Kereső toggle

Befagyott erőviszonyokat ütött szét Bajnai

– legalábbis a Medián szerint

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy friss közvélemény-kutatás szerint Bajnai Gordon politikai mozgalma gyökeresen átalakította a pártok népszerűségi rangsorát. Hivatalosan lapzártánkig egyik ellenzéki párt vezetője sem minősítette a felmérést, de többen meg nem nevezett „elfogultsági problémákra” hivatkozva óvatosságra intettek bennünket. Forrásaink azt azonban el tudják képzelni, hogy az ellenzéki pártokban kiéleződhetnek a stratégiai viták.     

Az októberi közvélemény-kutatások szerint sem a pártok támogatottsága, sem a politikailag passzívak és a pártválasztásukban bizonytalanok aránya nem változott jelentősen. Az Együtt 2014 megalakulása kapcsán várható változások a politikai erőtérben még nem váltak láthatóvá – írta a Political Capital november eleji elemzése. A következő hónapokban azonban az új ellenzéki formáció megjelenése hatással lehet az erőviszonyokra: szimpatizánsokat gyűjthet mind a bizonytalanok csoportjából, mind a többi baloldali ellenzéki párttól. Amennyiben a várható változások közül az utóbbi lesz erőteljesebb, a baloldali ellenzék támogatottsága nem annyira bővülni, hanem inkább csak átrendeződni fog. Ha viszont az Együtt 2014 képes lesz új szavazókat megszólítani, akkor a baloldal erősebbé válhat, mint a jobboldal.

A Medián HVG-ben közölt kutatása szerint az októberi befagyott állapotot Bajnai mozgalmának a jelentkezése teljesen „feltörte”. A Fideszre a szavazókorúak 22 százaléka voksolna, ami megfelel az utóbbi hat hónap átlagának. Az MSZP mostani, 17 százalékos támogatottsága viszont az elmúlt időszak legjobb eredménye lenne, miután a párt ezt a szintet 2009 eleje óta mindössze egyszer érte el, meghaladni pedig egyszer sem tudta. A Jobbik népszerűsége szintén az utóbbi hónapok átlagának megfelelő (10 százalék), az LMP-é pedig kissé elmarad a korábbiaktól (4 százalék).

Egészen más viszont a helyzet, ha a kérdésfeltevés során a szavazócédulára felkerül az Együtt 2014 mozgalom is. Bajnaiék szervezete már-is a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatására számíthat, ami a választani tudó „biztos” szavazók csoportjában 22 százaléknyi voksot jelent, jelentősen megelőzve az MSZP-t. Az új ellenzéki formáció támogatóinak döntő része két forrásból származik: több mint 40 százalékuk eredetileg az MSZP-t választotta volna, további 36 százalékuk viszont ezt megelőzően egyik pártot sem támogatta. A szövetség megjelenése ezek szerint nem hagyja érintetlenül az MSZP szavazótáborát, bár a szocialisták még a Bajnai-féle szövetség jelenléte mellett is maguk mögött tudhatják a népesség 10 százalékát kitevő „kemény mag” támogatását. 

Az októberi adatokat összevetve az Együtt 2014 fellépése utánival azt lehet mondani, hogy a baloldali mozgalmak együtt (Bajnaiék és az MSZP, a DK és az LMP) a Mediánnál 27 százalékos támogatottságot tudhatnak magukénak, szemben a Fidesz 22 százalékával.

A felmérés „hatása” nehéz helyzetet teremthet mind az LMP-ben, mind az MSZP-ben, mert ez idáig az említett pártok vezetői óvatos távolságtartással kezelték az Együtt 2014 színre lépését. Úgy tudjuk, hogy az MSZP-t amúgy is megosztotta Bajnai „berobbanása”, hisz többen – egyebek mellett Botka László választmányi elnök és Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke – nyíltan támogatták a volt miniszterelnök szerepvállalását, többek között úgy is, hogy elmentek a visszatérését bejelentő Milla-tüntetésre. Mások, például Baja Ferenc és Szanyi Tibor kritikusan beszéltek a „liberális” Bajnai–Milla–Szolidaritás tengelyről. A kialakult helyzetet mérgesítette, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet is beszállt a szocialista érdekcsoportok közötti háborúba (mondhatni bedobta a „rothasztót” az MSZP-be) azáltal, hogy azt állította: Botka – titokban Bugacon szövetkezve Bajnaival – a Mesterházy Attila utáni MSZP-korszakra készül. Egy szocialista forrásunk szerint, ha elmérgesednek az emberi kapcsolatok, akkor előfordulhat, hogy az eltérő stratégiában és személyi konstellációban (is) gondolkodó csoportok nyílt háborúba kezdenek egymással, hogy minél előbb dűlőre vigyék, milyen irányba menjen az MSZP.  

Az LMP pedig a hónap közepén – a szövetségesi stratégiát is megtárgyaló – kongresszusra készül, amely kapcsán egy forrásunk azt magyarázta nekünk, hogy csapdahelyzetbe került a pártvezetés, mert noha Bajnai nagyon népszerű az LMP balos szavazóbázisában, addig a párttagságban – amire óriási hatása van ma még a Bajnait rendre bíráló Schiffer Andrásnak – már nincs egyértelmű többsége sem az összefogásnak, sem a különutas politikának. „Ha képletesen szólva egy bunkósbottal fejbe verjük Bajnait, hogy soha sem közösködünk vele, akkor a szavazók tömegei hagyhatnak ott minket, ha keblünkre öleljük, hogy csak együtt megyünk tovább, akkor a párttagság hasonlik meg” – tette hozzá informátorunk.     

Ráadásul azzal, hogy a Milla és a Szolidaritás Bajnai Gordonnal „jött össze”, dugába dőlt az LMP azon terve, hogy új pólust hozzon létre a 4K, a Milla, a Szolidaritás és az ökopárt bázisán. Mind az MSZP-ben, mind az LMP-ben beszéltünk olyan politikussal, amely szerint a legjobb a kivárás taktikája, mert a Medián-felmérésből (amúgy az egy mérés nem mérés elvét is hangoztatták) inkább csak a felfokozott várakozások olvashatóak ki. Időt kell adni, hogy mennyire tartós és trendszerű az Együtt 2014 népszerűsége. A két párt vezérkara, ha – mint előbb vázoltuk – eltérő okokból is, egyaránt kivárásra játszik.

Olvasson tovább: