Kereső toggle

Magyar népmese

Matolcsy megszorítócsomagot jelentett be

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nehéz kiszámítani, hogy mi lesz az Orbán-kormány következő lépése az IMF-fel és az unióval folytatott hiteltárgyalások ügyében, mert egyik nap mintha a kedvükben járna, másnap pedig fizetett hirdetésben veszi le a Valutaalapról a keresztvizet. A Matolcsy György által bejelentett megszorítócsomagot ugyanis pozitívan fogadta a piac, de a kormány IMF-ellenes hirdetésein megrökönyödtek.

Matolcsy György múlt héten pénteken ismertette a 397 milliárdos költségvetési csomagját, amit ha egybeszámolunk a 2011-ben bejelentett első Széll Kálmán tervvel, majd az év elején ismertetett Széll Kálmán terv 2.0-val, akkor a jövő évre számolva gyakorlatilag jóval ezermilliárd feletti csomagról beszélhetünk. Mint emlékezetes, az első Széll Kálmán tervvel a kormány azt célozta meg, hogy 2012-ben 550 milliárddal, 2013-ban és 2014-ben pedig 900 milliárddal javítja az államháztartás helyzetét. Ehhez jött a 2.0-ás kiigazítás.

Matolcsy egyébként meglepetést okozott, mert a csomagja nélkülöz minden szokatlan, úgynevezett unortodox intézkedést. Sőt, első látásra kifejezetten piacbarátnak is minősíthető, mert elsősorban az állam kiadásait csökkenti. Sőt, a közgazdászok által vitatott elemek, így például a bankadó, vagy az MNB-t sújtó tranzakciós illeték kimaradt a pakkból, ami alapján úgy tűnhet, hogy a kormány talán tényleg meg akar egyezni az IMF-fel és az unióval. (Az Európai Központi Bank elfogadhatatlannak tartotta a jegybank megadóztatását, azaz a korábban 100-120 milliárdosra tervezett tétel akadálya lehetett volna egy megegyezésnek.)     

A kormány intézkedési tervének több része már korábban is kiszivárgott, mindenki biztos volt abban, hogy a hiánycélt 2,2 százalékról felemelik majd. Az Európai Unió a 3 százalék alatti mértéket kéri, de ha a kormány 2,6-2,7 százalékra emeli a 2,2 százalékról a hiánycélt, akkor 150 milliárd forintnyi „mozgásteret” nyer. Ha ehhez hozzáadjuk a Matolcsy György által bejelentett csomag 400 milliárdos tételét, akkor egyértelművé válik, hogy a kormány által a nyár elején elfogadott jövő évi büdzsét 500-550 milliárddal „lőtték” mellé. Egyébként vannak olyan szakértők, akik ezt is kevésnek tartják, mert 600-650 milliárdos „lyukat” látnak a tavalyi költségvetésben.

A kormány stratégái igyekeztek olyan „megszorítást” megtervezni, ami nem széles tömegeket érint súlyosan, hanem csak kisebb társadalmi csoportokat. A sárgacsekkadó elől ugyan senki sem tud kitérni, de a 3 ezrelékes mérték nem mérhető egy áfaemeléshez. A legfájdalmasabb intézkedés a tanárokat érte, ugyanis elmarad számukra a 2013-as béremelés, amit az új életpályamodell bevezetésével kaptak volna meg. Ráadásul a Hetek információi szerint a kormányban vannak olyanok, akik szerint túl sok a tanár Magyarországon ahhoz mérten, hogy a gyereklétszám csökkenéséhez képest jóval kisebb mértékben csökkent a pedagógusok száma.

A tb-plafon megszűnése, amiből 51 milliárd forint többletbevételt remélnek, a tehetős társadalmi rétegeket, magyarán a jómódúakat érinti. Az eddigi szabályok szerint a nyugdíjjárulékot csak egy összeghatárig kellett fizetni, cserébe a nyugdíj is limitálva volt. (Évi 7,9 millió forint feletti keresetnél már nem kellett a 10 százalékos járulékot levonni. Ez azt jelentette, hogy ha valaki keresett 1,2 millió forintot, akkor 660 ezer forint alatti részért fizetett járulékot, de az afeletti 540 ezer forint után nem. Az új szabályozás alapján azonban már ez után is kell utalni.)    

A közszférát elhagyók vagy nyugdíjba vonulók helyét nem töltik fel három évig, így csökkenne 22 ezer fővel az állomány. A segélyplafon bevezetése azt jelenti, hogy havonta maximum 47 ezer forint szociális támogatást kaphat egy ember jövőre. A kormány számításai szerint a szociális támogatások korlátozásával évente 8-10 milliárd forinttal csökkennek az állami kiadások.

A piac óvatos optimizmussal, a megvalósíthatósági kockázatok megemlítésével fogadta a Matolcsy-csomagot, és megnyugvással, hogy elhárulhatnak az akadályok az IMF-tárgyalások elől. „Arra a kérdésre, hogy lesz-e az unortodox kutyából piacbarát szalonna, hamar megkaptuk a választ, mikor az országos napilapokban megjelent az IMF-ellenes hirdetés” – magyarázta a Heteknek egy pénzpiaci közgazdász, hogy mekkora megdöbbenést okozott köreikben a kormány kommunikációs akciója. Kedden ugyanis az összes napilapban állami hirdetések jelentek meg, miszerint: „Nem engedünk az IMF-nek!”, „Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét!”

Londonban is téma volt ez. A Merill Lynch régióért felelős szakértője belevette az aktuális feltörekvő piaci elemzésébe, hogy a kormány egészoldalas hirdetésben erősködik amellett, hogy Magyarország „nem adja fel függetlenségét”. A Merill Lynch szerint egyébként elegendő a magyar költségvetési egyensúly megőrzéséhez az Európai Bizottság ellenőrzése, a túlzottdeficit-eljárás mechanizmusa. A Fitch Ratings hitelminősítő intézet viszont figyelmeztette Magyarországot, azt üzenve, hogy az ország nehogy megpróbáljon az IMF segítsége nélkül boldogulni. A Fitch elemzői szerint Magyarországnak vannak gyengeségei, bizonytalanok a piaci körülmények, az ország pedig nem lenne abban a helyzetben, hogy megbirkózzon ezekkel.

Olvasson tovább: