Kereső toggle

Korrigál vagy lejtőre kerül a Fidesz?

Sebek után mélyülő törésvonalak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetekben nagy erőfeszítéseket tettek a Fideszben arra, hogy megpróbálják begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket tavaly év végére szedtek össze maguknak nemzetközi és belföldi hatalmi harcaik során. Miközben úgy tűnik, hogy egyes területeken, mint például az amerikai–magyar kapcsolatokban sikerült konszolidációt elindítani, addig a párton belüli törésvonalak erősebbek lettek, a bizalmatlanság pedig szinte tapintható a kormánypártok sorai között. A pesszimistább kormánypártiak attól félnek, hogy nehogy a Fidesz is az MSZP kudarcos pályáját járja be. Az optimisták szerint azért kedvező számukra a vészjelzésnek is tekinthető veszprémi időközi választási fiaskó, mert így még időben korrigálhatnak.

A tavalyi évet úgy zárták a Fideszben, hogy legalább négy „sebből vérzett” a kormánypárt: az Orbán–Simicska háborútól, az RTL Klubbal vívott értelmetlen médiaharctól, az egyre sokasodó, számos vezető fideszes politikus személyes imázsát rongáló vagyongyarapodási ügyektől, illetve attól, hogy a Fidesz vezérkara még nem találta meg a működőképes megoldást arra, hogy a tavaly nyáron kitört orosz–amerikai hidegháborúban milyen stratégiát kövessen, hogy elkerülje a nagyhatalmak „pofonjait”.

Ezek az ügyek azért fontosak, mert ezek miatt tér el a jelenlegi helyzet a Fidesz 2010 és 2011 közötti, hasonló volumenű népszerűségvesztésétől. A helyzet komolyságát bagatellizáló kormánypárti politikusok előszeretettel igyekeznek a négy évvel ezelőtti trendekre hivatkozni, miszerint az említett időszakban is csökkent a népszerűségük, de a parlamenti ciklus végére „simán visszajöttek”, és 2014-ben újra kétharmaddal nyertek. A különbség azonban az, hogy akkor nem voltak ilyen mértékű politikai és pártszervezeti problémái a Fidesznek, mint most.

Amerika kipipálva?

Több vezető politikussal beszélve úgy tűnik, a kormány óriási energiákat fordított arra, hogy az előbb felsorolt „sebek” közül minél többet igyekezzen begyógyítani. A Fidesz egy ismertebb politikusa azt állította, hogy talán az Egyesült Államokkal sikerült leginkább közelebb kerülni a rendezéshez, aminek szerinte az is oka, hogy Washingtonban beláthatták: az Orbán-kormánnyal szembeni amerikai nyomás nem hozott semmit a baloldali ellenzék konyhájára, miközben a nyíltan Moszkva-hű Jobbik népszerűsége mérhetően növekedett. Így Vona Gábor esetleges miniszterelnökségéhez képest még a rebellis, de alkuképes Orbán Viktor is kedvezőbb a State Department számára.

Az amerikaiakkal békülést kereső magyar diplomáciai erőfeszítések egyik eszköze az volt, hogy teljesen alárendelték a kormány külpolitikáját a német külpolitikai stratégiának, amelyet Washington elfogadott. Ráadásul úgy tűnhet, hogy az amerikai érdekeket Merkel közvetítésével konfliktusmentesen tudják érvényesíteni, nem is kell nagyon beavatkozniuk Magyarországon. „Igen, lefeküdtünk a németeknek, de ez most egybeesett a nemzeti érdekkel” – magyarázta nekünk a német–magyar politikai tárgyalásokat belülről ismerő forrásunk. A kormánypártok soraiban ezért pozitív fejleményként, sőt, félig győzelemként értékelik, hogy az amerikai külügy hazarendelte (hivatalosan családi okokra hivatkozva) André Goodfriend ügyvivőt, aki tavaly ősszel „egyszemélyes ellenzékként” számtalanszor tört borsot a kormány orra alá. 

Az új nagykövet, Colleen Bell kapcsán abban reménykednek, hogy mindenképp más stílust fog képviselni, de lehet, hogy politikai szempontból is mások lesznek a preferenciái, mint a Goodfriend ügyvivő által ideiglenesen vezetett nagykövetségnek. Egyrészt nem hivatásos diplomata, nem a külügyi apparátus berkeiből érkezik, hanem elsősorban Barack Obamához van „bekötve”. Másrészt két év múlva lejár a mandátuma, hiszen Obamáé is véget ér, így a rendelkezésére álló röpke két év alatt akkor lesz képes sikert felmutatni, kritikusainak bizonyítani, ha a rendezés forgatókönyvét, és sikeres gazdasági együttműködést képes prezentálni.

Egy kormányzati tanácsadó kicsit epésen úgy fogalmazott, hogy „egy Haynau után mindig jön egy Bach”. Egy másik, a Fidesz kommunikációs területére rálátó forrásunk szerint Goodfriend távozása egyértelműen a kabinet győzelmét jelenti. Csak, hogy ne legyen ennyire egyszerű eligazodni a Fideszen belüli véleményeken: egy, a jelenlegi politikai iránnyal szemben kritikus jobboldali csoporthoz tartozó forrásunk szerint viszont az amerikaiak csak kivárnak, bármikor előfordulhat, hogy újra „ütnek”.

Simicska kényszerpályán?

Több fideszes politikus is azon az állásponton van, hogy az amerikaiakhoz hasonlóan, valójában a Fidesz hatalmi centrumából éles konfliktus árán kiszorított Simicska Lajos kényszerhelyzetbe került. Eszerint ragaszkodnia kell a status quohoz, mert a baloldal menthetetlen, belátható időn belül nem jönnek vissza a hatalomba, míg a Jobbik sikere Simicskának sem lenne kedvező fordulat. Az egyik befolyásos politikus forrásunk szerint Orbán Viktor „megdöntését” éppen ezért nem akarhatja Simicska, más fideszes vezető politikus bukása pedig – a jobboldali tábor lélektanát ismerve – inkább Orbán Viktor mítoszát erősítené. Azt, hogy Orbán kiváló politikus, de rossz ember vagy emberek vették körül.

Egy másik kormánypárti vezető politikus egyenesen úgy vélte, hogy Simicska elvesztette Orbánnal szembeni háborúját, amikor nyomdafestéket nem tűrő káromkodással állt a nyilvánosság elé. Ez forrásunk szerint azt mutatta, hogy a megamilliárdos üzletember idegei felmondták a szolgálatot, s ezzel a csatát is elbukta. Ennek ellenére meglehetősen sokan tartanak attól, hogy Simicska Lajosnak lehetnek kompromittáló dossziéi kormánypárti politikusokról, és ha ezeket kijátssza, akkor a Fidesznek óriási károkat okozhat. Ha ez igaz, akkor lehet, hogy Simicska Lajos két hete csatát vesztett az idegei felett, de a háborút még nem bukta el.  

Mint arról korábban írtunk, Orbán Viktor évekkel ezelőtt, Antall József halála kapcsán – az akkor még vele egy politikai oldalon elhelyezkedő – Debreczeni József író-politológusnak nyilatkozott arról, hogy hét-nyolc nemzeti tőkés teremthetné meg a jobboldal gazdasági hátországát. Az évtizedekig a Fidesz gazdasági holdudvarát „rendszerező” Simicska háttérbe szorítása ezt a víziót sejteti: egy oligarcha helyett legyen több. A Fidesz holdudvarában – igaz, a Simicska Lajoshoz húzó részében – találkoztunk olyan véleménnyel, hogy amennyiben tényleg hét-nyolc „banda” között osztja fel a miniszterelnök a párt gazdasági érdekkörét, akkor könnyen a régi, az MSZP-re jellemző modellnél köthetnének ki. Ez pedig a szocialisták vesztét okozta, mert a mohó „bandériumok” rivalizáltak egymással, és a köztük zajló hatalmi és pénzügyi harcban – amit kiszivárogtatások, lejárató cikkek garmadája és feljelentések kísértek – felőrlődött a párt.  

Hamis a baba?

A harmadik „sebnek” tavaly év végén a legnagyobb televíziós csatornával vívott, értelmetlennek tűnő harc látszott. Értelmetlennek azért tűnt, mert a reklámadó a költségvetés egészéhez képest elenyésző összegről szólt. Ráadásul az RTL – a fideszes körökben „bosszúhíradónak” hívott – híradásai komoly presztízsveszteséget okoztak a „lebukott” politikusoknak. Az sem mellékes, hogy az RTL német tulajdonosa például olyan „hátországgal” rendelkezik, mint Angela Merkel kancellár. Mire februárban Budapestre látogatott a német vezető, a kormány nyilvánosan már kapitulált is az RTL-t leginkább megkopasztó reklámadó mértékében. A politikai elitben, még a Fideszben is, találgatásokat lehet hallani arról, hogy egyoldalú volt-e a kapituláció, tehát a kormány megadta magát, vagy az RTL-nek kedvező változások miatt a tévécsatorna is „puhítja” a híradóit. Ez utóbbinak jelenleg nyoma sincs, de egy kormánypárti politikus, aki nem vett részt a tárgyalásokon, azt mondta nekünk: „a Fideszre eddig nem volt jellemző, hogy a semmire engedjen. Talán most is így volt!” 

Az előző problémával összefüggött a negyedik „seb” is, az egyre sokasodó, számos vezető fideszes politikus és háttérember körüli vagyongyarapodási ügyek. Korábban réteglapokban jelentek meg oknyomozó cikkek ilyen témákban, de az RTL Klub keménykedése révén ezek a hírek széles, a politikát korábban távolról figyelő tömegekhez is eljutottak. Idővel még tüntetéseket is generáltak ezek a „tényfeltárások”, aminek az lett a következménye, hogy pár hónap alatt egy millió ember fordult el a Fidesztől.

Belső bizalmatlanság

A kormánypárti politikusokkal történő beszélgetésekből azt lehet leszűrni, hogy a fideszes politikusok egymást is „irtják”. Magyarán: különféle trükkökkel kompromittálónak szánt információkat juttatnak el a sajtónak, illetve ellenzéki politikusoknak, hogy a Fideszen belüli riválisaikat gyengítsék, esetleges miniszteri kinevezéseiket meghiúsítsák. Ez súlyosan immorális magatartás, de némely politikus és kormányzati háttérember név szerint említette, hogy kit tart „moral insenity”-nek (erkölcsi elmezavar, amely az értelmi működésre nem hat ki, csak a cselekedetekre – a szerk.) a párt politikusi és tanácsadói körében.

Ez alapján forrásaink pontosnak tartották Navracsics Tibor egykori miniszterelnök-helyettes Heti Válaszban megjelent kritikáját, miszerint a párton belüli törésvonalak immár a külső falakon is megjelentek. Ez a konfliktus nem abból fakad, hogy a „puhák” és az „öregek” perifériára szorultak, hanem, hogy míg korábban nem fúrták egymást a Fideszben, addig „némelyek ma előszeretettel megteszik (…) Személyes ambíciótól hajtva minden eszközt, így a média nyilvánosságát is felhasználva”. A végeredmény szerinte attól függ, hogy a Fidesz vezető politikusai a közösségépítés pozitív hatásaiban, vagy az egyéni karrier építésében hisznek.

Olvasson tovább: