mondta Cseri Ferenc.

A jelek szerint ez utóbbi probléma a kormányt is foglalkoztatta. Lapzártánkkor a Németországban, illetve Ausztriában menedéket kérők Magyarországra toloncolását megelőzendő hazánk átmenetileg egyoldalúan felmondta az ezt lehetővé tevő úgynevezett dublini rendeletet.

Menedékkérők közé vegyülő terroristák

Miközben a Szíriából, Irakból vagy éppen Afganisztánból útra kelők többsége az iszlamista erőszak elől menekül, az elmúlt években több olyan eset akadt Magyarországon is, amikor terroristák vegyültek a menedékkérők közé.
Mint arról korábban beszámoltunk (Orbán párizsi üzenete – Roham a szerb–magyar zöldhatáron. Hetek, 2015. január 16.), a marokkói Abdelmadzsid Busar álnéven, magát szírnek, majd palesztinnek kiadva kért menedéket Magyarországon 2004. április 15-én.
A menekültügyi hatóság, illetve a magyar bíróság elutasította kérelmét, de az eljárás alatt a férfi nagyjából egy évig Magyarországon tartózkodott. Kiutasítása után Szerbiában kiderítették róla, hogy ő lehet az egyetlen életben maradt madridi robbantó. A részvételével végrehajtott 2004. március 11-ei madridi merényletekben 191 ember vesztette életét, és 1800-an megsebesültek. A férfit az al-Kaida madridi terrorsejtje „fő futáraként” tartották nyilván.
Busar tehát álnéven bujkált Magyarországon. Az elmúlt években olyan esetek is előfordultak, amikor egy-egy hazánkba érkező menedékkérő elismerte, hogy hazájában bűncselekményekben, például terrorszervezetek működtetésében vett részt, ám az 1951. évi genfi egyezmény a visszaküldés tilalmát mondja ki, ha az olyan állam területére történne, ahol a menekültet az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (Ezt a rendelkezést a magyar Alaptörvény is tartalmazza.)
Szép Árpád, aki jelenleg a BÁH Menekültügyi Igazgatóságának vezetője, egy korábbi, A menedékjog mint a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya című tanulmányában több, az előbbi problémával összefüggő esetet is bemutatott.
2009-ben például egy afgán menedékkérő elismerte, hogy évekig a táliboknak dolgozott, üzemanyag-szállító magánjárműveket aknázott alá, de az afgán rendőrök és az amerikai katonák ellen is harcolt. Nagy valószínűséggel ölt embert is, majd szakított a tálibokkal, mert nem tetszett neki, hogy ártatlan embereket ölnek. Mire Magyarországra érkezett, a hatóságok és a tálibok is vadásztak rá. A menekültügyi hatóság a kérelmet a 2009. december 7-én kelt határozatában elutasította, de megállapította, hogy a visszaküldés tilalma fennáll.
Akadt olyan, Magyarországon 2010-ben menedékjogot kérő pakisztáni állampolgár is, aki saját bevallása szerint öt éven keresztül egy 15-20 főből álló tálib csapat vezetője volt, majd a szervezeten belüli, nemzetiségi alapon kirobbant ellentét miatt hagyta el hazáját. Az is kiderült, hogy az ellenség elfogott katonáit kivégezték, ő maga is hajtott végre ilyen cselekedetet.
A menekültügyi hatóság feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, a menedékjog iránti kérelmet elutasította a visszaküldési tilalom megállapítása mellett. A férfi felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntéssel szemben, de az eljárás alatt ismeretlen helyre távozott.

Olvasson tovább: