Kereső toggle

Kinek kell a norvégok pénze?

Bodoky: ez megfélemlítés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lázár János megvádolta a norvég kormányt, hogy hazai civil szervezeteken keresztül valójában az LMP-t támogatja, majd a civilekre a KEHI-t is ráküldte. A Miniszterelnökség a neki problémás kedvezményezettek listáját is közzétette, melyen olyan neves jogvédő és korrupcióellenes, valamint kulturális szervezetek vannak, mint az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a TASZ, a TI, a Roma Sajtóközpont, a NaNe vagy a Krétakör Alapítvány.

A norvégokkal való többfelvonásos csörte május eleje óta tart, és a civilek 4,5 milliárd forintos támogatásánál sokkal jelentősebb EGT és Norvég Alap befagyasztásával kezdődött.
A norvég kormány ugyanis felfüggesztette a 40 milliárd forint értékű felzárkóztatási támogatás folyósítását a magyar kormány részére – ebből még 36 milliárd hátravan –, méghozzá a magyar fél kötelezettségszegésére, illetve az átláthatatlanságra hivatkozva. Ha a következő kifizetésig, azaz augusztus végéig megszületik a megegyezés az alapot felügyelő új kormányzati intézményrendszerről, akkor van remény a támogatott projektek megvalósítására, amelyeket 2016. augusztus 31-ig kell lezárni. Norvégia az EU-val kötött szerződése értelmében vállalta a hátrányos helyzetű országok támogatását, s hazánk az alapok legnagyobb kedvezményezettje.
„Az EGT és Norvég Alap felfüggesztése nem befolyásolja azon programok további működését, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel, nevezetesen a Norvég Civil Támogatási Alapét és egy környezetvédelmi programét” – tudatta a norvég nagykövetség közleménye. A Norvég Alap befagyasztására válaszul Lázár János a hazai civil szervezeteket 4,5 milliárd forinttal támogató Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) működésének felülvizsgálatát és felfüggesztését is kezdeményezte a norvégoknál, mondván: az NCTA LMP-hez köthető szervezeteket támogat. Lázár kezdeményezte a civil alapot kezelő szervezetek, azaz az Ökotárs, valamint az Autonómia és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért alapítványok leváltását is.
A norvég kormány azonban máig folytatja a kifizetéseket, és a két ügyet egymástól függetlenként kezeli, mondván: az Ökotárs vezette konzorciumot nyílt tenderen választották ki nyolc jelentkező közül. Úgy tudni, hogy a vesztesek közt volt a kormányközeli CÖKA és a Századvég is, s Lázár emiatt is nyilatkozhatott úgy a 444.hu-nak, hogy „van egy vád más civilek és a kormány egy részéről, hogy itt a pénzekkel visszaélések vannak”, és „a kormány nagyobb rálátást szeretne kapni arról, hogyan osztják el a pénzeket”. Állításait Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai helyettes államtitkára közleményben is megerősítette. Ennek szellemében múlt hétfőn a Miniszterelnökség elindította a három civil szervezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatát. Emellett közzétett egy listát azokról az NCTA-ból részesülő civil szervezetekről is, amelyeknek „problémás” programjait Lázár szerint az Emmi államtitkárságain „2011 óta vizsgálják”. Ez ugyanaz a lista, amit tavaly már leközölt a Heti Válasz is, majd ősszel következett a Jobbik elvetélt törvényjavaslata ez ügyben, amely a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartását javasolta nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Amúgy a támogatott civil szervezetek neve – amelyeknek a norvégok mellett az OSF (a Soros György-féle Open Society Foundation) a másik fő támogatója – teljesen nyilvános, a támogatásuk törvényes.
„A támogatók, így a norvég Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója levélben is tiltakozott Lázár Jánosnál, mivel a magyar kormánynak nincs ellenőrzési jogosultsága az NCTA felett. A civil alap kizárólag a norvégok pénze és hatásköre. A támogatásokat szigorú kritériumok mentén, meghatározott célokra adják, s azok megvalósulását folyamatosan ellenőrzik, akárcsak az alap kezelőit is. A következő ellenőrzésük ősszel lesz, amiről tájékoztatni fogják a magyar hatóságokat” – mondta el kérdésünkre Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója.
A kormányzati listán szereplő 13 szervezet a tavaly támogatást elnyert szervezetek egytizedét teszi ki, de pénzösszegben ez nagyobb arány, a megvonását megéreznék. „Talán nem véletlen, hogy ez a 13 szervezet mind egy területen, a demokrácia és az emberi jogok témakörében tevékenykedik. Az 50 pályázatelbírálóból pedig 9 személyt vádoltak politikai kötődéssel, például kopogtatócédula-gyűjtés miatt. Mi a bírálóknál a civil szervezeti tagságukra rákérdezünk, de a politikai szimpátiájukra soha – tette hozzá az igazgató. – Úgy tudom, a KEHI-vizsgálatot minden támogatott szervezetre ki fogják terjeszteni. Csepreghy Nándor az államháztartási törvény egyik paragrafusára hivatkozik, viszont mi az államtól függetlenül működünk” – mondta Móra. Az Ökotárs hivatalos levélben kérte a KEHI elnökének állásfoglalását a vizsgálat jogalapjáról, és feljelentést tett magán- és üzleti titok megsértése miatt a Miniszterelnökség által nyilvánosságra hozott bizottsági nevek miatt.
Ha már az átláthatatlanságnál tartunk, épp az Átlátszó.hu hozta napvilágra, hogy a civileket hazai közpénzekből támogató szerv, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) közel annyi forrás (3,5 milliárd forint) fölött rendelkezik egy évben, mint amennyit a teljes NCTA kioszt 3 év alatt. A NEA tanácsa egyértelműen kormánypárti befolyás alatt áll, elnöke a Békemeneteket is szervező CÖF-ös Csizmadia László, a kedvezményezettek közé tartozik – más fideszes képviselőkhöz köthető szervezetek mellett – a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), amely a CÖF-öt finanszírozza, s amely máig nem tisztázta több százmilliós választási reklámkampány-kiadásai fedezetét. A NEA esetében valóban a magyarok adóforintjaiból élő szervezetekről van szó, ellentétben a magukat külföldi és magánadományokból fenntartó civilekkel.
Mindezek után a norvég kormány június 4-én Jeszenszky Géza oslói magyar nagykövetet berendelte a norvég külügyminisztériumba. Oslóból lapunkat úgy tájékoztatták:
a nagykövetségnek ebben az ügyben csak postásszerepe volt, a norvég fél a KEHI-vizsgálattal kapcsolatos tiltakozását ezúton is közölte. „Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságoknak a civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt.
Az EGT és Norvég Alap célja, hogy támogassa az alapvető európai értékek érvényesülését. A magyar hatóságok szerződésszegő magatartása az ezen értékekkel való szakítást is jelzi” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Vidar Helgesen, európai ügyekért felelős norvég miniszter, tiltakozásul az ellen, hogy Magyarországon a politika megpróbál beavatkozni az EGT és Norvég Alap kezelésébe.
„Nyilván nem véletlenül szúrtak ki bennünket, de több lábon állunk, más projektjeink is vannak, a kisebb magánadományok jelentős forrásainkat képezik” – mondta el kérdésünkre Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője, aki zokon is venné, ha hiányoznának a hazai jogvédők színe-javát felvonultató kormányzati feketelistáról. Az oknyomozó portálhoz kötődik többek közt Lázár 23 milliós fácánvadászatának kiderítése is. A kormány akciójában, amely a civilek hiteltelenítését és anyagi ellehetetlenítését célozza, Bodoky sem lát mást, mint megfélemlítést és erődemonstrációt.
Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója szintén nem tartja reálisnak, hogy a kormány ellenőrzése alá vonhatná az NCTA elosztását, mert a norvég fél ebbe nem menne bele. A civil alap felfüggesztése esetén a TI éves bevételének egytizedétől esne el. Martin József Péter szerint az utóbbi hónapok eseményeiből az látszik, hogy a kormány nem nagyon fogadja el a független véleményeket és kritikákat sem a sajtóban, sem a civil szférában. Bevett reakciója, hogy a bírálókkal nem a tényekről vitázik, hanem igyekszik hitelteleníteni őket. „Amikor tavasszal kimutattuk, hogy a Fidesz messze a megengedettnél többet költött a kampányban, akkor megkaptuk azt, hogy a szocialisták szekerét toljuk, ami persze nyilvánvalóan nem igaz. Az, hogy nem a tényekről, hanem ideológiai stigmákról vitatkozunk, méltánytalan helyzetbe hoz minket, már csak azért is, mert a TI már 2008-ban kimondta, hogy Magyarországon intézményesült a korrupció” – mondta lapunknak az ügyvezető. Gulyás Mártont, a Krétakör Alapítvány ügyvezetőjét szintén nem a lehetséges anyagi kár idegesíti legjobban. (Gulyás évek óta az egyik vezéralakja a kormányellenes demonstrációknak, különösen a kultúrpolitika területén – szerk.) „Ahelyett, hogy a valódi közhasznot produkáló civilek szavahihetőségét vagy szakmai teljesítményét megkérdőjeleznénk, sokkal inkább a kormány alkalmatlanságáról kellene beszélni, hiszen 36 milliárd forint a Norvég Alapból csak azért nem fog megérkezni hazánkba, mert Lázár János és szervezete képtelen arra, hogy ezt szabályszerűen lemenedzselje. Megdöbbentő, hogy míg Lázárnak csak az elmúlt két évben olyan ügyei kerültek napvilágra, amikért egy jól működő demokráciában azonnal le kellene mondania, nemhogy nem viseli ezekért a felelősséget, hanem becstelen támadást intéz olyan szervezetek és személyek ellen, akik nála jóval régebb óta és összehasonlíthatatlanul többet tettek ezért az országért. Erről kellene értekezni, és nem arról, hogy a civil szervezetek mekkora politikai veszélyt jelenthetnek, ez nem más, mint figyelemelterelő álkampány” – fejtette ki Gulyás Márton.

Olvasson tovább: