Kereső toggle

Diákmunka feketén - fehéren

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pénteken mintegy 750 ezer általános és 420 ezer középiskolai, valamint közel 140 ezer speciális szakiskolában tanuló diák rajzott ki az iskolákból, hogy megkezdje 11 hetes szünidejét. A vakáció egy részét sokan töltik munkával, és a kiskorúak – szülői engedéllyel – már a tizenötödik életévük betöltése után dolgozhatnak a nyári szünetben. A kockázatokra és a mellékhatásokra azonban érdemes figyelni.

„Fontosnak tartjuk, hogy az egész évben iskolapadban ülő gyerekek a munka világával is szembesüljenek – mondta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a szünidei munkavállalás kérdéseiről szóló sajtótájékoztatón – hiszen a munkának a gazdasági hasznon kívül a pedagógiai szerepe is jelentős.” Sőt, a munkaadó maga is pedagógiai szerepkörbe kerül – egészítette ki. Az említett esemény sarkalatos pontját képezte annak tudatosítása, hogy aki pénzt keres, annak adóznia kell. „Adót fizetni pedig muszáj” – fogalmazott Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese, aki úgy látja, ennek a zsigerekbe vésése a személyiségfejlődés fontos része. A diákoknak munkavállalásukkor adóazonosító-jellel kell rendelkezniük és meg kell győződniük arról is, hogy a munkáltató bejelentette őket.  A diákmunkák adózási szabályairól szóló tájékoztatót elküldték az iskoláknak, valamint elérhetővé tették a NAV honlapján is. Varga Árpád óvott a feketemunkától is, amely ugyan nagyobb jövedelemmel kecsegtet, azonban növeli a kiszolgáltatottságot a munkaadóval szemben. Javasolta viszont az iskolaszövetkezeteken keresztül történő elhelyezkedést, amely jogi és gazdasági jellegű garanciát is képez a diákok számára.

Óvakodj a dinnyéstől?

Tény, hogy a munkavállalás nem kockázatmentes, akár diák, akár felnőtt az ember. Egyre gyakrabban megtörténik ugyanis, hogy a munkaadó a munka elvégeztetése után nem fizet, eltűnik vagy csődöt jelent és egy más gazdasági vállalkozás nevében „születik újjá”. A tavalyi dinnyeszezon idején például mintegy 50 diák szerződött dinnyék köztéri értékesítésére a hazai egyik legnagyobb iskolaszövetkezet, a Biztos Kész Diák Iskolai Szövetkezeten keresztül. Mire a dinnyéket a különböző városokban eladták, a vállalkozó „elfelejtette” kifizetni az összesen 5 millió forintos bértartozást – tudtuk meg az iskolaszövetkezet elnökétől, Szvoreny Lászlótól. Mint utólag kiderült, a dinnyéket forgalmazó kft. ügyvezetője egy többszörös visszaeső bűnöző, aki korábban már négy alkalommal ült börtönben, és aki szabadulásai után mindig újrakezdte áldatlan gazdasági tevékenységét. Tavaly összesen 20 milliós csalást sikerült rábizonyítani, s immár előzetes letartóztatásban „vakációzik”. A diákok azonban rendben megkapták bérüket az iskolaszövetkezettől. „Multinacionális céggel is előfordult már, hogy fizetés idején csődöt jelentettek, igyekezvén kihasználni a jogi kiskapukat a nyerészkedésre” – mondta lapunknak Szvoreny László.

Forgalomszámlálás

A gazdasági csalások két módozata fenyegeti leginkább a munkát kereső diákokat – tudtuk meg Varga Bélától, a Multi Job Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatójától. Az egyik a már említett bérvisszatartás, a másik pedig az előzetes regisztrációs díjak „lenyúlása”. „Sok cég soha nem jelentkezik többé és semmilyen munkalehetőséget nem ajánl a 3-5 ezer forintos díj bekaszálása után. Az iskolaszövetkezetekben mi csak ezer forintos részjegyet kérünk, amelyet az első fizetésből vonunk le. Azonban ezt az összeget is visszaadjuk, ha az illető kilép a szervezetből” – mondta lapunknak Varga Béla, akinek legalább két tucat ilyen konkrét „lenyúlásos” ügyről van tudomása. Cégüknek a köddé vált vállalkozók nyomán tízmilliós kintlévőségük van, de a diákokat ők is rendben kifizették.

Évente egyre több, kb. 100-150 ezer diák iskolaszövetkezeteken keresztül vállal munkát, ez azonban nemcsak nyári időszakra, hanem egész évre vonatkozik. „Nyáron tízszer annyi a jelentkező, főleg júniusban és júliusban, mert augusztusban beüt a „sziget-jelenség”, azaz hogy mindenki pihenni akar. Ha valaki biztosan jó munkát szeretne, az inkább a nyár első két hónapjában pihenjen, és augusztusban dolgozzon” – javasolja a Multi Job kereskedelmi igazgatója. A diákszövetségek tapasztalatai szerint a nyári keresetre egyre kevésbé a szórakozás és egyre inkább a megélhetés miatt van szükség. A legkeresettebb munkák természetesen a légkondicionált környezetben, kényelmes irodában eltöltött foglalatosságok, ezzel szemben legnagyobb szükség a gyorsan betanítható, manuális tevékenységekre van: árufeltöltőre, raktárosra, pénztárosra, vagy éppen forgalom számlálóra, adatbeviteli munkára, felszolgálói illetve hosztesz tevékenységre.

Minimális maximum

Szvoreny László is kiemelte, hogy szakképesítés hiányában a csomagolás, pakolás, címkézés és ehhez hasonló egyszerűbb munkatevékenységek a leggyakoribbak a kínálati oldalon. Sok diák ilyen tevékenységek elvégzése során jön rá arra, mennyire fontos az, hogy jó tanulmányi eredményt, minél magasabb képesítést szerezzen. Szakképzett diákoknak, egyetemistáknak adódhat kvalifikáltabb lehetőség (programozás, fejlesztés stb.) is, amely egyben magasabb díjazással is jár. A diákmunkára érvényesek a minimálbérre vonatkozó szabályok, vagyis jelenleg legkevesebb bruttó 98 ezer forintot lehet megkeresni egy havi munkával (564 forint/óra). Ebből kötelezően lejön a 16 százalékos SZJA, valamint a különböző járulékok (nyugdíjjárulék, egészségügyi biztosítás)  A törvény szerint a 18 év alatti diákoknak havonta két nap szabadság is jár, amelyet a munkáltatónak vagy ki kell adnia, vagy pedig ki kell fizetnie. Az iskolaszövetkezeteken keresztül való munkavállalás további előnye, hogy az SZJA kivételével az összes járulék megspórolható – s ez mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak jól jöhet. A járulékok által biztosított kedvezmények azonban eltűnnek, így például a szolgálati idő nem számít bele a nyugdíj időtartamába.

Olvasson tovább: