Kereső toggle

Nem várt sikert hozott a Fidesznek a fiktív videó

Csapó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a baloldal és az ellenzéki sajtó egy része is bizonyítékként tálalta, a rendőrség kiderítette, hogy a választások után két nappal készült az az „amatőr színdarabnak” tekinthető videó, amin arról beszélnek, hogy a Fidesz jelöltje számára szavazatokat vásárolnak. A botrány óta az ellenzéki politikusok magyarázkodnak, a Fidesz pedig karosszékből figyelheti, hogy nem róluk, hanem a baloldal amatőrségéről szól a közélet.  

A videofelvételen egy roma férfi 200 ezer forintot ad át néhány helyi – szintén roma – férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választásra. A szobában tartózkodó személyek több esetben rákérdeznek, hogy mi a teendő, amire közvetítő  azt magyarázza, hogy a pénzt Kovács Csaba, a Fidesz jelöltje, illetve Zsigó Róbert, Baja polgármestere küldi a szavazatokért. A megyei rendőrkapitányság pár nap alatt kiderítette: megrendezett a jelenet.

Amatőrök

A videofelvétel eredetét illetően baloldali körökben az egyik forgatókönyv az, hogy a Fidesz ültette fel őket – ám erre semmilyen komoly bizonyíték sincs. Annyit lehet tudni, hogy egy DK-s aktivista segítségével jutott el a felvétel a MSZP központjába. A DK azonnali hatállyal kirúgta a férfit a pártból, de azért nyilatkozataikban azt sugallták, hogy lehet valami köze az illetőnek a Fideszhez, mert egy korábbi időszakban a jobboldalnak kampányolt. A jobboldaliak viszont erre azt válaszolják, hogy éppen a DK ajánlott fel 100 ezer forintot annak, aki bizonyítékot tud adni a bajai csalásokra. Tehát ők generálták az ügyet.
A Baja környéki települések világát érdemes ismerni ahhoz, hogy egy kicsit megértsük, miről is lehetett szó. Magyarország ezen, gazdaságilag elmaradottabb része évtizedek óta a seftelések fellegvára. Az itt élők már a rendszerváltás előtt elkezdtek üzletelgetni a délszláv nemzetek fiaival. A mostani ügyben érintett család is tradicionális lókupec família, igaz, ma már nem állatokkal üzletelnek. A videón található „amatőr színészek” közül a hírek szerint többeknek volt már rendőrségi ügye. Nem tudjuk, hogy pusztán városi legenda-e, vagy van valóságtartalma, minden-esetre a helyi viszonyokat jól jellemzi az a történet, miszerint a film főszereplője korábban pénzbehajtással foglalkozott, és a rendszerváltás környékén egy megbízás teljesítése közben vállról indítható rakétával döntötte le egy ház kéményét.
Mindenesetre a DK által felajánlott 100 ezer forintos díj „bezsebelése” azért nem lehet túl nagy motiváció a szereplők számára, mert az összeg (főleg négy részre elosztva) nem mondható túl jelentősnek.  
Az biztos, hogy a videó nem kedvtelésből készült, de a megrendelő nem ismert. Az MSZP politikusai azt szajkózzák, hogy ez az egész botrány csak a Fidesznek jó, mert eltereli a figyelmet a kormányzati kudarcokról. Mesterházy Attila pártelnök egyenesen isteni ajándéknak nevezte az ügyet a Fidesz számára, bár ehhez hozzátartozik, hogy leginkább az MSZP bénázásának köszönheti a kormánypárt, hogy a bácskai romák amatőr színjátszókörükkel alaposan át tudták ejteni a magyar baloldalt.

Spindoktorok

A magyar közéletben évtizedek óta fontos szerepet játszanak a leleplezések, amelyeknek egyik forrása a pártokban és a pártok körül dolgozó „médiamanipulátorok”. A botrányok mögött többnyire ellenérdekű felek állnak, akik a rendelkezésükre álló kompromittáló információkat kiszivárogtatják a sajtónak. A pártokban dolgozó kommunikációs tanácsadók egyik feladata éppen az ilyen kiszivárogtatások (lebukásmentes) menedzselése, illetve – elszenvedő fél esetében – az elhárítása. E sorok írója is több ilyen „tanácsadót” ismer, akik között érdekes, olykor Rejtő Jenő könyveibe illő karakterek is találhatóak. Ennek a mesterségnek az egyik fontos szempontja, hogy a manipulátor vagy elhárító ne bukjon le, ezért némelyikük olyan joviális, fecsegős és komolynak nem tekinthető karaktert játszik, akiről senki sem gondolná, hogy amúgy egy köz-életi játszma fontos szereplője.
Külön érdekessége ennek a világnak, hogy sok esetben ellenérdekű sajtóorgánumoknak igyekeznek információkat kiszivárogtatni, vagy, ahogy a szakma tolvajnyelvén mondják, spinelni. Az angol spin szó jelentése egyebek mellett a ’pörgetés’: a politika világában spindoktornak nevezik azokat, akik egy-egy párt politikai érdekeinek megfelelően képesek témákat és ügyeket pörgetni a sajtóban. Egy-egy információ hitelesebbnek tűnik, ha egy ellenérdekű lapban jelenik meg. Magyarul: ha a Magyar Nemzetben hoznak le egy baloldali politikusról kedvezőtlen információt, az nem szól akkorát, mintha a Népszabadságban jelenik meg. Ez egyébként fordítva is igaz. Sokan például meg vannak arról győződve, hogy a Bajnai Gordon mozgalmáról szóló negatív híreket rivális baloldali politikusok „spinnelték” a Magyar Nemzetben.  Éppen ezért egészen szokatlan és meglepő kommunikációs csatornák épülnek ki a lapok körül. Ennél csak az a szórakoztatóbb, hogy olykor a bizalmas információk átadása is szokatlan körülmények között történik: például zajos moziban, vagy lehallgatásbiztosnak gondolt helyszíneken.
Azonban a politikai és az üzleti élet is tele van szélhámosokkal. Ezért egy okos kommunikációs szakember, sajtófőnök feladata nemcsak a manipulálás és/vagy elhárítás, hanem az információk szűrése és értékelése, nehogy egy kalandorakciónak vagy üres fenyegetésnek üljenek fel. Az MSZP politikusai a jelenlegi ügyben azzal mentegetőznek, hogy miután megkapták a videofelvételt, azonnal rendőrséghez fordultak. A helyzet az, hogy amennyiben kellő alapossággal megnézik a felvételt, akkor nem dőlnek be a szélhámosságnak. Ehelyett azonban a pártelnök sajtótájékoztatót tartott a témában, és a többi ellenzéki párt is „rárepült” a kamuvideóra. Ráadásul felmerül a gyanú, hogy az MSZP-től jutott el a hamis információ a hvg.hu-hoz. Ha ez igaz, akkor az MSZP szakszerűtlensége is hozzájárult ahhoz, hogy egy, a tényfeltárás területén vitathatatlan érdemeket szerzett hírportál hitelességén csorba esett. Egyébként az olvasott és népszerű orgánumokhoz a pártoktól, illetve a pártokon belüli érdekcsoportoktól ömlenek az információk.
A hvg.hu ott hibázott, hogy nem ellenőrizte vissza a „sztorit”, sőt, olyan címet adott neki, ami meglehetősen sok kattintást képes generálni az internetes olvasók körében. Ám az egyértelmű tényközlés („Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján”), így azonnal peresíthető – ezt a Fidesz meg is tette. A lap becsületére legyen mondva, hibájukat már a megjelenés utáni napon beismerték, nem mentegették magukat, majd Gavra Gábor főszerkesztő is lemondott, amit elfogadott a lap tulajdonosa.    
 
Nem minden tuti

A több orgánum médiajogászaként is tevékenykedő Dr. Bodolai László tapasztalatai szerint előfordul – különösen választási kampányok idején –, hogy a sajtót egyik vagy másik politikai oldal igyekszik felhasználni a rivális besározására. Ilyenkor politikusoktól érkeznek dokumentumok a velük kapcsolatban álló újságírókhoz, de az is előfordul, hogy fiktív e-mail címről küldik a „tuti” infókat. A jogász szerint elsősorban a szerkesztők felelőssége, hogy az információk valóságtartalmának utánajárjanak, illetve jogilag is bebiztosítsák magukat. „Előfordult, hogy a szerkesztőség megkapta egy politikus büntetőügyének teljes nyomozati anyagát. Még a rendőrség is kíváncsi volt rá, hogy miként tudták megszerezni. Természetesen ebben az esetben a törvény védi az újságíró forrását. Máskor egy fotó érkezett arról, hogy magánhelikopter száll le egy állami cég vezetőjének udvarára. A feladó azt állította, hogy a gyereke fényképezőgépével készült a felvétel, de a file-infóból kiderült, hogy a legújabb csúcsgéppel készült a fotó, ráadásul teleobjektívvel. Ez utóbbit nem hoztuk le, egyebek között azért, mert felmerült a magánlaksértés gyanúja azzal, hogy befényképeztek az illető kertjébe” – sorolta az ügyvéd. Persze a legnagyobb körültekintés mellett is becsúszhatnak hibák az oknyomozók munkájába. Ilyen volt az is – mesélte Bodolai László –, amikor a bíróságon a magas rangú államigazgatási vezetők letagadták, hogy közük lenne az újságíró által bizonyítékként tálalt fénymásolt szerződéshez, amelyen az ő aláírásuk szerepelt. „Láttuk az eredeti példányt is, de azt a forrásunk nem adta oda, így maradt a fénymásolat, amit viszont a bíróság az érintettek tagadása nyomán nem fogadott el bizonyító erejűnek” – magyarázta az ügyvéd, aki a kezei között átfutó cikkek közül csupán minden tízedikben talál problémát jogi szempontból. Megjegyezte, hogy a szerkesztőségek részéről méltányolható az igény, hogy egy adott ügyet minél gyorsabban kihozzanak, mert esetleg a konkurencia is megírja ugyanazt. Bodolai László szerint azonban a hírverseny ellenére sem érdemes szakmai-jogi kontroll nélkül lehozni egy cikket – ez ugyanis túl sokba kerülhet.  

Bele lehet szaladni a késbe

Tanács István, a Népszabadság szegedi tudósítója végig figyelemmel kísérte a bajai eseményeket. Tapasztalatai szerint több orgánum újságírója is úgy igyekezett ellenőrizni a kampány és a választás(ok) tisztaságát, hogy szinte átvették a baloldali pártok és a jelölt stábjának szerepét. Ez pedig azért veszélyes, mert „ha mindenáron le akarja valaki leplezni a Fidesz manipulációit, akkor könnyen beleszalad a késbe”. Ezzel arra a fentebb már említett „megfejtési elméletre” utalt, miszerint a fiktív videóval a Fidesz csapdát állított a baloldal számára. (A felvétel „főszereplője” korábban azzal a férfival állt kapcsolatban, aki az ellenzékiek szerint a Fidesz-szavazókat szállította.)
Tanács István hozzátette: a kampány során hozzá is számos információ, pletyka jutott el, például azzal kapcsolatban, hogy ki kit veretett meg, de ezek kivétel nélkül megalapozatlanok voltak. Az, hogy ennyire földszintessé vált a kampány hangneme, szerinte annak is köszönhető, hogy a Fidesz nyilvánvaló győzelmi esélyeivel szemben a baloldal úgy akarta kicsikarni a sikert, hogy bebizonyítja: csalnak a kormánypártiak. Abban pedig, hogy mindez visszafelé sült el, erőteljes szerepet játszik a kiélezett médiapiaci verseny is – vélekedett a tudósító.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője, tényfeltáró újságíró érdeklődésünkre azt mondta, ők tudatosan kiszálltak a hírversenyből, éppen azért, hogy az adott információkat több körben, alaposan le tudják ellenőrizni. Úgy véli, a bajai videó esetében is ezt kellett volna tenni, például egy-két embert rea-gáltatni azok közül, akik a felvételen szerepelnek – és nem mellesleg a józan észre hallgatni, hiszen első ránézésre is gyanúsnak tűnt, hogy megrendezett jelenetről van szó.
Bodoky egyébként azt mesélte, hogy egy ízben ő vált lejáratási kísérlet alanyává. „Egy cégvezetőről írtam, akinek a vállalkozása úgy kapott állami pályázati támogatást, hogy tagja volt annak a tanácsadó testületnek, amely javaslatot tett a nyertesek személyére. Először csak kérte, hogy ne jelenjen meg a cikk, majd amikor mondtam, hogy ez lehetetlen kérés, elhívott egy beszélgetésre, ahol provokálni kezdett, hogy engem valaki megvett. Cinikusan megjegyeztem, hogy persze, engem kilóra fizetnek. Tudtom nélkül felvette a beszélgetést, cikket írt belőle, majd azzal házalt más szerkesztőségeknél, hogy leleplezett egy megvesztegetett újságírót” – emlékezett vissza a főszerkesztő.
Egy másik alkalommal zsarolásban való részvétellel vádolta meg nyilvánosan a sávolyi motorversenypályát tervező vállalkozás Bodokyt, mert az újságíró tényfeltáró cikkei miatt a cég elesett a projektre megítélt, sok milliárd forintos állami támogatástól. Az ügyben jogerősen személyiségi jogi pert és tetemes kártérítést nyert ugyan, ám a rágalmazó cég közben felszívódott, így nem fizet.
 

Olvasson tovább: