Kereső toggle

Háborgó pedagógusok

Lesz-e sztrájk a közoktatásban?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szeptembertől újabb, 3,5 százalékos pedagógus-bér-emelés várható, majd hasonló emelésre kerül sor 2016-ban és 2017-ben is – legalábbis ezt ígérte a múlt héten Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A korábban ígért mértékű béremelés ezzel együtt is elmarad, miközben a munkaterhelés egyértelműen nőtt. A szakszervezetek felmérései szerint a szakmabelieknél kezd betelni a pohár.

Szeptembertől a pedagógus életpálya részeként újabb 3,5 százalékos béremelés várható – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt. Azt ígérte: hasonló mértékű emelésre 2016-ban és 2017-ben is sor kerül majd.
Balog kitért a KLIK decentralizálására is. A tervek szerint a megyei és járási tankerületek szintjén zajlana a szakmai irányítás, és az úgynevezett kincstári kártyák bevezetése révén az oktatási intézmények maguk intézhetnék a kisebb beszerzéseiket. Itt valójában a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett közoktatás-átalakítás egyes elemeinek felpuhításáról van szó. Emlékezetes: a KLIK létrejötte után az intézményeknek nehézséget okozott a legkisebb beszerzés lebonyolítása is, hiszen a legapróbb beszerzésekhez is a központ jóváhagyására volt szükség.
A bizottsági meghallgatáson kiderült, hogy Balog sikeresnek tekinti egyebek között a pedagógus életpályamodellt, a Nemzeti Pedagógus Kar felállítását és a tankönyvellátás átalakítását is, szerinte az „állami felelősségvállalás” következtében ingyenessé és színvonalassá válnak a tankönyvek.

Kérdőjelek

A szakmabeliek jelentős része viszont nem látja sikertörténetnek a kormány oktatáspolitikáját. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nemrégiben közölte 12 ezer fős felmérésének eredményeit. Eszerint a heti 32 kötelező munkaóra bevezetése óta a pedagógusok többségének munkaterhelése heti 50 óra körül vagy afölött van, és 86 százalékuk kimerült. Az életpályamodell a többség szerint azt jelenti, hogy az állam túl sokat vár el túl kevés ellenszolgáltatásért: bevezetése óta háromnegyedüknek nem változott vagy romlott (39, illetve 35 százalék) az életminősége.
„A pedagógus-életpályamodell nem tekinthető sikernek, hiszen csak egy meghatározott pedagógus kör (többek között azok, akik korábban nem túlóráztak vagy nem nyújtottak más területen plusz teljesítményt, ezért nem részesültek a köznevelés átalakításáig ezekért járó pótlékokban – a szerk.) járt jól, azok a pedagógusok azonban, akik korábban jobb teljesítményt nyújtottak, már nem igazán” – nyilatkozta a Népszavának Galló Istvánné, a PSZ elnöke.

Sztrájkhelyzet?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén felmérte tagjai véleményét a szakma helyzetéről, és kiderült: csak 40 százalékuk elégedett a munkakörülményekkel. Érdekesség, hogy a válaszadók 80 százaléka (tehát a helyzetével többé vagy kevésbé elégedettek jelentős része is) a sztrájkot tartja a leghatékonyabb nyomásgyakorló eszköznek.
„Sosem tagadtuk, hogy nőnek a terhek, miközben több százmilliárdot tettünk a rendszerbe, ami összességében közel negyven százalékos emelést ad ki” – reagált a szakszervezetek jelzéseire a Magyar Hírlapnak adott interjújában Balog Zoltán. A miniszter szerint „amin lehet vitázni, finomítani, az az, hogy a kötelező munkaidő minél nagyobb része legyen a tanulókkal közvetlenül kapcsolatos, értelmes pedagógiai munka. S ne bürokratikus adminisztrálás. A legpontosabb tanári statisztikái az államnak vannak. E tárgyban kevésbé releváns az online érzületdiagnózis, még akkor is, ha azt érdekvédelmi szakszervezetek alkalmazzák.”
Megkérdeztük a minisztériumot, pontosan milyen állami felmérések és adatok állnak rendelkezésre a pedagógusok munkaterheléséről. Az Emmi a KLIK adataira és jogszabályokra hivatkozva arról tájékoztatta a Heteket, hogy a teljes állású pedagógusok munkaideje heti 40 óra. Ebből 32 óra a kötött munkaidő, ezen belül 22-26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a fennmaradó 8 óra beosztásáról a pedagógus maga rendelkezik.

Amit a KLIK vezetője a szakszervezettől tudott meg

„A KLIK elnökét legutóbb mi tájékoztattuk arról, hogy a pedagógusok kötelező tanóráinak száma nem azonos a munkaidejükkel. A valós munkaidőt nem tükrözi a KLIK nyilvántartása, mivel a heti 32 órához még nem regisztrált túlórák, valamint jelentős iskolán kívüli munka is hozzáadódik” – mondta a Heteknek Mendrey László, a PDSZ elnöke. A PDSZ és a korábbi szaktárca megbízásából 2010-ben a Tárki által elvégzett felmérés szerint a pedagógusok heti tényleges munkaideje átlagosan 51 óra volt.
A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a fokozott munkaterhelést nem kíséri a beígért mértékű béremelés. Ez akkor vált egyértelművé, amikor tavaly decemberben eltörölték a pedagógusbérek mindenkori minimálbérhez kötését, s ezzel értékállóságuk garanciáját is. Emellett a kormány részletekben teljesíti az életpályamodell bevezetésével beígért béremelést, ami a nettó fizetések átlag 3,5 százalékos emelkedését jelenti évente, azaz havi 5-7 ezer forint pluszt. Így a pedagógusok bére 2018-ra éri el azt a nominális értéket, amit a tárca eredetileg 2013-ra ígért.
„A pedagógusbérek máig nem tartoznak a magas diplomás bérek közé. Az évi 3,5 százalékos emelés legfeljebb némi kompenzációul szolgál” – mondja Mendrey, aki szerint még súlyosabb a pedagógusmunkát segítők – iskolatitkár, könyvtáros, portás, takarító stb. – helyzete, akik hat éve nem kaptak emelést, viszont az államosítással elvették tőlük a cafeteriát is, így most havi 70-80 ezer forintot visznek haza. „Töredéküknek van csak pedagógus végzettsége, akiket átsorolnak most az életpályamodellbe, de a többség helyzetét a beígért egyszeri béren kívüli juttatás nem fogja megoldani” – tette hozzá a szakszervezeti elnök.  
A PDSZ decemberben sztrájkbizottságot állított fel, s a szaktárcával folytatott tárgyalásai nemrég zárultak sikertelenül. Sztrájkot mégsem tudnak hirdetni, mert a minisztérium ezt jó ideje blokkolja az elégséges szolgáltatás körüli bírósági hercehurcával. Mendrey elmondása szerint a PDSZ egyeztetne többek között a dolgozók béréről és a munkaterhelésről, a középfokú oktatás drasztikus átalakításáról, így az egyházi gimnáziumokba koncentrált elitoktatásról és a szakképzés lebutításáról is. Az érettségizők számának korlátozását, s az ehhez kapcsolódó intézkedéseket minden eddiginél drámaibb hatású intézkedésnek tartják, s emiatt az idei érettségik idejére nagyszabású tiltakozó tüntetést szerveznek.

Középre nézz!

Az oktatásügy mintha élen akarna járni a pártállami múlt feltámasztásában, a nép vezetőinek lelkesen integető úttörők megidézésében. A március 15-ei ünnepségek előtt a KLIK országos körlevélben toborzott több száz hazai közoktatási intézményből diákokat és tanárokat Orbán Viktor múzeumkerti beszédére. Az akció kisebb belpolitikai botrányt kavart, miközben az intézmények többsége hősiesen ellenállt az ingyenes utazással, teljes napi ellátással és fővárosi programokkal tarkított állami utaztatásnak. Egy váci gimnázium nyílt levélben is tiltakozott, mire a helyi polgármester a hírek szerint megfenyegette a tanári kart.
Az abszurditást lehetett fokozni: a héten adott hírt az Origo hírportál a mórahalmi óvodások kormányablak-produkciójáról – a helyi tévé felvételét a YouTube-ra is feltették. Az önkormányzat által szervezett megnyitón a kicsik versekkel és énekekkel éltették a kormányhivatalt.
„Hálával tartozunk szüleink nevében, mert szívesen segítenek családunk ügyében” – ilyen és ehhez hasonló rímeket kántálnak a felvételen a kiöltözött apróságok; a produkción jelen volt a polgármester, valamint Baltay Tímea, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is. A település fideszes polgármestere, Nógrádi Zoltán értetlenül fogadta a felháborodást, mondván: az óvodások gyakran fellépnek a helyi beruházások megnyitóin, és a hírverés nem több, mint politikai hisztériakeltés. A Miniszterelnökség viszont nem nagyon örült a produkciónak. „A műsor nem tükrözi és nem is tükrözheti sem a Miniszterelnökség, sem a Csongrád Megyei Kormányhivatal szellemiségét, a szokatlan előadással nem tudunk azonosulni” – írták közleményükben.

Olvasson tovább: