A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
„Nem a vallási és társadalmi közeg a terrorcselekmények kiváltó oka” – ez volt az ELTE Vitaklub aktuális rendezvényének tételmondata. A tételmondat mellett M. Soós Tamás orientalista és Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő érvelt. Az ellenzői oldalt pedig Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő és Ruff Tibor filozófus-teológus képviselte.
„Szalem alejkum!” – köszöntötte stílszerűen a csaknem félezer fős közönséget M. Soós Tamás, aki muszlimhívőként igyekezett mindenkit meggyőzni, hogy az iszlám – mint a szó jelentése is mutatja – a megbékélés vallása (bár azt nem említette, hogy magyarázható Isten akaratának való alávetésnek is – a szerk.). Az orientalista kifejtette: az iszlám egyik hangsúlyos üzenete, hogy „törekedjetek arra, hogy párbeszéd és tanácskozás legyen köztetek”. Szerinte a gond éppen az, hogy ha az iszlámot az előítéletes többség nem érti meg, nem fogadja el, akkor az atrocitásokhoz vezethet. Az ezzel kapcsolatos felelősséget pedig a Nyugatra hárította, mondván, hogy az egykori gyarmatbirodalmak területéről érkező bevándorlókat elnyomják, ami olyan düh motiválta cselekményekhez vezet, mint a Charlie Hebdo elleni támadás.
Ruff Tibor a Koránból vett idézetekkel kezdte felszólalását. „Ha hitetlenekkel találjátok szembe magatokat, fejet leszegve küzdjetek, míg öldöklést nem rendeztek közöttük, majd fűzzétek szíjra a bandát, aztán vagy kegyelem a megtérőknek, vagy eladás, amíg a háború le nem tette terheit” – szólt például az egyik részlet. Arab hittudósok Oxfordban kiadott magyarázatai alapján pedig hozzátette: a klasszikus Korán-értelmezés nem az önvédelmi jellegű, hanem a hitetlenek ellen folytatandó feltétlen harc irányába vitte tovább a fenti elveket. Az iszlám alapvető tanítása a vallás és az állam abszolút egyesítése, vagyis az igaz hitet az államhatalomnak kötelessége fenntartani és terjeszteni, ami nem képzelhető el az iszlám állam nélkül. A muszlimok közösségének, az ummának pedig kötelessége az állandó terjeszkedés és a dzsihád. A teológus az úgynevezett nagy dzsihád fogalmára is kitért, amely valóban az én legyőzését, a teljes alávetettséget jelenti, ám ez éppen az Allah törvényeinek való alárendeltséget jelenti, vagyis kiegészítője a fegyveres harcnak. Ruff hangsúlyozta: természetesen a muszlim világ többsége békében szeretne élni, ám éppen rajtuk múlik, hogy kialakul-e a muszlim közösségben egy olyan belső immunrendszer, amely képes lesz kivetni a terrorizmus alapját képező iszlamizmust.
A tételmondat mellett érvelő Tálas Péter arról beszélt, hogy a terrorizmus egyidős az emberiséggel, és bár minden vallás nevében követtek el ilyen cselekményeket, ezek célja mindig politikai. A vallás csak hivatkozási alap, mint ahogy Andreas Breivik magát keresztes harcosnak tekintve követett el vérengzést. Az iszlám védelmében megjegyezte, hogy az iszlamista terror túlnyomó többségében a muzulmán országokat sújtja. Megemlítette azt is, hogy egy tanulmány szerint – amely 432 terrorszervezetet vizsgált – a terroristáknak a legtöbb esetben úgy sikerült gátat vetni, hogy részben engedtek a politikai követeléseiknek, illetve beemelték őket a hatalomba.
A másik oldalról Kis-Benedek József egy aktualitással kezdte: a vitaest előtti órákban 90 keresztényt hurcolt el Szíriában az Iszlám Állam – ezzel illusztrálta, hogy igenis lehet vallási motívuma is a terrorizmusnak (egy nappal később kiderült, hogy az elraboltak száma 150 is lehet). Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem kizárólagos, hiszen számos más ok is állhat a háttérben. Mint ahogy az is igaz – idézte Bernard Lewis híres orientalistát –, hogy nem minden muszlim fundamentalista, és nem minden fundamentalista terrorista. A vallási indokkal indított terrortámadások száma azonban nő – folytatta –, és a Közel-Keleten a legtöbb ilyen szervezet muzulmán vallási gyökerekkel rendelkezik, továbbá szinte minden öngyilkos merényletet muszlimok hajtanak végre. Szerinte is a vallási vezetőké a fő felelősség, akiknek meg kellene tanítaniuk a híveiket arra, hogy miként kell helyesen értelmezni a Koránt.
Viszontválaszában M. Soós Tamás kikérte magának, hogy mások mutassák be helyette az iszlámot, és azt is, hogy rendszerint a gyilkolásra felhívó passzusokat emelik ki a Koránból, rossz színben tüntetve fel a vallást. Kiemelte: ezek a részek akkor keletkeztek, amikor a „bálványimádók a pusztába űzték Mohamedet és híveit”, ráadásul hasonló idézetek a Tórából is kiragadhatóak. Úgy véli, az első világháború és a kőolaj megjelenése óta lehet muzulmán terrorizmusról beszélni, amíg például oszmán fennhatóság alatt volt Jeruzsálem, nem voltak olyanok, akik „összeveszítették volna” a muszlimokat másokkal. Az angolok azonban olyan földet ígértek a hébereknek, amely nem csak Izrael fiaié – jegyezte meg.
Ruff Tibor nem vitatta, hogy a terrornak vannak politikai okai, ám újra hangsúlyozta, hogy az iszlámban a politika és a vallás nem választható szét, ez az oka annak, hogy a Nyugat nem érti az iszlamizmust. Megjegyezte: azt mondani, hogy az iszlámnak nincs köze az iszlamizmushoz, olyan, mint azt állítani, hogy az alkoholnak nincs köze az alkoholizmushoz. Egyúttal visszakérdezett: ha az erőszakra felhívó Korán-részletek csak egy adott történelmi keretben (azaz a menekülő Mohamed konkrét helyzetében) értelmezhetőek, akkor mi az oka annak, hogy már Mohamed korának muszlimjai olyannyira komolyan vették a támadó dzsihádra vonatkozó parancsot, hogy a próféta halála után 50 évvel követőié volt a teljes Közel-Kelet, sőt átkeltek a Gibraltári-szoroson és elfoglalták a mai Spanyolország területét.
A közönség soraiból a Korán egyes részeivel kapcsolatban érkezett kérdésre válaszolva M. Soós Tamás kijelentette, hogy ő nem fogadja el hitelesnek a könyv Simon Róbert-féle magyar fordítását, később pedig a Korán alapjaként a Tórát és az Újszövetséget nevezte meg. Az orientalista annak a megdöbbentő véleményének is hangot adott, hogy a szólásszabadsággal nem lehet visszaélni, vagy ha mégis, akkor nem szabad meglepődni, ha lesznek további áldozatok.
Ruff Tibor megjegyezte, a fundamentalizmus minden vallás esetében az alapszöveghez való visszatérést jelenti, és nem mindegy, hogy a vallás nevében elkövetett terrorakciók ezekből a szövegekből indulnak-e ki vagy ezek (téves) interpretációiból. Példaként említette, hogy az Újszövetség sehol nem hív fel erőszakra, így a kereszténység első néhány évszázadában nem is voltak a keresztes háborúkhoz hasonló erőszakos cselekmények. Tálas Péter, aki szerint nem az iszlám lényegéből fakad a terrorizmus, erre azzal reagált, hogy az iszlamizmus nem a fundamentalizmusra vezethető vissza, hanem a globalizációra. Ruff azt is megjegyezte, hogy aki a karikatúrák rajzolása és a gyilkosságok közé egyenlőségjelet tesz, az az áldozatot állítja be bűnösnek, és a gyilkost menti fel.
Egy nézői kérdésre – miszerint a francia karikaturisták meggyilkolását a Korán helyesli vagy elítéli – M. Soós Tamás ismét meglepő kijelentést tett: szerinte a Korán egy vallási könyv, amely nem foglalkozik gyilkosok megítélésével.
Azzal a nézői és ellenoldali felvetéssel kapcsolatban, hogy a francia terrorakciót és az Iszlám Államot is sok muzulmán vezető elítélte, Ruff Tibor úgy reagált: nem egy-egy cselekményt kell csupán elítélni, hanem a legtekintélyesebb muszlim hittudósoknak kellene teológiai jellegű nyilatkozatot kiadni, amelyben magát a fegyveres dzsihád eszméjét ítélik el. Szerinte amíg ez nem történik meg, addig – annak ellenére, hogy mint korábban kifejtette, a békeszerető muszlimok többségben vannak – nem lehet beszélni mérsékelt iszlámról, csupán passzívról. Amíg az előbbi teológiailag is vállalja (adott esetben dzsihádellenes) meggyőződését, addig az utóbbi nem száll szembe az iszlamizmussal. Megjegyezte: a muszlim többség maga is meg van félemlítve – ugyanakkor az iszlám hit legfontosabb erénye a bátorság, vagyis a többségnek saját hitéből fakadóan is ellenállónak kellene lennie a dzsihádista nyomással szemben.
Az utolsó nézői kérdés az volt, hogy ha a Korán szövege és a terrorizmus közötti összefüggés bizonyítható, akkor abból következik-e az iszlám vallás korlátozása. Ruff Tibor szerint a vallásszabadságot, így az iszlám követőinek szabadságát sem szabad semmiképpen sem korlátozni, az iszlamizmust viszont jogi és nemzetbiztonsági eszközökkel még hatékonyabban ki lehet szűrni Európából. Ennek egyik eleme lehetne az is, hogy a mérsékelt muzulmánok elhatárolódnának a terrorcselekmények elkövetőitől, kijelentve, hogy a „gyilkos gazemberek” nem a testvéreik.
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!