„Egy párt akkor sikeres, ha képes koherenciát fenntartani a belső fórumai és a szélesebb közvéleménynek szánt üzenetei közt” – nyilatkozta március végén a Magyar Nemzetnek adott nagyinterjúban Vona Gábor, a Jobbik elnöke.
Vona idézett mondata azt is jelentheti, hogy a Jobbikban tudatosan erősítenek rá az eddig is jól működő cukikampányra, miközben házon belül mindenki tudja, mit képviselnek valójában. De azt is – és információink szerint ez is egy valós opció –, hogy a Jobbik bizonyos vezetői valóban szabadulni akarnak a párt vállalhatatlan, rasszista, antiszemita jellegétől.
Vona mindenesetre arról beszélt a jobbközép napilapnak, hogy pártjának nyugati nyitásra van szüksége, mert a Magyarország szempontjából kiemelten fontos három ország közül az oroszokkal és a törökökkel kiváló a kapcsolatuk, a németek viszont továbbra is neonáci pártnak tartják őket, és ezen változtatni akarnak. Azt is leszögezte, hogy pártja nem Európa-ellenes, és kijelentette: a Jobbik osztozik minden áldozat, így a zsidóság gyászában is.
„A Jobbikban kegyeletsértő, kollektív ítéletet megfogalmazó, alpári megnyilvánulásoknak nincs helye” – állította Vona két, a közelmúltban botrányt kiváltó jobbikos, a cigányozó Kötél János és a zsidózó Kulcsár Gergely ügyét firtató kérdésre. A fordulat meglehetősen meredek, főleg, ha például társítjuk a nemrégiben még uniós zászlót égető, a neonáci Kurucinfót a parlamentben is reklámozó Novák Előd megnyilvánulásaival. Kettős beszéd? A pártelnök magánakciója? Tényleges fordulat?
A Hetek megkeresésére Novák Előd, a párt alelnöke azt mondta: Vona Gábor interjújának előbb idézett részei a Jobbik elnökségének egyeztetett álláspontját tükrözik, és nem az elnök magánakciói.
A közelmúltban a tapolcai választással kapcsolatban újra előkerült egyes jobbikos politikusok szélsőséges kötődése. A Tapolcán Jobbik-színekben induló Rig Lajost a PestiSrácok vádolta meg azzal, hogy az SS előtt tisztelgő tetoválást visel, míg Rig szerint az általa viselt felirat csupán a feleségének fogadott hűségére utal. Rig a Heteknek azt mondta tetoválásáról: a köztévé tudósítójának kamerán kívül megmutatta az inkriminált rajzot, és ezzel az ügyet „lezártnak tekinti”. Azt ugyanakkor visszautasította, hogy akár náci, akár antiszemita lenne. „Évtizedek óta ismernek a tapolcaiak, pontosan tudják, ki vagyok” – mondta az ügyről a Heteknek Rig Lajos.
Miközben Vona Gábor folyamatosan a mérséklődésre teszi a hangsúlyt, a párthoz több szállal kötődő, magát nemzetiszocialistának tituláló Tyirityán Zsolt vezette Betyársereg szinte ünnepli a Jobbik alelnökét, Sneider Tamást, amiért Sneider egy interjúban feltett kérdésre nem határolódott el tőlük. A közelmúltban publicitást kapott, Vona Gábor által alapított Attila Király Népfőiskola tanári karát böngészve tűnt fel két, szintén szélsőséges személy: Érpatak polgármestere, a nemrégiben izraeli politikusok bábjait akasztó Orosz Mihály Zoltán, illetve Kosaras Péter Ákos, aki néhány évvel ezelőtt SS-egyenruhában vitte kirándulni gimnáziumi növendékeit.
A Jobbik újfajta kommunikációja tehát felveti a hitelesség kérdését. Ettől elvonatkoztatva ugyanakkor az sem érdektelen, mire megy a fenti stratégiával a párt.
A Jobbik most hasonlóan próbál előretörni a gyengülő Fidesz által eddig uralt politikai térben, mint ahogy a Fidesz 1993-ban benyomult a megroppant MDF helyére – értékelte a helyzetet lapunknak Krekó Péter. A Political Capital (PC) kutatási igazgatója ugyanakkor emlékeztetett rá: Európában nem találunk példát arra, hogy egy korábbi szélsőjobboldali párt a centrumba húzódva képes lett volna vezető kormányerővé válni. Ebből a szempontból tehát a Jobbik egyedülálló kísérletbe kezdett, az ugyanis nem kétséges, hogy 2018-as esélyesként gondolnak magukra. A PC becslései szerint a Jobbik a Fidesztől elpártoló szavazóknak az egynegyedét-egyharmadát tudta felszívni, a csalódott kormánypárti szavazók nagyobb része nem szavazna a Jobbikra. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy jönnek olyan mérések, ahol a Jobbik lesz a legerősebb párt – mondta Krekó.
2015. 04. 10. (XIX/15)
