Kereső toggle

Egyre  lejtősebb  a pálya

Tovább barkácsolja a választási szabályokat a Fidesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnt, mintha az ellenzéki felzúdulások miatt nyitotta volna meg újra a Fidesz és a KDNP a részletes vitát a választási eljárásról szóló törvényről, de a módosító javaslatok elolvasása után egyértelmű, hogy nem nagyvonalú gesztusról volt szó. Újabb ötletekkel a kampány területén tesznek be a lehetséges riválisoknak, noha a fő szlogen a válság miatti gazdaságosság.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember közepén nyújtotta be több párttársával együtt egyéni képviselői indítványként a választási eljárási törvényt, amelyet a kétharmados parlamenti többség már novemberben tervez elfogadni. Egyébként korábban azt ígérte éppen Lázár János, hogy ötpárti egyeztetések előzik meg e törvény benyújtását. A múlt héten az is éles ellenzéki felzúdulást váltott ki, hogy az alkotmányügyi bizottságban 65 oldalnyi módosító anyagra alig egy óra „átolvasási” idő jutott.  

A Lázár János, Kósa Lajos és párttársaik fémjelezte választási eljárásról szóló törvényjavaslat szerint az előzetes regisztráció időszaka 2013. szeptember 1-jén kezdődik majd, de belföldről csak szeptember 15-éig lehet levélben feliratkozni (ezt követően csak és kizárólag személyesen vagy az Ügyfélkapun keresztül lehetséges). Mint arról a Hetek korábban többször is írt, az ellenzéki pártok bár eltérő indokokkal, de mindannyian ellenzik az előzetes regisztrációt, sőt, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök több párttársával együttesen éhségsztrájkolt is a javaslat ellen.

Érdekes fejlemény, hogy Lázár Jánosék javaslata könnyíti a kisebb pártok elindulását a választásokon, amit több elemző úgy értékel, hogy a Fidesz azt szeretné, ha megosztott ellenzék indulna 2014-ben.

Könnyebb lehet a kalandoroknak

A jelöltállítás ugyanis a kopogtatócédula-rendszer miatt a korábbi években komoly nehézséget okozott több kisebb pártnak is (mint például a „néhai” MDF-nek, majd az LMP-nek is, amely csak válságkommunikációval volt képes abszolválni a szintet), mivel nagyon nehezen tudták összegyűjteni a kellő számú ajánlást. Mint ismeretes, 2010-ig a 176 egyéni választási körzetben minimum 750 ajánlószelvényt kellett összegyűjteni. A javaslat szerint 2014-ben mindössze 200 aláírást kell majd összegyűjteni a korábbiaknál kevesebb, mindösszesen 106 egyéni kerületben. (A Fidesz tavaly még körzetenként 1000 szelvényhez kötötte az indulást, amit deklaráltak a választójogi törvényben. Ezt éppen ezért egy év után módosítani is kell, tehát az ötlet mindenképpen újnak számít.) A könnyítést a kormánypártiak a demokratikus elkötelezettségükkel magyarázzák, míg az ellenzéki politikusok azzal, hogy a Fidesz nyilván azt szeretné, hogy minél több párt vagy „pártocska” induljon el 2014-ben ellenzéki oldalon. 

Az ajánlószelvény rendszere arról szólt, hogy valamiféle társadalmi támogatottsághoz, 750 kopogtatócédula beszerzéséhez próbálta kötni a választáson való indulást. Az új szabályozás szerint elég 200 támogató aláírás (egy személy több jelöltet is támogathat) az induláshoz, ami nem jelent valami erős szűrőt a kalandorok előtt.

Az eljárási törvényhez benyújtott egyik módosító javaslat az egyesületek indulási lehetőségeit korlátozná, ami azért érdekes, mert a javaslat időrendben azt követően született meg, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök bejelentette az általa vezetett Haza és Haladás Egyesület megalakulását. A csavar az egész ügyben az, hogy a Fidesz éppen a szigorúbb korábbi szabályozást akarta lazítani azzal, hogy jelöltség szintjén engedélyezi az egyesületi indulást, amit aztán visszavont. A kormánypárti képviselők eltérően értékelik a módosítást: Papcsák Ferenc szerint az egyesületek továbbra is indulhatnak választáson, ha pártként regisztrálják magukat. Vejkey Imre KDNP-s politikus az ATV Start című műsorában kifejtette: „abból kell kiindulni, hogy mi a mai állapot. Bajnai Gordon egyesülete, amit a jelenleg hatályos jogszabályok szerint alapított, magában nem tud részt venni a választásokon”.

Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke a Heteknek elmondta, hogy azért nem foglalkoznak a kérdéssel, mert az Együtt 2014 mozgalom – amelynek tagja az egyesületük – célja, hogy megteremtsék a széles választási koalíciót, akkor is, ha „fekvőrendőröket” igyekszik a Fidesz eléjük fektetni. „Nyilván magától értetődő, hogy a választásokon pártok indulnak, éppen ezért érthetetlen a Fidesz matatása ezen a területen, amit a szakszerűtlenség és a politikai sandaság számlájára írok” – fogalmazott Szigetvári.  

Közszolgálatra száműzött kampány

Kedden két alig ismert fideszes képviselő további módosító indítványokat nyújtott be Lázár Jánosék törvényjavaslatához. A leglényegesebb momentumnak az tekinthető, hogy a kampány politikai hirdetéses részét kitiltanák a kereskedelmi televíziókból és rádiókból, illetve az online hírportálokról, és az egészet a közszolgálati felületekre (itt ingyenesen) és az írott sajtóba „száműznék”. Indoklásként – legalábbis az egyik előterjesztő – a francia gyakorlatot citálta, amivel kapcsolatban a már idézett Szigetvári lapunknak kifejtette: a nemzetközi példákkal való dobálózás arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet, hogy a Fidesz egyetlen eddigi javaslata sem szól arról, hogy a kampány finanszírozása, annak az átláthatósága és elszámolása mitől lesz tisztább. „Az eszközökről zajlik a vita, miközben a lényegi kérdést, a párt- és kampányfinanszírozást nem teszik tisztába. A kereskedelmi tévékben futó hirdetéseket betiltanák, de a közterületieket nem, miközben tudjuk, hogy éppen ezen a területen jelentős pozíciókkal rendelkeznek fideszes oligarchák” – magyarázta a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, aki szerint a közszolgálati médiumok hátrányos médiateret jelentenek az ellenzéki szereplőknek, hiszen durván elfogultak a hatalommal kapcsolatban. Az egyébként köztudomású, hogy a kereskedelmi médiumok és internetes portálok sokkal nagyobb tömeget érnek el, mint a csökkenő nézettségű és olvasottságú közszolgálati médiumok és politikai napilapok. „Ha kormányváltó hangulat alakul ki, akkor teljesen mindegy, hogy mit barkácsol a Fidesz” – tette hozzá Szigetvári.   

Mindkét új javaslat előírná ugyanakkor, hogy a sajtóban csak szabott, előre nyilvánosságra hozott árlisták alapján – azt az Állami Számvevőszéknél nyilvántartva – adhatnak a média-tulajdonosok reklámfelületet a pártoknak, kizárva ezzel azt a lehetőséget, hogy egyes pártok jelentős kedvezményt kapjanak a hozzájuk közel álló lapoktól. Ráadásul a bírság intézményét erősítenék, hogy ne lehessen, vagy nagyon ne érje meg kijátszani a szabályozást. A köztéri plakáthelyekre – ezen a piacon rendelkezik domináns pozíciókkal Simicska Lajos, a Fidesz egyik legfontosabb háttéremberének cége – ez a nyilvánosságra hozatali szabály nem vonatkozna, viszont az egyik javaslat szerint a plakátokat regisztráltatni kellene az Országos Választási Bizottság helyébe lépő Nemzeti Választási Irodánál (amelynek tagjait kétharmaddal kilenc évre választanák).        

László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Heteknek elmondta: a kormánypártok nemcsak a választójoghoz – lásd előzetes regisztráció –, hanem az információhoz való hozzáférést is szűkíteni igyekeznek a lehetséges kampányeszközök korlátozásával. László Róbert arra is felhívta a figyelmünket, hogy nem tudni, mi lesz a helyzet a helyi és körzeti médiumokkal, mert a két módosító indítvány ellentmondásban van egymással. Az egyik szerint „a helyi és körzeti médiaszolgáltatásban kizárólag az annak vételkörzetében induló jelöltet vagy jelölő szervezetet népszerűsítő politikai reklám tehető közzé”, míg a másik szerint „a körzeti és helyi média-szolgáltatóknál, valamint a kereskedelmi médiaszolgáltatóknál, azok internetes honlapján, képújságában és teletextjében politikai reklám közzététele a kampányidőszakban tilos”.  A kampányidőszak egyébként ötven napra szűkülne.

Molnár Zsolt, az MSZP szervezési igazgatója és kampányfőnöke lapunknak elmondta, hogy számára a teljes választási törvénykezés elfogadhatatlan mederben zajlik. Az, hogy szakaszolva módosítják a szabályokat, hogy semmilyen párbeszéd nem zajlik a folyamatról, az Alkotmánybíróságot pedig tudatosan, lépésről lépésre rekesztik ki a normakontrollból, egyszerűen felháborító.

„Az eljárási törvény szabad választást szűkítő alapeleme, a választási feliratkozás bevezetése ellentmond a demokratikus elkötelezettségnek, és ellentmond a józan észnek is” – vélekedett Molnár, aki szerint az is rendkívül aggályos, hogy a tárgyalás közben folyamatosan alakítgatják a javaslatot. Az Alkotmányügyi Bizottságban a fideszes többség 60 oldalas módosító javaslatot tett, ezzel jelentősen átírva a szabályokat, de még kedd éjjel is került elő alapvető fontosságú javaslat, amely a kampányhirdetéseket korlátozná, miközben szerdára volt a részletes vita ideje kitűzve. „Elfogadhatatlan, hogy a választási kampányokat alapjaiban meghatározó döntéseket éjszakai képviselői módosítókban akarnak eldönteni, mindenfajta párbeszéd nélkül akár a szakértői-civil szférával, akár az ellenzéki pártokkal” – fogalmazott Molnár.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz arra a területre igyekszik a kampányt irányítani, amelyet kontrollálni tud. A közszolgálati média és a közterületi reklámfelületek – ez utóbbiak fideszes oligarchák révén – gyakorlatilag a kezükben vannak. „A kampány célja, hogy egy társadalmi hangulatot igyekezzen a reklám eszközeivel is kialakítani. A kormányváltó hangulat lehetséges kialakulását próbálják ezzel lefojtani” – magyarázta Karácsony, aki szerint – hasonlóan Szigetvárihoz – nem az eszközök használatát kellene szűkíteni, hanem például a nyílt kampányszámlák alkalmazásával a kampányfinanszírozást tisztába tenni.         

László Róbert választási szakértő azt különösen érdekesnek nevezte, hogy az egyik javaslat a választójogi törvényhez is benyújtott egy módosítót: ha átmegy, mégsem lesz elég 200 ajánlás, 500-at kell begyűjteni a jelölteknek, ami csak azért furcsa, mert a jelöltállítás jelentős megkönnyítésével úgy tűnt, a Fidesz az ellenzék elaprózását kívánja ösztönözni, a nehezítés mögött pedig a keménykedésen kívül nem látszik politikai cél. Az indokolás különösen megmosolyogtató: „Tekintettel arra, hogy ajánlást nemcsak a feliratkozott, hanem valamennyi választópolgár adhat, indokolt a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számának megemelése.”

Olvasson tovább: