Kereső toggle

Európa legalján

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amszterdamot és Zürichet elárasztják az olcsó magyar prostituáltak, akiknek az átlagéletkora egyre csökken. Az emberkereskedelemmel szorosan összefonódó szexrabszolgaság felszámolásában a nemzetközi összefogást az országok eltérő jogi szabályozása és főként hozzáállásbeli különbsége hátráltatja. A holland és a svájci média állandó témájává vált a magyar alvilág.

Három évvel ezelőtt meggyilkoltak egy 19 éves magyar lányt Hollandiában. Az eset kapcsán nemzetközi látószögbe került a Nyíregyháza környékéről Amszterdamot elözönlő lánykereskedelem, s kiderült: a magyar lányok a holland prostitúció legaljának számítanak, mert ők a legolcsóbbak és a legkihasználhatóbbak, és szinte kizárólag a legalsó kategóriának számító kirakatokban robotolnak. Védekezniük nem szabad, rengeteg az abortusz, drogfogyasztók, fizikai-lag-lelkileg hamar tönkremennek. Többségükben roma, képzetlen, alig 18 éves lányokról volt szó, akiknek az otthoni körülményekhez képest még ez is kitörésnek számít. Az eset után holland szakembercsoport jött magyarországi tanulmányútra megvizsgálni, mitől van az, hogy – elmondásuk szerint – ennyire kizsákmányolhatók a magyar nők.
A Nyugat-Európába irányuló magyar prostitúció az uniós csatlakozás óta vált dömpingszerűvé, elsősorban a legális szabályozású országok: Svájc, Hollandia, Németország és újabban Kanada felé is. 2009 óta a helyzet csak rosszabbodott. Hollandiában a magyar prostituáltak képviselik a legalját az iparágnak – tudtuk meg Maaike van Groenestyntől, aki egy prostituáltakat szociálisan segítő holland alapítvány munkatársa.    
„A holland hatóságok a magyar prostituáltakat egyértelműen az emberkereskedelem áldozatainak tekintik, és úgy gondolják, az a megoldás, ha hazaküldik őket. A gond az, hogy a lányok ilyenkor visszamennek ugyanabba a kilátástalan helyzetbe, és újra belekerülnek a prostitúcióba, lehet, hogy sokkal rosszabb körülmények közé”– magyarázza Maaike. Hozzáteszi: eleve ritka, hogy hazaküldjenek valakit, mivel nehéz az emberkereskedelmet pontosan definiálni, bizonyítani meg különösen. Az érintett lányok nem nagyon tesznek feljelentést, így szinte lehetetlen a felderítés. A prostituáltak többnyire nincsenek tisztában a helyzetükkel, aluliskolázottak, nyelvtudásuk nincs, ráadásul rövid ideig dolgoztatják őket ugyanazon a helyen, s mindez fokozza kiszolgáltatottságukat. „Minden lány, akivel az évek során beszéltem, átmeneti kényszerhelyzetként fogta fel ezt az egészet, de kiszállniuk szinte lehetetlen” – teszi hozzá Maaike, aki szerint alapvetően szegénységprobléma áll a háttérben. Példaként említi, hogy korábban nagyon sok lengyel prostituált volt Hollandiában, de amióta jobb lett a gazdasági helyzet Lengyelországban, sokkal kevesebben vannak. A magyar prostituáltak átlagéletkora 19–25 év, a többség otthon maradt gyermekét, népes rokonságát tartja el.
Maaike elmondása szerint az emberkereskedelem felderítésében a magyar hatóságok is passzívak, a problémának sajnos mindmáig nincsen prioritása Magyarországon, holott a prostituáltgyilkosság nálunk szinte mindennapos hír lett. Hazai jogvédők szerint a meglévő törvényeket sem tartjuk be, mert nincs hozzá kellő politikai akarat, elég csak Pintér Sándor belügyminiszter elhíresült nyilatkozatára gondolni a nem létező, de legalábbis önkéntes gyermekprostitúcióval kapcsolatban.    
Sokkal erőteljesebb politikai fellépést sürgetnek a magyar lánykereskedelem ügyében az „IRIS Project 2012” svájci és magyar szakemberei is, akik Magyarországon és Svájcban végeztek kutatást magyar prostituáltak között. A Zürich türelmi zónáit is elárasztó magyar lányokról nagyon hasonló kép bontakozott ki, mint Hollandiában, ami alátámasztja, hogy zömében ugyanazok a nők cserélődnek városok és országok között. A zürichi rendőrség szerint a magyar prostituáltak átlagéletkora egyre csökken, a 18 év alattiak hamis személyit használnak a 3 hónapos engedély kiváltásához, azután tovább viszik őket más országokba.  A futtatás gyakran családi alapon működő vállalkozás. A lányok átlagéletkora 23 év, főként Borsodból és Szabolcsból származnak, szinte nyugtatókon és drogokon élnek.
Ahogy a prostituáltak, úgy a kliensek is egyre fiatalabbak. A prostituáltak használata a szórakozás egyik formájává vált Zürichben. Svájci nyomozók 2010-ben fél éven át figyelték egy felderített ügy kapcsán néhány magyar strici utalásait a Western Unionon keresztül: a Magyarországra küldött összeg elérte az egymillió svájci frankot (mintegy 230 millió forint), és ez még nem is az egész bevétel – figyelmeztetnek a kutatók.

Olvasson tovább: