Kereső toggle

A Quaestor-botrány előzményei

Viharfelhők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Quaestor-ügy volumenében egyedülállónak tűnik, de a brókerbotrányok nem előzmény nélküliek. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tavaly év végén arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 2014 volt az első év, amikor az OBA-nak több, szám szerint hat kártalanítási ügyben kellett egyszerre helytállnia a bedőlt pénzintézetek ügyfelei felé, és az Alap rekordot döntött az egy pénzintézet ügyfeleinek kifizetett pénzmennyiség tekintetében is.

Magyarországon nem elszigetelt eset, hogy részvénytársaságok menedzsmentjei olykor „ügyes” cselekkel megrövidítik saját cégük tulajdonosait, illetve hogy rossz üzleteket kötnek, majd a veszteségek beismerése helyett trükkökkel igyekeznek a keletkezett hiányt elfedni a tulajdonosok előtt, a létező legkockázatosabb ügyletekbe is belefogva – írta két héttel ezelőtt, a Quaestor összeomlása utáni napokban a Hetek (Egy nem annyira szocialista brókerbotrány; 2015. március 13.). A Quaestor-ügy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb pénzügyi botránya lehet Magyarországon, de nem előzmények nélküli.
Ma még nehéz megmondani, hogy mit tekintünk a Quaestor bedőléséhez vezető folyamat kezdetének. A Buda-Cash működési engedélyének visszavonásával indult a láncreakció, ahogy a (hamisan) öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hrurira Kft. első közleménye fogalmazott? Vagy a svájci frank januári felszállása fektette meg az ügyfelei jajanuári elszállása fektette meg a pénzekkel felelőtlenül bánó brókercégeket, ahogy három hete lapunk forrásai állították? Esetleg 2014-ben a Széchenyi Bankot irányító ismert jobboldali üzletember, Töröcskei István bukásával indult a lavina?

Soltvadkert, Körmend

Ami biztos: az utóbbi egy-másfél évben, a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogköreinek MNB-hez csoportosítása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja nyomán a pénzintézeti rendszer működésének számos, korábban rejtett anomáliájára derült fény. Az már a felügyeleti jogkörök MNB-hez kerülése és a takarékszövetkezetek összeolvadása előtt kiderült, hogy egyes takarékszövetkezeteknél óriási bajok vannak. Ezt jelezte, hogy 2012 júniusában a PSZÁF visszavonta a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét, majd az év őszén a szövetkezet elnökét csalássorozat elkövetésével gyanúsították meg. Az OBA 33 milliárd forintot fizetett ki a betéteseknek.
Közvetlenül a szövetkezeti integráció előtt jött az újabb ügy: 2013 novemberében a PSZÁF jogköreit frissen átvevő MNB felügyeleti biztosokat rendelt ki a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezethez, majd 2014 januárjában ennek a szövetkezetnek a működési engedélyét is visszavonta, mivel a jegybank úgy ítélte meg: a pénzintézet helyzetének konszolidálása csak irracionális mértékű ráfordítással lenne lehetséges.  

2014: az eszkaláció éve

Az első, a mostani botránysorozattal is összefüggő ügy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet csődje volt 2014 kora nyarán. A takarékszövetkezeti integráció során létrejött Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete súlyos hiányosságokat tárt fel a szövetkezetnél, ezért kizárták az integrációból, majd a jegybank visszavonta az Orgovány és Vidéke engedélyét. A takaréknál az azenpenzem.hu korabeli beszámolója szerint huszonnyolcezer betétes pénze ragadt bent.
Az orgoványi takarék körüli bűncselekmények közül az egyik miatt ül január óta előzetesben Magyarország volt moszkvai agrárattaséja, Kiss Szilárd. Mint az Index Kiss ügyeivel foglalkozó cikksorozatából kiderült, a diplomata a gyanú szerint a takarék ügyvezetőjének fizetett 40 millió forintnyi kenőpénz megfizetésével tüntette el egy érdekeltségébe tartozó cég szövetkezettel szemben fennálló hétszázmilliós tartozását.

Töröcskei bukása

2014-ben ment tönkre az évtizedeken át a jobboldalhoz kötődő bankszakember prototípusának tekintett, és tavaly év végéig az Államadósság Kezelő Központot is irányító Töröcskei István vezette Széchenyi Bank. Azt a tényt, hogy a Fidesz elengedte a keleti nyitásban is fontos szerepet játszó Töröcskei kezét, több forrásunk Tarsoly Csaba és a Quaestor bukása előképének minősítette. A Széchenyi Bank ügyében néhány nappal a Quaestor bedőlése előtt tett büntetőfeljelentést az MNB ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, hanyag kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Előzőleg a takarékszövetkezeti integráció kizárta tagjai közül a Széchenyi Hitelszövetkezetet és a szintén fizetésképtelenné vált Tisza Takarékot; ezek működési engedélyét az MNB szintén visszavonta.
Hogy a Magyarországon működő pénzintézetekkel valami nagyon nincs rendben, azt jelezte az OBA tavaly év végi, az MTI-hez eljuttatott közleménye, amely szerint az Alap fennállása óta ez volt az első év, amikor több, szám szerint hat kártalanítási ügyben kellett helytállniuk. 2014 rekordév volt még egy tekintetben: az Orgovány és Vidéke Takarék ügyfeleinek kártérítése a legnagyobb egyedi kifizetés volt az OBA addigi történetében.

A brókerbotrány, ami mindent felülírt

Közvetlen köze volt a takarékszövetkezetekhez, pontosabban a szövetkezeti integrációból kimaradt négy takarékhoz a Buda-Cash február végén kirobbant botrányának. Mint arról a Hetek beszámolt (Buda-Cash. Kinek a botránya? 2015. március 6.), a brókerház érdekeltségi köréhez tartozó takarékok az utolsó pillanatban kibújtak a takarékszövetkezeti integráció alól. Ezt annak köszönhették, hogy Áder János köztársasági elnök a törvény elfogadása után megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvényt, és a megismételt szavazásig eltelt rövid idő alatt ezek a pénzintézetek is elindították bankká alakulásukat.
A Buda-Cash-ügy részletei még ma sem tisztázottak, de a Heteknek a botrány kirobbanása után nyilatkozó szakemberek valószínűtlennek tartották, hogy klasszikus pilótajáték állna az ügy hátterében – ebben különbözhetett az ügy a Quaestor-botránytól, már amennyit ez utóbbiról ma tudunk. Tehát a Buda-Cash esetében valószínűleg nem az történt, hogy az új ügyfelek pénzéből fizették volna ki a régi kuncsaftoknak járó hozamokat, majd amikor elfogyott a pénz, a pénzügyi modell kártyavárként dőlt volna össze. Inkább azt valószínűsítette az összes forrásunk, hogy az ügyfelek pénzével nem a szerződés szerint járhattak el, például papíron alacsony kockázatú értékpapírt vásároltak, de valójában kockázatos, esetleg úgynevezett magas tőkeáttétű devizaügyeleteket folytattak. A cég pénzügyi eredményein emiatt ütött lyukakat pedig zsonglőrködéssel és a dokumentáció manipulálásával igyekezhettek betömködni.

Olvasson tovább: