Kereső toggle

A Jobbik nem bízik már a Magyar Remény Mozgalomban

A mór nem tette meg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

 Felfüggesztette tevékenységét a Jobbik délvidéki testvérpártja, a Magyar Remény Mozgalom (MRM). Információink szerint Vonáék csalódtak az MRM-ben, ezért elzárták a pénzcsapokat. Ráadásul a szervezeten belül sem éppen békés a hangulat: a vezetőket azzal vádolják, hogy a Jobbik anyagi forrásait saját céljaikra használták.

„A Magyar Remény Mozgalom (MRM) tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy meghatározatlan ideig befagyasztja a politikai tevékenységét. (…) Az MRM-et, amely köztudottan túlnyomórészt fiatalokból, negyven éven aluliakból áll, súlyosan érinti a délvidéki magyar ifjúság napról napra észlelhető rohamos méretű kivándorlása. A mozgalom tagságának mintegy 70-80 százaléka közvetlenül érintett a folyamatban” – ezzel a suta közleménnyel magyarázta az MRM, hogy miért függesztik fel politikai tevékenységüket éppen egy hónappal a vajdasági magyarok kulturális autonómiáját megvalósító Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjainak október 26-ai megválasztása előtt, amelyre nem is olyan régen még ők is gőzerővel készültek. Honlapjuk szeptember 15-ei bejegyzésében a támogatói aláírások leadására buzdították követőiket: az MNT-választásokon való részvételhez ugyanis 1500 szignót kellett összegyűjteniük. Ez a feladat azonban nem olyan könnyű, mint Magyarországon: Szerbiában ugyanis a jegyzőnek kell hitelesítenie ezeket az aláírásokat, ami a támogatók részéről nagyobb időbefektetést igényel. A 2012-es tartományi választásokon ez még nem okozott problémát, csaknem négyezer aláírást sikerült szereznie az MRM-nek.
A 2009-ben alakult párttól ez nem volt rossz teljesítmény – jelenleg egy képviselővel rendelkeznek a nemzeti tanácsban, és több önkormányzatban is jelen vannak –, ezért is láthatott fantáziát a Jobbik a László Bálint vezette szervezettel való együttműködésben. A két párt vezetői rendszeresen találkoztak, esetenként közös rendezvényeken is, és úgy tudjuk, a Jobbik anyagilag is támogatta az MRM-et, amely magyarországi mintára létrehozta saját, radikálisnak szánt weboldalát, a Délhír internetes portált. Logikusnak tűnt, hogy amennyiben a radikális irányvonalat László Bálintéknak sikerül megerősíteniük, abból a „nagy testvér” is profitál majd a 2014-es önkormányzati választások során, mégpedig a határon túli magyarok szavazatai révén.
Ez a számítás azonban nem jött be: a határon túli szavazóktól a Jobbik összesen sem kapott háromezernél több voksot, vagyis a Szerbiából érkező szavazatok száma meglehet, hogy az ezret sem érte el. (A szerbiai választások során egyébként az MRM egy pártszövetség részeként még négyezer szavazatot sem kapott.)
Egy MRM-hez közel álló szabadkai forrásunk szerint Vonáék belátták, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni – ezért elzárták a pénzcsapokat. Szerinte döntésüket az is befolyásolta, hogy a szervezeten belül is voltak feszültségek, többek szerint az elnök, László Bálint a saját luxuséletmódját finanszírozhatta a pártinfrastruktúra építésére kapott támogatásból. Korábban hasonló vád érte Oláh Róbertet, az MRM alelnökét is, aki azóta már elhagyta a pártot. Emellett részben az is igaz, hogy a szervezet több aktivistája is külföldön dolgozik, illetve él.   
Forrásunk szerint azonban a Jobbik-MRM szövetség kudarcának fő oka az, hogy a vajdasági magyarok körében nem népszerű a zsidókérdés, a cigány tematika, és egyáltalán a radikális üzenetek. „A Jobbiknak a szavazatokon túl azért is volt szüksége az MRM-re, mert otthon el tudták mondani, hogy őket mennyire érdekli a határon túli magyarok sorsa. Azzal viszont nem foglalkoztak, hogy egy-egy Trianon-rendezvényükkel vagy ütősnek szánt nyilatkozatukkal az itteni magyarokra szabadították rá a szerb hatóságokat, és erősen rongálták a két nép közötti kapcsolatot” – mondta egy másik forrásunk.     
Az MRM végelgyengülésében az is döntő szerepet játszott, hogy az egyébként földrajz szakos tanári diplomával rendelkező László Bálint állást kapott egy szabadkai általános iskolában. Ez ugyanis sokak szemében biztos jele annak, hogy az elnök kollaborál az ősellenségnek tekintett Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ). „Úgy tartják –
és ebben van is némi igazság –, hogy a VMSZ jóváhagyása nélkül itt senki nem kaphatna egy ilyen állást” – fogalmazott szabadkai forrásunk. Hogy ez így van-e, nem tudni, az viszont önmagában érdekes kérdés, hogy László Bálintnak miért kellett munka után néznie, hiszen az elmúlt években – forrásunk szerint – főállásban az MRM
ügyeivel volt hivatott foglalkozni. Szerinte a válasz egyértelmű: a Jobbik elengedte délvidéki szövetségese kezét.

Szávay nyáron még támogatást ígért

A Magyar Remény Mozgalomhoz köthető Délhír internetes portál júliusban készített interjút a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnökével. Ebben Szávay István beismerte, hogy a külhoni választási eredményeik messze elmaradtak a remélttől és attól, amit szimpatizánsaik vártak. „Úgy vélem, hogy megválasztásommal a kongresszus is azt erősítette meg, hogy ennek az eredménynek a hatása semmiképp sem az lesz, hogy elfordulunk a külhoniaktól, az ügyük segítése a Jobbik számára tehát továbbra is meghatározó fontosságú. A probléma abban rejlik, hogy az elképesztő fideszes médiafölény miatt a külhoni magyarság nagy részéhez üzeneteink még el sem tudtak jutni, ha ők valamit hallanak a Jobbikról, az csak az elképesztő mocskolás és lejáratás” – magyarázta a bizonyítványt. Majd hozzátette: a két legfontosabb ügynek a médiafelülethez jutást és a külhoni csoportjaik tevékenységének fokozottabb támogatását, a hatékony szervezetépítést tartja. „Ennek alapjai adottak, hiszen kiváló tagsággal és rátermett, elkötelezett szervezőkkel rendelkezünk mindegyik elszakított országrészben” – mondta még nyáron Szávay.

Olvasson tovább: