Kereső toggle

Forrongó civilek egyvelege

Támadj, támadj, támadj! Hat-e a Radikálisok Kiskátéja?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Létezik-e Bajnai-gárda? Tényleg Alinsky-féle módszerekkel érvényesülnek az ellenzéki ifjak? Kik állnak az elmúlt hetek tömegmegmozdulásai mögött? A balliberális ellentábor a  radikalizmustól sem riad vissza? Összegyűjtöttünk néhány olyan szervezetet és személyt, akik aktívan és fiatalokat is megmozgatva igyekeznek változásokat kicsikarni.

A negyedik alkotmánymódosítás elfogadása kapcsán több tüntetésre és civil megmozdulásra került sor Budapesten az elmúlt hetekben. Egyetemfoglalások történtek, diákok zárták el a Parlament főbejáratait, szintén elsősorban fiatalok foglalták el a Fidesz-székházat, de az alkotmánymódosítás napján, a Dísz téren is nagyobb tüntetésre került sor. Kérdés, hogy kik mozgatják meg a tömegeket?
A kormány egyértelműen az egyre több szervezetet egyesítő Együtt 2014 Választói Mozgalom számlájára írják a megmozdulásokat, míg azok szervezői tagadják, hogy bárki is felülről irányítaná őket.
A Fidesz-székház elfoglalása mögött az Alkotmány nem játék! nevű szervezői közösség áll.
A Hetek által felkeresett szervező azt mondta, hogy a nyilatkozókat demokratikusan szokták kijelölni, így annak érdekében, hogy ne irányuljon személyére aránytalan figyelem, kérésére a nevét nem közöljük. A forrás azt állítja, hogy a székházfoglaláshoz semmi köze sincs Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek.
Arról számolt be, hogy a párthovatartozást félretéve, sokszínű társaságot mozgósítottak a demokrácia védelmében; mindenki magánszemélyként és nem szervezete képviseletében vett részt a megmozdulásban. E társulat közös nevezője baloldali szellemiségben keresendő; és mindannyian „az alkotmányos demokrácia lerombolása ellen küzdenek”. Szolidaritást vállalnak a szegénységben élőkkel és a cigány magyarokkal; elutasítják a piaci fundamentalizmust, támogatják a feminizmust.
A melegjogokat hirdető LMBT (Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség) kö-zösségből is érkeztek „felkelők”, mellyel kapcsolatban lapunk forrása azt erősítette meg, hogy „ellenzik az Alaptörvény negyedik módosítását, mert az a »család« fogalmából – mások mellett – az azonos nemű párokat is kirekesztette.” Így nem tolerálnak semmiféle „homofób, elnyomó megjegyzést”. Együttműködtek ezenkívül a Hallgatói Hálózattal is; több hahás vett részt mind ezen és természetesen más megmozdulásokon is. Több demonstráció során név szerint is képviseltették magukat.
A HaHa-ban egyébként friss hírek szerint változások várhatók: az egyik „reklámarcnak” számító aktivista, Barabás Richárd otthagyja a szervezetet, mivel politikai pályára lép, és ez összeegyeztethetetlen a HaHa civil jellegével. Őt követi még Georg Bey és Mészáros Ákos is.
Az Alkotmány nem játék! csoport kedvelt gyülekezési helye a Sirály Klub volt, egészen addig, míg a hatóságok márciusban különböző okokra hivatkozva be nem zárták a helyet.
Forrásunk szerint a székházfoglalást polgári engedetlenségi akciónak szánták. A Lendvay utcai épület „ostroma” erőszakmentesen zárult, és az alkalmazottak lelki megrázkódtatása, mellyel többek között Kocsis Máté vádolta a székházfoglalókat, erős túlzás, hisz a „halálra rémült” Selmeczi Gabriella mosolyogva, süteménnyel várta őket.
Mindenesetre több fiatal ellen folyik eljárás „csoportos garázdaság bűncselekménye” ügyében, mely gyanúsítás ellen az érintettek panaszt tettek. Az eljárást alaptalannak tartják, mivel a székházfoglalás 10 órája alatt a rendőrök egyetlenegyszer sem mondták, hogy jogszerűtlennek tartják az akciót, és nem is szólították fel őket a távozásra.
A kormánypárt bizonyos tagjai azzal vádolják a csoportot, hogy a radikalista nézeteket valló Saul Alinsky (lásd képünkön) által lefektetett elvek alapján végeznek „felforgató tevékenységet”. A lapunknak nyilatkozó szervező ezzel ellentétben azt állította: nemhogy nem az ő tételeit használták volna föl a radikális megmozdulás során, valójában nem is ismerik azt annyira, amennyire talán kellene. Nem határolódik el tőle politikailag, viszont az az állítás, hogy Alinsky-féle modellben dolgozták volna ki a megmozdulásokat, „tudatos félreinformálás
a jobboldali kormánypropaganda részéről”.
A hatvanas évek híres-hírhedt chicagói közösségszervezője, Saul Alinsky fő műve a Radikálisok kiskátéja, melyben 12 pont alá sorolja a legfontosabb radikális közösségszervező elveket. Köztük ilyenek találhatók: „Nemcsak az a hatalom, amivel valóban rendelkezel, hanem az is, amiről az ellenség azt hiszi, hogy rendelkezel.” „Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására.” Továbbá: „A nevetségessé tevés az ember leghatásosabb fegyvere.”
A zsidó származású Alinskynek olyan átható antiszemita közegben kellett felnőnie, hogy eleinte meg sem kérdőjelezte a gyűlölködés helytelenségét. Tanulmányai során viszont fokozatosan szembefordult minden szervezett hittel és politikai erővel, és kifejlesztette az FBCO-t, vagyis a meggyőződésen alapuló közösségszervezés (faith based community organizing) modelljét. Sokak szerint a „vér nélküli szocialista forradalom” megvalósítására törekedett.
Hazánkban nagy tüntetésszervező hírében áll Kalocsai Kinga, kinek nevéhez vagy húsz demonstrációt fűznek. Viszont a Hetek megkeresésekor nem tisztázta, pontosan milyen megmozdulások mögött áll. Kalocsai régebben a marxista Baloldali Front tagja és elnöke is volt, mely a hazai Munkáspárt ifjúsági szervezeteként működött. Később a Tamás Gáspár Miklós vezette Zöld Baloldalban tevékenykedett alelnökként, legutóbb pedig az LMP-ben tűnt fel. Ma már egyik említett szervezetnek sem tagja, és nem kíván közszereplő lenni. Éppen ezért kihátrált az elől, hogy a tüntetések szervezésével kapcsolatos kérdéseinket megválaszolja.
Az LMP tagja volt, és jelenleg a Párbeszéd Magyarországért háttérmunkása Misetics Bálint is, aki részt vett a székházfoglalásban, amelyről később nagy terjedelmű interjút adott az Indexnek. A demonstrációkban való aktív szerepvállalása miatt a médiában gyakran feltűnő fiatalember viszont nem tartotta kompetensnek magát arra, hogy nyilatkozzon olyan kérdésekről, hogy miként mozgósítja és szólítja meg az újdonsült párt a fiatalságot és az általában apolitikus tömegeket.
Nem radikális, de mindenképpen ellenzéki tevékenységet folytat A Város Mindenkié nevű csoport (melynek Misetics szintén munkatársa), mely nyolcvan százalékban hajléktalanokból áll, kiket az úgynevezett szövetségesek segítenek érdekeik érvényesítésében. A Heteknek Balog Gyula, szintén hajléktalan aktivista nyilatkozott. A szervezet pártoktól független; pályázatokból, külső segítségből tartja el magát. Az érintettek (hajléktalan vagy ezt megtapasztalt személyek) polgári engedetlenséggel, petíciókkal és helyi vezetőkkel való tárgyalásokkal igyekeznek javítani a otthonnélküliek sorsán. Céljaik elérése érdekében együttműködnek az Alkotmány nem játék! csoporttal, az Amnesty Hungaryvel, a HaHa-val, melegjogi aktivistákkal, roma egyesületekkel és általában olyanokkal, akiket szerintük hasonlóan hátrányos helyzetbe taszított a jelenlegi „rezsim” és az Alaptörvény negyedik módosítása.
Összedolgoznak a brüsszeli székhelyű FEANTSA-val (Hajléktalan Emberekkel Foglalkozó Szervezetek Európai Szövetsége) és az ENSZ emberi jogi biztosával is. 45 taggal részt vettek az úgynevezett tapasztalatiszakértő-képzésben (a mozgalomban „tapiszakiknak” hívják őket), melynek célja, hogy hajléktalan sorsot megtapasztalt személyek kerüljenek minisztériumokba, ahol a döntéshozó szerveket segítik a helyes végrehajtói munkában. Sajnos Magyarország siralmasan áll e téren; a 45 személyből csupán ketten kaptak állást, amelyek tiszavirág életűnek bizonyultak. Egyetlen szervezettől zárkóznak el: mégpedig a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól, mivel a pártot az eszméi miatt nem tekintik legitim politikai erőnek.

Olvasson tovább: