Állítólag biológiai védőöltözetben várták az orvosok a Tiszafüredi City-Farm Kft. állattartó telepének azt a dolgozóját, akin először észlelték a lépfenefertőzés tüneteit. Mint Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere lapunknak elmondta, mindez több nappal azelőtt történt, hogy múlt hét pénteken az ügyről hivatalos tájékoztatást adott volna a tisztiorvosi szolgálat és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ebben egyébként az állt, hogy „az elmúlt napokban egy tiszafüredi szarvasmarhatelepen két szarvasmarhát vágtak le illegálisan. Az állatokról feltételezni lehetett, hogy betegek, de erről az állategészségügyi hatóságot nem értesítették. A kórházba került emberek az illegális szarvasmarhavágás során fertőződhettek meg”. Hozzátették: az illegálisan levágott állat húsának egy részét családilag felhasználták, a másik részét a több konyhát is üzemeltető Füredi Hableány Bt.-hez szállították.
„Július 3-án, csütörtökön a közétkeztetést végző Füredi Hableány Bt. vezetője jelezte a jegyzőknek, hogy feketén vágott húst vásárolt, amelyből nemcsak a menzás gyerekek, hanem az idősek otthona is kapott. Némi telefonálgatás után a katasztrófavédelemtől megtudtam, hogy már intézkednek az ügyben” – idézte fel az eseményeket a polgármester, aki furcsának találta, hogy a történtekről ő mint első számú városvezető eleinte nem kapott hivatalos információt. Azt sem értette, hogy
a járási hivatal vezetője – egyben a helyi védelmi bizottság elnöke – értesült ugyan
a megbetegedésekről, de nem tájékoztatta a közvéleményt. (Összesen nyolcan betegedtek meg, és mintegy félszáz ember kapott antibiotikumos megelőző kezelést.)
A polgármester a közösségi portálokon és egy lakossági fórumon egy állatorvossal közösen azonnal elkezdte tájékoztatni a helyi lakosokat. „Furcsamód azonban a megyei tisztifőorvos ezt nem nézte jó szemmel: szerinte felelőtlenül megalapozatlan információkat közöltünk. Sőt, az a politikai kör, amelyikhez a botrányban érintett vállalkozók is tartoznak, rémhírterjesztés miatt akart feljelenteni” – mondta Pintér Erika, aki szerint viszont az emberek elemi érdeke, hogy mielőbb értesüljenek a történtekről, hiszen nem tudni, hogy ki kapott vagy vásárolt a fertőzött húsból.
A járási tisztifőorvos egyébként arról tájékoztatta a térségbeli polgármestereket, hogy a jól megfőzött hús nem fertőz, és a nyers hús okozta fertőzés lappangási ideje is csak hét nap. Ezzel kapcsolatban Pintér Erika megjegyezte: egyrészt nem világos, hogy mi számít jól megfőzött húsnak, másrészt a 7 napos lappangási idő csak a bőranthraxra vonatkozik, a bélanthraxnál ez 17, a tüdőanthraxnál pedig akár 60 nap is lehet.
A Heteknek nyilatkozva Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa sem értette, hogy miért csak több nappal a megbetegedések után történt meg a hivatalos tájékoztatás. Szerinte az ügyben erőteljes politikai-gazdasági érdekek is tetten érhetők. Az érintett telepet működtető City-Farm Kft. tulajdonosa, Nagy József ugyanis jó kapcsolatot ápol Fazekas Sándor agrárminiszterrel, a térség országgyűlési képviselőjével. A vállalkozó korábban műszaki cikkek kereskedelmével foglalkozott, de az ő érdekeltsége újította fel a tiszafüredi hajógyártó csarnokot is, amelyet Fazekas Sándor avatott fel.
A Népszabadság szerint Nagy József 2013 júliusában nagyszabású profilbővítést hajtott végre a 2009-ben alapított City-Farmban, amely tevékenységi körébe ekkor vette fel a tejhasznú szarvasmarha-, az egyéb szarvasmarha-, a juh- és kecsketartást, valamint a húsfeldolgozást és tartósítást. A projekthez nyert is 257 hektáros állami földbérletet. Gőgös megjegyezte: a vállalkozó – különösebb mezőgazdasági szakértelem nélkül – igencsak belenyúlt a jóba: a terület után hektáronként 100 ezer forint támogatás jár, miközben a bérleti díj maximum 5 ezer forint.
A telepen történt megbetegedés, illetve a feketevágás a szocialista politikus szerint felveti annak a gyanúját, hogy a vállalkozó a jószágok beszerzése és értékesítése során is „ügyeskedett” – mint mondta, erről sok helyi gazda meg is van győződve. A keleti országrészben ugyanis bevett gyakorlat, hogy a gazdák Romániából vásárolnak féláron szarvasmarhát vagy juhot, aminek azonban van egy hátránya: a határon túl meglehetősen gyakori, hogy a jószág származását hivatalosan nem tudják igazolni. Ugyanakkor Magyarországon „semmi sem történhet” az állattal – még kényszervágásra sem kerülhet – anélkül, hogy ezt ne adminisztrálnák az úgynevezett fülszám segítségével, amely többek között a származást is igazolja. Ha nincs fülszám, akkor két lehetőség adódik: a vállalkozó vagy „szerez egyet” – többnyire elhullott állatok fülszámát örökítik át ebben az esetben –, vagy feketén dolgozzák fel az állatot, és hatósági ellenőrzés nélkül kerül forgalomba. Ez utóbbi esetben még az áfát is megspórolják az ügyeskedők. Gőgös becslése szerint ezres nagyságrendben kerülnek így Magyarországra elsősorban juhok, de szarvasmarhák is.
„Volt időszak, amikor a törökök nagyon jó pénz fizettek a hízómarháért, azzal a feltétellel, hogy az Magyarországon nevelkedett. Akkoriban általános gyakorlat volt, hogy az állatorvosok elkezdtek ikerszüléseket adminisztrálni, így honosították a magyar jószág mellé a Romániában vásárolt párját. Persze a törököknek is megvan a magukhoz való esze, és mikor már minden második marha ikerszülésből származott, visszamondták a megrendeléseket” – említette példaként. Hozzátette: azt is kizártnak tartja, hogy a legújabb lépfenefertőzött gyöngyösi férfitől – aki otthon dolgozott fel egy marhát – senki máshoz nem került fertőzött hús. „Egyedül evett meg egy egész marhát?” – tette fel a költői kérdést a szakpolitikus, aki szerint aggasztó az is, hogy június végén négy ember súlyos kolbászfertőzést kapott.
Sallai Róbert Benedek, az LMP térségbeli szakpolitikusa mindehhez hozzátette: az állami földbérletekkel kapcsolatos földpályázatokban követelményként szerepelt, hogy két éven belül meg kell kezdeni az állattartást a bérelt területen. Szerinte ez is fontos szempont lehetett, amennyiben Nagyék valóban „kéz alól” vásároltak jószágokat. „Egyébként az állategészségügyi ellenőrzés még az országon belül sem megy zökkenőmentesen. A mi gazdaságunkban januártól várunk arra, hogy tíz magyar szürkét és öt bivalyt ide tudjunk szállítani” – jegyezte meg.
Hogy a tiszafüredi esetben pontosan mi történt, azt a rendőrség és a szakhatóság hivatott felderíteni, de Gőgös szerint árulkodó jel, hogy a telep dögkútjában egy olyan bikát találtak, amelynek nem volt fülszáma. Mint ahogy – tehetjük hozzá – az is érdekes, amit a feketén levágott marhákat feldolgozó Nemzeti Étterem tulajdonosának – Ábrahám Tamásnak, a Füredi Hableány Bt. vezetőjének – ügyvédje nyilatkozott. Eszerint a fertőzött árut június 23-án a City-Farm Kft.-től szállították a cég konyhájára, ahová összesen 100 kilo-gramm színhús került. A vállalkozás vezetője váratlanul hívta fel Ábrahámot az eladó marhahús miatt. Nem voltak üzleti partnerek, a vendéglátós máshonnan szerzi be az alapanyagot cége számára – magyarázta az ügyvéd. Kitért arra is, hogy a telefonbeszélgetés során az eladó azt állította: állatorvos látta a húst – a hatósági bizonyítványhoz azonban a régi ismeretségre való tekintettel nem ragaszkodott az étterem vezetője.
A jogi képviselő szerint Ábrahám Tamás elismeri a felelősségét, ám hangsúlyozta, hogy jóhiszeműen járt el, éppen ezért nem szándékosan elkövetett bűncselekménnyel, hanem ártalmas közfogyasztási cikk gondatlan forgalomba hozatalának vétségével gyanúsítják.
Az ügyvéd elmondása szerint a húst a megvásárlás másnapján, június 24-én felhasználták a közétkeztetésben, ám olyan technológiával készítették el, hogy „ha bármilyen baktérium is volt benne, a tartós főzés révén az elpusztult”. Kizárólag aznap fogyasztottak ebből a marharaguból a városban és a környező településeken – tette hozzá. Ez azért is érdekes, mert a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal lakosoknak szóló tájékoztatója szerint „a fertőzött állományból gyanítottan származó húsból a közétkeztetésben bizonyítottan június 10-én és 24-én történt a fogyasztás”. Ez folytonosságra utal.
Megszólalt Fazekas Sándor agrárminiszter is, aki elismerte, hogy jó kapcsolatban van Nagy Józseffel, ugyanakkor tagadta a politikai összefüggéseket. „Tiszafüreden súlyos gondatlanság miatt fertőzödött meg nyolc személy a lépfenével, de ez nem politikai, hanem büntetőügy” – fogalmazott.
2014. 07. 11. (XVIII/28)
