hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Európai vészjelzés
Súlyos presztízsveszteség a magyar felsőoktatásnak

2014. 02. 27.
Veszélybe került a magyar diplomák nemzetközi minőségi garanciája, így leértékelődhet a magyar felsőfokú végzettség, és egyben az egész ágazat is. A rangos európai minőségügyi szervezet, az ENQA ugyanis felülvizsgálat alá helyezte a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) ENQA-tagságát. Ha nem állítjuk vissza a MAB törvényileg garantált függetlenségét és finanszírozását, a MAB elveszítheti tagságát, és akár az Európai Felsőoktatási Térségből is kikerülhetünk.

A 2011-es felsőoktatási törvényből – a korábbival ellentétben – kimaradt a felsőoktatás minőségbiztosításának garanciája. Az Orbán-kormány által szentesített törvény megszüntette a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság függetlenségét, szűkítette hatáskörét, és nem rendelkezett a finanszírozásáról, sőt, bárminemű ágazati minőségpolitika kialakításáról sem. Ez ellen mind a MAB, mind a MAB-ot magában foglaló európai minőségügyi szervezet, az ENQA is kezdettől tiltakozott, mondván: a változások veszélyeztetik a bizottság ENQA-tagságát. A MAB 2002 óta az ENQA teljes jogú tagja, és kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország a Bologna-folyamat részeseként kezdettől az Európai Felsőoktatási Térség tagja volt.
A MAB a hazai felsőoktatási intézmények, képzések és doktori iskolák akkreditációját és ellenőrzését végzi, az ESG, azaz az európai minőségi sztenderdek alapján, továbbá véleményezi az egyetemi tanári kinevezéseket is. Nem mellesleg az akkreditáció az állami intézményfinanszírozás alapjául is szolgál. A MAB korábban politikafüggetlen, szakmai-tudományos szervezetként működött, de a 2011-es törvény értelmében a bizottság 18 fős tagságának felét már a szakminiszter delegálja, másik felét szakmai szervezetek jelölik. A grémium elnökét is a szakminiszter jelöli az MTA elnökével egyeztetve – tehát a kormány kinevezettjei vannak túlsúlyban –, és a mandátumokat a miniszterelnök adja át hat évre. Így állították fel 2012-ben az új MAB-ot, melynek tagjai köztiszteletben álló tudósok ugyan, de bármikor indoklás nélkül visszahívhatók. Törvényi szabályozás híján a MAB állami támogatásában 2011-ben 10 százalékos, 2012-ben 30 százalékos elvonás történt, a megfelelő pályázati forrásokból is más részesült, miközben tevékenysége az Oktatási Hivatal hatásköre alá került.
Mindezek után az ENQA 2013-as soros szakértői értékelése „nem teljes megfelelést” állapított meg a MAB-bal kapcsolatban, mégpedig a függetlenség és a finanszírozás vonatkozásában. Emiatt a MAB teljes jogú tagsága felülvizsgálati kategóriába került: 2015 novemberéig újabb nemzetközi értékelésen kell bizonyítaniuk az európai sztenderdeknek való megfelelést, vagy elvesztik tagságukat. Az ENQA januári levelére Hiller István szocialista szakpolitikus hívta fel a figyelmet, mire a MAB múlt héten közleményt adott ki, amelyben leszögezték: mindkét elem orvoslása jogszabály-módosítást igényel, ami kívül áll a MAB hatáskörén, de „bíznak” a rendezésben.
„Az ENQA egy kormányoktól független testület, amelynek megvannak a tudományos-szakmai sztenderdjei, és ehhez viszonyítanak. A MAB működésébe belenyúlt a politika, s ennek következménye az ENQA-döntés, ami a magyar tudományra és felsőoktatásra nézve rendkívül presztízsromboló hatású. Nem a bizottság működésével van a baj, hanem a jogi környezettel” – mondta el lapunknak Hiller István. Hozzátette: a MAB ENQA-tagsága biztosította a bizalmat, mondhatni garanciát az intézményeink színvonalas működésével kapcsolatban. Az ENQA-döntés rizikója a megfogyatkozó bizalom és érdeklődés, lecsúszás egy alacsonyabb kategóriába, a potenciális külföldi és magyar hallgatók tömeges elfordulása.
Hiller szerint a MAB-tól függetlenül is elkerülhetetlen lesz a felsőoktatási törvény módosítása, mivel más vonatkozásokban is betarthatatlannak bizonyult. A Klinghammer-féle törvényjavaslat jelenthetne némi előrelépést, hiszen az kitért a minőségbiztosításra és a MAB státuszának rendezésére is, de a kormányzat elvetette a stratégiát. Bazsa György, a MAB előző elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: tagságvesztés esetén felmerülhet, hogy magyar felsőoktatási intézmények szerződést köthessenek külföldi ENQA-tagszervezetekkel, hogy így garantálják a diplomáik minőségét, de ennek nincs kialakult gyakorlata. Minden államnak az ugyanis az elemi érdeke, hogy megfelelő minőségbiztosítási ügynökséget állítson fel, s ezáltal a felsőoktatási térség tagjává váljon. Mi ennek pont az ellenkezőjét tesszük.
„Voltak elképzelések azzal kapcsolatban, hogy magyar intézmények európai akkreditációs ügynökségekhez fordulhassanak, ami előnyükre válna, mert akkor világosan kiderülnének a problémák. Így nem belterjes módon, sokszor tudatlanságra, presztízsvitákra, vélt vagy valós politikai előnyökre alapozva döntené el az akadémiai elit, hogy »mit ér a magyar felsőoktatás«, aminek tisztázása nyilván nem érdeke a kormánynak” – véli Geréby György, a CEU oktatója, utalva arra, hogy a MAB minden érdeme mellett hozott már néhány kifogásolható döntést. A kormány tehát valós problémákra reagált a maga módján, szakmailag gyenge, de politikailag megbízható tanács­adókra hallgatva. Geréby szerint a kormány nem érdekelt az akkreditációk megújításában, így ha két éven belül nem állítják vissza a MAB anyagi és politikai függetlenségét, akkor a magyar diplomák végül könnyen lehet, hogy európai akkreditáció nélkül maradnak.

Portfólió-bojkott

„Nálunk sok tanár nem hajlandó pepecselni a portfóliójával, mert van elég baja, és manapság a fizetésemelés sincs kőbe vésve ugyebár. Ráadásul a 2018. decemberi határidőig még százszor visszavonhatnak mindent” – mondta lapunknak egy vezető szaktanár. Úgy tűnik, a megnövekedett munkaterhek miatt egyébként is a passzív ellenállás kezd divattá válni a közoktatásban. Mintegy ötven érdemes pedagógus pedig – köztük élvonalbeli gyakorló iskolák tanárai – az engedetlenség aktívabb formáját választotta: a héten közleményben tudatták, hogy bojkottálják a portfólió-készítést, tiltakozásul a kormány pedagógusminősítési rendszere ellen, mivel ezt a típusú értékelést jelen formájában átgondolatlannak és előkészítetlennek tartják.
A pedagógus-életpályamodell alapja a minősítés, ami részben a szakmai portfólióra épül. A portfolió az eddigi munkásság és végzettség dokumentációja. Most szeptemberben méltánytalan módon minden tanárt a pedagógus I. kategóriába tettek indításként, de 2018-ig mindenkinek kötelező eljutnia a II. kategóriába. Idén április 30-ig a legalább 14 éve pályán lévő szakvizsgás tanárok elküldhetik az EMMI-nek a „kísérleti” portfóliójukat, és ez alapján 2015 januárjától megelőlegezik nekik a pedagógus II. kategóriás minősítést és bérezést, de 2018-ig nekik is végig kell menniük majd a kötelező minősítési procedúrán. Az index.hu értesülése szerint a modellként szolgáló eljárásban 25 ezer tanár e-portfólióját fogja 5 ezer, gyorstalpalón kiképzett kolléga elbírálni, egy tízmilliárd forintos uniós keret terhére. A 70-100 oldalas portfólió elkészítésében abszurd módon egy 163 oldalas útmutató „segíti” a tanárokat.
A tiltakozók – köztük Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke – szolidárisak mindazokkal, akiknek magasan képzett pedagógusként vagy a nyugdíj előtti éveikben kell kuncsorogniuk azért, hogy visszakapják azt a megbecsülést, amit egy élet munkájával elértek. Javaslatuk szerint a korábbi besorolás szerinti magasabb kategóriákat eleve a pedagógus II.-ről kellett volna indítani, valamint az egész minősítési eljárást, benne a portfóliós értékelést felmenő rendszerben és szakmaibb alapokon illene bevezetni. A gyorstalpaló szakértőképzéseket elfogadhatatlannak tartják.
„A minősítési rendszer egyértelműen korrekcióra szorul, volt olyan szakember, aki emiatt szállt ki az életpályamodell kidolgozási fázisából” – mondta lapunknak Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint eleve érthetetlen, hogy a 140 ezres pedagógustársadalomból most miért csak a szakvizsgával rendelkező és legalább 14 éve pályán lévők kaphatnak magasabb besorolást, a többi, kötelező továbbképzéseken részt vett, többdiplomás vagy doktoris kolléga meg miért nem. Az EMMI tipikus válaszközleménye szerint a nagy többség alig várta, hogy bevezessék a korszerű minősítési rendszert, az érintett 25 ezer pedagógusból már 8 ezren regisztráltak, és „neki is láttak” a portfolió-készítésnek. Mendrey szerint a kormányzat valószínűleg elmondhatja majd, hogy mennyi pénzt szétosztana, de a pedagógusok nem éltek vele. Portfóliógyártó középkorú kollégája kiszámolta, hogy nettó tízezerrel lesz több a fizetése a II. kategóriában, tehát ezt inkább presztízskérdésből és kevésbé anyagi okokból vállalhatják a pedagógusok, így könnyebben átléphetnek majd mestertanár fokozatba is. Mendrey hangsúlyozta: szakmailag különösen indokolt a tiltakozóknak az a követelése is, hogy a minősítő eljárásnak hiteles helyekhez kellene kapcsolódnia, azaz a portfóliók szakmai értékelését ne a minisztériumra – illetve az önkén­tesekből toborzott alkalmi szakértőkre – bízzák, hanem a minősítést a pedagó­gusképző intézményeknek kell kiadniuk, miként a szakvizsgát vagy a PhD fokozatot is.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!