Kereső toggle

Írásbeli érettségik hete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén 133 200-an, azaz 4 és fél ezerrel kevesebben érettségiznek, mint tavaly, ami betudható a demográfiai csökkenésnek. Ezzel ellentétben a felvételizők számának 15 ezres visszaesése inkább a hektikus oktatáspolitikára adott reakcióként értékelhető.

Lapunk által megkérdezett érettségizők elmondták: a magyar érettségi könnyebb volt, mint amire számítottak, a matematikát viszont nehezebbnek tartották, mint a tavalyit, 45 perc kevéssé volt elég a feladatsorra, a plusz feladatok pedig nagyon nehezek voltak. A történelem is keménynek találtatott, több tárgyi tudás is kellett hozzá, mint korábban, azaz némi elmozdulás volt az eddig inkább kompetencia-hangsúlyos középszintű érettségi feladatsorokhoz képest.
Idén 95 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, akiknek a felvi.hu adatai alapján legfeljebb a fele tartozhat az idei érettségizők közé. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre csak az vehető fel, aki eléri a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot. Ez alapképzés, valamint osztatlan képzés esetén 240 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 200 pont. Az elkövetkező években a jogszabályi minimum-pontszámok emelkedni fognak: felsőoktatási szakképzés esetén 2014. január 1-től 220 pont, 2015. január 1-től 240 pont, 2016. január 1-től 260 pont; alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén 2014. január 1-től 260 pont, 2015. január 1-től 280 pont, 2016. január 1-től 300 pont lesz a bejutási küszöb.
Azokon az induló képzéseken, ahol a jelentkezők száma az intézmény által felvehető létszámot nem éri el, a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal, és minden jelentkező felvehető állami képzésre. Az állami ösztöndíjas férőhelyek szakonkénti ponthatárai az intézményi kapacitás, a jelentkezők létszámának és pontszámainak függvényében alakulnak ki, kivéve a 16 „elit”, zömében gazdaságtudományi és jogi alapszakot, ahol az állami ösztöndíjas képzés magas ponthatárait a szakminiszter már előre meghatározta. Egyes esetekben az intézmények további feltételeket is meghatároznak, például alkalmassági vizsgát írhatnak elő.
Egyelőre az emelt szintű érettségi nem általános felvételi feltétel – bár a Professzorok Batthyányi Köre ezt erőteljesen szorgalmazta –, de egyes alap- és osztatlan szakokon idén már előírt követelmény egy vagy mindkét felvételi tárgyból az emelt szintű érettségi vizsga. Általános orvos, fogorvos vagy állatorvos szakon kettő, egyes műszaki, gazdasági, bölcsész vagy társadalomtudományi képzéseken pedig egy felvételi tárgyból kötelező idén az emelt szintű érettségi – magyar vagy történelem szakon például kötelező, de
a természettudományi képzéseknél, így biológia, fizika, kémia szakon egyelőre a középszintűt is elfogadják.
Alapképzésben az egyes képzési területek közül a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki, a két terület az alapképzésre irányuló első helyes jelentkezések együttesen mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak. A tavalyi évhez képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés terület alapképzéseinek első helyes jelentkezői létszáma. Erőteljesen – a tavalyi létszám felére, illetve kétharmadára – visszaesett ugyanakkor a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok első helyes jelentkezőinek száma. A legerőteljesebb visszaesés a felsőoktatási szakképzések terén volt tapasztalható: idén csak a jelentkezők 3 százaléka jelölt meg első helyen szakképzési szakot.
A jelentkezők 84 százaléka, azaz 80 ezer ember első helyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni, ami tavaly összesen 50 ezer jelentkezőnek adatott meg. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány hétfői oktatási konferenciáján a felsőoktatásról szólva Bajnai Gordon elmondta: az Együtt–PM Szövetség eltörölné a röghöz kötést, és megszüntetné a tandíjrendszer jelenlegi, igazságtalan formáját. Az utóbbi két év alatt harmadával csökkent a felsőoktatási költségvetés – bő 180 milliárdról mintegy 120 milliárdra –, valamint harmadával csökkent a jelentkezők száma is, és 500 ezer fiatal külföldre vándorolt. Bajnai hangsúlyozta, hogy az oktatás nemzetstratégiai kérdés, és a forrásokat is ehhez kell igazítani: kormányváltás esetén a GDP 1 százalékát kívánják a felsőoktatásra fordítani, valamint megfelelő pedagógus-életpályamodellt és garantált 15 százalékos béremelést biztosítanának a pedagógusoknak. Az
állami keretszámokat a felsőoktatási szféra egészére nézve – és nem intézményekre és szakokra lebontva – középtávon előre határoznák meg. A konferencia tematikája az alapítvány gondozásában elkészült Fehér könyvre épült, amely részletesen feltérképezi a magyar oktatásügy helyzetét, és vitaindító céllal egy oktatáspolitikai koncepcióra tesz javaslatot.

Olvasson tovább: