Kereső toggle

Nem múló szeszély: ahol a Jobbik már veri a Fideszt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Ipsos kutatása szerint a munkanélküliek és a szakmunkások mellett a harminc alattiak körében is a Jobbik a legnépszerűbb párt – már hosszú évek óta minden mérés a párt erősödését mutatja a fiatalok körében. Fiatalkori szeszély vagy tartós elkötelezettség?

„Ingyen internetet ígérnek mindenkinek” – nagyjából ennyit sikerült kihúznunk húszéves fővárosi Jobbik-szimpatizánsokból azzal kapcsolatban, hogy mi vonzza őket a radikális párthoz. A szakképző iskolába járó fiatalok elmondásából kiderült: korosztályukban egyáltalán nem téma a politika, de benyomásuk szerint a passzívak körében is rengetegen húznak a Jobbik felé. „A pártpolitika senkit se érdekel, de a Nagy-Magyarország térkép sokaknál kint van a falon” – jegyezte meg egyikőjük, aki tavaly áprilisban nem volt szavazni.

Az Ipsos 2015. februári és márciusi közvélemény-kutatása szerint a Jobbik támogatottsága megközelítette a Fideszét. A kormánypárt ősz óta több mint egymillió szavazót vesztett, kisebb részük a Jobbikhoz, többségük a bizonytalanokhoz ment. A Jobbik mögött most 1,5 millió szavazó áll, mindössze 200 ezerrel vannak kevesebben a Fidesz támogatóinál. A szocialistákkal februárban 900 ezer, márciusban 1 millió ember szimpatizált.

Ahol már áttörtek

Az Ipsos szerint a Fideszt elhagyók közül a fiatalok és középkorúak, valamint a kis településeken élők fordultak a Jobbik irányába, míg az idősebbek és a nagyvárosokban élők inkább elbizonytalanodtak. Az utóbbi hónapok új jelensége, hogy Vona Gábor pártja egyre több társadalmi csoportban átveszi a vezetést a Fidesztől. A munkanélküliek és a szakmunkások körében ez már korábban megtörtént – itt az előnyük februárban 5-6 százalékpontos volt. A múlt hónapban fordult elő először, hogy a harminc évnél fiatalabb választók között a Jobbik megelőzte a Fideszt (20 és 16 százalék). Az ellenzéki párt az idősebb választóknál nem áll még ilyen jól: a harmincasok-negyvenesek körében ugyanekkor 17 százalékos volt a Jobbik-szimpatizánsok aránya, az ötvenes-hatvanasok között 14, míg az idősebbeknél 8.

A Jobbik társadalmi beágyazottsága elég egyenletes, az átlagosnál valamivel kisebb támogatottságot élvez az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak körében (13-13 százalék), magasabbat az érettségizettek és a kisvárosokban élők között (18-18 százalék). A Jobbik-tábor erős összetartó eleme, hogy a szimpatizánsok rendkívül elégedetlenek saját helyzetükkel és az ország állapotával: 88 százalékuk szerint rossz irányba haladnak a haza ügyei. A Fidesz minden társadalmi csoportban sok támogatót veszített, de még mindig a falvakban – ahol februárban 30 százalékon állt –, vannak a legerősebb pozíciói. A középkorúak körében is erős a kormánypárt, míg az idősebbeknél és értelmiségieknél a baloldal, főként az MSZP a domináns.

2008 óta fordult a kocka

Szakemberek 2008 óta figyelmeztetnek a szélsőjobboldal ideológiai térhódítására az ifjúság körében. Korábban ez kevéssé volt jellemző, vagy legalábbis a pártpreferenciákban kevéssé tükröződött, elég csak az egykori MIÉP bázisára gondolni.

Az Ifjúság 2008 című kutatás mutatta ki először, hogy a 15-29 évesek között erősödik a Jobbik, amely már akkor is a 18-20 évesek körében volt a legnépszerűbb, 12 százalékos támogatottsággal. Bebizonyosodott: bár az átlagosnál erősebb az ifjúság konzervatív politikai beállítottsága, a fiatalok életvitelüket tekintve inkább liberálisok. A Fidesz 2008-ban 70 százalékon állt az ifjúság körében, legalábbis a biztos szavazók között, akik a 15-29 évesek egyharmadát adták. A sorrend mára megfordult.

A politika iránti érdeklődés erősen függ az iskolázottságtól is, ezért kavart vihart, amikor az Aktív fiatalok című kutatás több hullámban, 2011-ben és 2013-ban is kimutatta, hogy a hazai egyetemi hallgatók körében közel egyharmados támogatottsággal a Jobbik vezet, második helyen, szorosan mögötte 2011-ben még az LMP állt, majd ennek osztódása után 2013-ban már a Fidesz.

A demokrácia nem olyan fontos?

A kutatásokból az is kiderült, hogy a vallásos jobboldali fiatalok, akik főként az egyházi egyetemek hallgatóságát adják, jelentik a Fidesz bázisát, a nem vallásos konzervatívok pedig a Jobbikét. Utóbbihoz húznak az elsősorban férfiak által látogatott szakokon (műszaki, agrár vagy informatika) tanuló első generációs értelmiségiek. A Jobbik itt is a legfiatalabbak, azaz a húsz év körüliek között volt erős, és az is tény, hogy az egyetemisták, főiskolások pártpreferenciája nem felelt meg a hazai diplomás népesség szimpátiáinak. Róna Dániel, a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója kimutatta, hogy a fiatal jobbikosokat leginkább a jellegzetes nemzeti radikális szubkultúrához tartozás (szimbólumok, rockzene), valamint az erős elit- és a demokráciaellenességük különbözteti meg a kortársaiktól.

A jövőre nézve különösen elgondolkodtató, hogy az Aktív Fiatalok kutatás tavalyi, pécsi középiskolásokat érintő vizsgálata szerint, míg az egyetemisták 42 százaléka a demokráciát tartja minden körülmények között a legjobb társadalmi berendezkedésnek, addig a gimnazisták 30, a szakközépiskolások 26 és a szakiskolások mindössze 14 százaléka vélekedik így. Kiderült, hogy a tizenévesek senkivel sem beszélgetnek politikai témákról – legfeljebb közéleti kérdésekről –, és 60 százalékukat egyáltalán nem érdekli a politika.

Nem múló szeszély

Ifjúságkutatók eddig „fideszes szülők jobbikos gyermekeiről” beszéltek, azaz szubkultúrához kötődő, múló „gyermekbetegséget” láttak a jelenségben. A tendenciák azonban másfelé mutatnak. „A Fidesztől átpártoló szülők jóvoltából ma már lehet, hogy jobbikos szülők jobbikos gyermekeiről beszélünk” – vélekedett lapunknak Szabó Andrea, az Aktív fiatalok kutatássorozat vezetője. A szociológus szerint korosztályi jelenség lett a Fidesztől való elfordulás, illetve a Jobbik-szimpátia: hosszú évek óta minden mérés a Jobbik erősödését, elsőbbségének stabilizálódását mutatja a fiatalság körében.

„A Fidesz egyre inkább elfordult a fiatalságtól, amely talált magának egy radikális ellenzéki erőt. A Jobbik célja is ennek a generációnak a megszólítása, mert hosszú távon építkezik, és ehhez fiatalokra van szüksége. Maximális lojalitás építhető így ki hosszú távon, a Fidesz is erre játszott anno. Elképesztő kulturális és orientációs űr van, a Jobbik pedig ezt be tudja tölteni, közösséget tud nyújtani, amit senki más nem tud” – mondta Szabó Andrea.

Hozzátette: az egyetemisták, főiskolások liberális szárnya megmaradt szubkultúrának, mert nincs párt, amely politikailag integrálni tudná őket. Az őszi tüntetések zenitjén túl vagyunk, ami azt mutatja, hogy ez a korosztály egy-egy olyan konkrét cél érdekében, ami az életszféráját, komfortzónáját érinti, mozgósítható ugyan, de alapvetően apolitikus – vélekedett a szakember.

 A Jobbik bázisa nem csupán a tizen- és huszonéveseké: a Tárki kutatásai szerint a tipikus Jobbik-szimpatizáns a harmincas, vidéki városban élő, érettségizett vagy szakmunkás, alsó középosztálybeli, státuszát féltő férfi. A párt sokáig az általános iskolai végzettségűek körében kevésbé volt népszerű, de az utóbbi időben ott is erősödik.

Orbán nem figyelt, a Jobbik lecsapott

„Akik az elmúlt hónapokban a Fidesztől a Jobbikhoz pártoltak át, azok jellegzetesen kisvárosiak, de leginkább falusiak, munkanélküliek és fiatalok” – hangsúlyozta kérdésünkre Tamás Pál szociológus. Ennek oka szerinte, hogy a miniszterelnök az utóbbi fél évben egyre inkább magára hagyta korábbi közönségét. A folyamat a nyári tusványosi beszéddel kezdődött, a külügyi témákkal folytatódott, és ennek eredménye lehet a Jobbikhoz csapódó 300-400 ezres tömeg.

„Ezek az emberek nem a közéleti botrányok vagy a Fideszen belüli viták miatt pártoltak el, mert azok nem érdeklik őket, nem is jutnak el hozzájuk. Ma már nem a sajtó orientál, hiába dúl a médiaháború. Orbán Viktor kulturálisan és érzelmileg hagyta magára a hallgatóságát, amely keresett magának mást, aki hasonló világmagyarázatot tud ajánlani neki, és világos választ ad nagyon konkrét problémákra. A balliberális ellenzék nem tud ilyen választ adni, azok értelmiségiek, túl bonyolultan beszélnek” – mondja a szociológus, hozzátéve, hogy a korosodó baloldal a fiatal értelmiségieket sem tudja megszólítani. Ma, amikor már az elsőéves joghallgatók is kizárólag a Facebookról tájékozódnak, a Jobbik a fiatalokhoz az interneten jut el, a falusiakat, munkanélkülieket pedig a helyi jelenléte révén – ökörsütés, koncertek, karitatív munka – éri el, nem a sajtón keresztül.  

Tamás Pál szerint még nem látni, hogy a Jobbik erősödése mennyire lesz tartós, és mennyire lesz pusztán technikai kérdés a Fidesz számára az elpártolók visszacsábítása. Az biztos, hogy a kormánypárt továbbra sem fordul nyíltan szembe a Jobbikkal, mivel sok szempontból hasznos számára a nála radikálisabb jobboldali párt jelenléte – állítja.

 

Néppártosodás apró zökkenőkkel

Az elmúlt napokban ismét kiesett néhány csontváz a Jobbik szekrényéből. Rig Lajos tapolcai képviselőjelölt a Pesti Srácok videója szerint egy SS-jelmondatra emlékeztető szókapcsolatot tetováltatott magára, amit a Jobbik a férfi házasságkötésére emlékeztető szövegként aposztrofált. Kulcsár Gergely országgyűlési képviselő pedig még 2011-ben hősködött azzal, hogy meglátogatta a nyilas terror áldozatainak Duna-parti emlékművét, és beleköpött az egyik fémcipőbe. A Jobbik sajtóosztálya elhatárolódott ugyan a történtektől, szerintük azonban Kulcsár „megbánta a tettét, amit hirtelen felindulásból követett el”.A belső ellentmondásokra mégis az Országgyűlés alelnökének kiszivárgott beszéde világít rá legjobban, aki egy hangfelvételen nosztalgiával emlékezik azokra az időkre, amikor még a Betyársereg és a Hatvannégy Vármegye harcosaihoz hasonló pozícióban küzdhetett a nemzeti ügyért. Sneider Tamás szkinhed múltja méltatlanul merült feledésbe megválasztásakor, pedig az őt átvilágító szerveknek tudomást kellett szerezniük kriminális előéletéről. A jobbikos honatya tavaly május óta adós a róla szóló állambiztonsági iratok közzétételével.
A Kopaszok című 1994-ben megjelent szociográfiájában Sárközi Judit azt állítja, hogy a ’80-as évek végén még „Roy” becenévre hallgató Sneidernek kulcsszerepe volt a bőrfejűek országos hálózatának kiépítésében. A romák elleni szkinhedakciók kezdetének hivatalos dátuma is hozzá kötődik: 1990. szeptember 14-én kétszáz fős, felfegyverzett kopasz hordát vezetett többedmagával a romák lakta egri Csebokszári lakótelepre. Országszerte tömegverekedések és késelések jelezték az indulatok elszabadulását; Heves megye rendőrfőkapitánya még körlevelet is írt az iskoláknak, hogy hívják fel a tanulók figyelmét a veszélyre.
1991 szeptemberében, a frissen leérettségizett Roy vezetésével megalakult a September Skins nevű szervezet a „Tiszta Fehér Magyarország” megvalósításáért. Két hónapon át számos erőszakos cselekményt követtek el cigányok sérelmére. Egyik áldozatuk, F. Béla súlyos sérüléseket és orrcsonttörést szenved, miután Roy és nyolc társa botokkal és kábeldarabokkal eszméletlenre ütlegeli. Eljárás indul, melyben Sneider Tamás beismeri vezető szerepét és nyolc hónap börtönt kap három évre felfüggesztve. Édesapja úgy emlékszik, fia ekkor kezdett el politikával foglalkozni.
1992 nyarán a Független Kisgazdapárt, valamint a zöldek támogatásával Roy megalakítja az Egri Nemzeti Ifjak egyesületét, Torgyán József pártelnök pedig hivatalos megbízólevelet állít ki a számára, és felvéteti a Független Magyar Ifjúságba. A korábbi rendszeres cigányveréseket és a faji alapú gondolkodást Sneider ekkor már fiatalkori botlásnak titulálja. Horthy Miklós kenderesi újratemetésén (1993 szeptember) még kisgazda színekben tervezi indulását a választásokon, a sors azonban összehozza Csurka Istvánnal, így 2002-ben már a MIÉP közgyűlési delegáltja. Harcos múltja a Magyar Televízió székházának ostromában csillant meg utoljára, karrierjét azóta a Jobbikban egyengeti. (Sz. Z.)

Olvasson tovább: