Kereső toggle

Az öreg térkép titka

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra is talányos, hogy egy dunántúli településen miként kezdődhetett el egy majdnem másfél milliárdos beruházás úgy, hogy közben a papírok körül számtalan „paranormális” hiányra derült fény.

Újabb részletek jutottak birtokunkba a Cecén zajló másfél milliárdos szennyvízberuházás kapcsán múlt heti Paranormális aláírások Cecén című riportunk nyomán. Mint megírtuk, a Fejér megyei településen a törvény értelmében 2015 végéig meg kell oldani a szennyvíztisztítást.
A 2800 fős település önkormányzata a csatornázást és egy szennyvíztisztító megépítését választotta, noha létezik megoldás tizedáron is.
A túlnyomórészt uniós forrásból támogatott beruházás egyik előfeltétele a víziközmű társulat létrehozása és lakossági hozzájárulás volt.
A birtokunkba került rendőrségi dokumentum szerint a társulat megalapításáról a 720 alapító tag közül 588 személy helyett az önkormányzat képviselői szavaztak – hamis meghatalmazásokkal. A Paksi Rendőrkapitányság lefolytatta a nyomozást, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tette át az ügyet, mivel az is megalapozottan gyanítható, hogy a tömeges magánokirat-hamisítást az uniós és állami támogatás megszerzése céljából követték el, ez pedig jogosulatlan gazdasági előny megszerzésére irányuló bűncselekmény.  
Cikkünk megjelenése után jelentkezett a Hetek szerkesztőségében egy cecei lakos, aki elmondta: tavaly nyáron több tüntetést is szerveztek a beruházás ellen, ám a legnagyobb megmozduláson is csak néhány tucat résztvevő jelent meg. Ennek az az oka, hogy a lakosság nagy része nem igazán figyeli az eseményeket – tette hozzá forrásunk. Márpedig, mondta egy újabb informátor, amennyiben Cecén megvalósulna a szennyvízzel kapcsolatos beruházás, majd bizonyítást nyerne, hogy törvénytelenség történt, a közel másfél milliárd forintos támogatást a falunak kellene visszafizetnie. Egy, a településen dolgozó boltos lapunknak azt mondta, a nála vásárló ceceiek közül többen fejezték ki felháborodásukat a beruházás miatt. Volt, aki először nem támogatta a víziközmű társulat megalapítását, ám végül azzal a fenyegetéssel vették rá az aláírásra, hogy a csatornahálózat elkészülte után úgyis csatlakoznia kell, de akkor már csak dupla áron, azaz 320 ezer forintért teheti ezt meg. Mint beszámoltunk róla, sokan az ingatlanonkénti 160 ezer forintot is sokallták, egyszerűen nincs ennyi pénzük. Az önkormányzat azonban nem tanúsított megértést: újabb forrásunk erősítette meg, hogy a jegyző felkérésére egy sárbogárdi végrehajtó mintegy kétszáz esetben indított végrehajtást cecei lakosok ellen – olyanok ellen is, akik meghamisított meghatalmazás révén váltak a víziközmű társulat tagjává. A végrehajtót tucatszor kerestük hivatali vonalán, ám minden esetben az üzenetrögzítő jelentkezett. A már idézett boltos azt is elmondta, nemrégiben egy idős néni panaszolta, hogy végrehajtók jelentek meg nála, és különböző papírokra hivatkozva foglalni kezdtek a házában, pedig ő nem írta alá a csatlakozást.   
Egy cecei tiltakozó arra is felhívta a figyelmünket, hogy az uniós támogatás elnyeréséhez benyújtott pályázatban egy olyan térképet csatoltak Cecéről, ami a harminc évvel ezelőtti állapotokat mutatja. „Ez pedig már nem magánokirat-, hanem közokirat-hamisítás” – vélekedett forrásunk, aki a pályázat bírálóit sem érti: befogadták a rég nem érvényes térképet, miközben egy pár százezer forintos ingatlanalapú hitel esetén a bank megköveteli a harminc napnál nem régebbi, hiteles tulajdoni lapot.
Úgy értesültünk, hogy eredetileg Cece két másik közeli településsel összefogva akarta megvalósítani a beruházást, ám a két másik település visszalépett, mivel a lakosság többsége nem támogatta a pályázatot. Mint látjuk, valójában Cece lakosságának nagy része is csak papíron támogatta a beruházást: kérdés, vajon miért erőlteti a csatornázást az önkormányzat, illetve annak első embere. Varga Gábor polgármester – egyben fideszes parlamenti képviselő – megkeresésünkre egyáltalán nem kívánt nyilatkozni, így erre vonatkozó kérdésünket sem tudtuk feltenni. A faluban viszont azt beszélik, hogy a beruházás megvalósításában szeretett volna részt venni a polgármester egyik rokona is.  
Fontos kérdés, hogy a pályázatot elbíráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hogyan dönthetett a cecei pályázat támogatásáról. Az NFÜ az atv.hu megkeresésére ezzel kapcsolatban azt írta, ebben az esetben is a hatályos jogszabályok szerint jártak el, a részletekről azonban nem nyilatkoztak.
A szervezet honlapján nincs elérhető dokumentum a pályázatról, illetve a bírálat részleteiről, mint ahogyan a „Bizottsági tagok” menüpont is egy üres oldalra vezet. Kiderül viszont, hogy az elnyert pénzből 40 millió forintot már kifizettek. A birtokunkba került dokumentum újabb ellentmondásra is rávilágít: az NFÜ fentebb idézett, június végi nyilatkozatában azt írja, hogy „az eljárás eredményéről eddig még nem kaptunk tájékoztatást”, miközben a Paksi Rendőrkapitányság márciusi határozatában az áll, hogy az ügyben – mások mellett – kihallgatták az NFÜ divízióvezetőjét, Király Zoltánt is.
Az NFÜ működését jól ismerő forrásunk azt mondta, hogy korábban a támogató aláírások hitelességét is ellenőrizték a pályázatoknál. Tény, hogy a kormányváltást követően egy időre szinte teljesen leálltak a kifizetések, ám az utóbbi időben ismét felgyorsultak, miután Orbán Viktor nyilvánosan is kifejezte elégedetlenségét az uniós támogatások nehézkes felhasználása kapcsán.

Olvasson tovább: