Szigorúan piszkos ügyek

Az évszázad rendőrségi korrupciós botránya

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Rendőrségen belüli leszámolást is sejtenek forrásaink a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda operatív vezetését megrázó korrupciós botrányról. Sándor István „Papa" főnyomozó, aki az egyik gyanúsítottról egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt név szerint is beszélt, testi épsége védelmében elhárította lapunk megkeresését. Egy neve elhallgatását kérő rendőrségi szakértő pedig azt állította, hogy az egyik, általa személyesen ismert rendőr gyanúsított kapcsán elképzelhetetlennek tartja a korrupciót.

A rendőrség Vizoviczki Lászlót, „Vizót" (a közleményekben V. Lászlót) a legfelkapottabb budapesti diszkók tulajdonosát gyanúsítja azzal, hogy egyik közeli munkatársa, Varga István révén korrumpálta azokat a rendőrségi operatív vezetőket, akiknek a szórakozóhelyek ellenőrzése, a drogellenes akciók szervezése a feladata. A gyanú szerint mindezt azért, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken kevés vagy csak előre bejelentett razzia legyen, miközben a konkurenciánál állandó rendőrségi vegzatúra rontsa az üzletet.

Pintér megmagyarázta

Pintér Sándor belügyminiszter a rendőri vezetőket érintő hétvégi és keddi újabb őrizetbe vételekkel kapcsolatban azt mondta, az ügy felderítése azért is volt komplikált, mert olyan rendőri vezetőkről volt szó, akik részt vettek a szervezett bű­nö­zés elleni műveletekben. A felderítés sokáig tartott, de „ennek eredménye, hogy a Legfőbb Ügyészség most gyorsan és hatékonyan tud dolgozni” – tette hozzá. A rendőrség felső vezetésében, az ORFK-n és a BRFK-n esetleg napirendre kerülő személycserékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy személyi változások csak akkor várhatók, ha a nyomozás további rendőri vezetők felelősségét állapítaná meg.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság vasárnap harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályának vezetőjét, valamint Kalmár Tamást, a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjét. Az ügyészség közleménye szerint a február óta tartó nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult.A május 31-én kezdődött akció keretében számos helyen házkutatást tartottak, a négy elfogott személyt (kettő közülük a cikk elején említett két civil) pedig korrupciós bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, illetve gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, majd megtagadták a vallomástételt és panaszt jelentettek be a megalapozott gyanú közlése ellen.

Kedden újabb két főrendőrt tartóztattak le, az egyikőjük fedett nyomozó, ami azt jelenti, hogy az volt a feladata, hogy beépüljön bűnözői csoportokba (szakszóval: tégla legyen). A Népszabadság az üggyel összefüggésbe hozta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter május 8-án visszavonta a III. kerületi kapitányság éléről a BRFK vezetőjének közbiztonsági helyettesévé kinevezett Markó Attila ezredes vezetői megbízását. Egyidejűleg Hatala József országos rendőrfőkapitány Jánosik Istvánt, a BRFK közlekedési főosztályvezetőjét állította fel. Rendőrségi körökben ezt az eseményt is kulcsfontosságúnak tartják az ügy megértésében. Az utóbbi két rendőr ellen nem indult eljárás, ellenben nagyon sok ügyről tudhattak.

Mindent egybevéve a felmentett, illetve az eljárás alá vont rendőrök (összesen hatan) tábornoki rangú helyeken szolgáltak, de az új szabályozás miatt immáron többnyire ezredesi rangban. Ez a szint a BRFK vezetője utáni közvetlen, de csúcsvezetői szintet jelenti. Némelyikük 700-800 rendőrt is irányított. Rendőrségi forrásaink szerint az ügy példátlan súlyú a magyar rendőrség történetében. Nem véletlenül borzalmas most a hangulat a BRFK-n belül.

A Vizó-ügy mellett egyébként fut egy másik korrupciógyanús ügy, amely a rendőrség által nyújtott közlekedési szolgáltatások esetében történt zavaros elszámolásokról szól. Ez információink szerint 300-350 milliós hasznot hozó elszámlázással történhetett. A rendőrség a bukás okát egy banális balesettel, a Jenson Button Forma1-es autóját szállító kamion koccanása során kiderülő „papírhiánnyal" magyarázza, de vélhetően a botrányban érintett rendőröket már hosszabb idő óta figyelhette az ORFK belső elhárítása. Egyébiránt a rendőrségen belül közkeletű az ORFK és a BRFK vezetése közötti szakmai konfliktus.  Éppen ezért érdekes, hogy a BRFK operatív vezetése egy hónap alatt „lefejeződött", Tóth Tamás rendőrfőkapitány legközelebbi munkatársait „lőtték" ki.

A budapesti éjszakai életet ismerő forrásunk nem sorolta Vizoviczkit a budapesti keresztapák, maffiacsaládok és bűnözői csoportok körébe. Annyit mondtak róla, hogy évekkel korábban ő is kénytelen volt védelmi pénzeket fizetni bizonyos csoportoknak, mint egyébként mindenki, aki szórakozóhelyet üzemeltetett Budapesten. Idővel megerősödött, képes volt önálló védelmet szervezni magának, ami többek között azt is jelentette, hogy elterjedt a híre: jó rendőrségi kapcsolatokkal rendelkezik. Röviden: erőt tudott felmutatni. Megerősödését mutatja, hogy a West Balkán tragédia után mint szakértő nyilatkozott a közszolgálati rádiónak. Érdekes tény, hogy a rendőrök 300 millió forint ismeretlen eredetű pénzt találtak az „éjszaka császáránál". Rendőrségi körökben az egyik feltételezés az, hogy éppen valakiknek valamilyen szolgáltatást szándékozott kifizetni.

Vizó felemelkedéséhez az is hozzájárult, hogy Budapesten az elmúlt időszakban az alvilág „szerkezete" megváltozott. A Koszi-klán vezetői súlyos börtönbüntetést kaptak, a Fekete Sereg vezetője szökésben van, ezért nem tudja mozgatni a csapatát. A korábbi, inkább a kilencvenes évekre jellemző leszámolások után Budapest felosztása megtörtént, a csapatok módszerei is finomodtak. Az alvilág külön ágazatát jelentik a stricik (a lányfuttatók), illetve az arab és török csoportok.

A szórakoztatóipar egyik sajátossága, hogy ma már az éjszakai élet nehezen elképzelhető kábítószer nélkül. Állítólag üzletileg nem mennek azok a helyek, ahol a fiatalok nem tudnak szerhez jutni, vagy szabadon drogot fogyasztani. A rendőrségi nyilatkozatokból, illetve a Népszabadság információ szerint úgy tűnhet, hogy Vizó Hajógyári-szigeten található üzleteiben talán ez a „szabad légkör" teremtődhetett meg. Az egyik információ, miszerint előveszik a Hajógyári-szigeten történt drogos haláleseteket és a baleseteket, a Gina nevű, az alvilágban is brutálisnak tartott szer utáni nyomozás jelének tűnik. A Gina nevű méregtől ugyanis teljesen kifordulnak a fiatalok magukból, a lányok mindenre kaphatóak lesznek, de az is jellemző, hogy erős szervezetű fiatalok belehalnak a vegyi anyag egészségügyi következményeibe.

A Transparency International (TI) 2011-re vonatkozó Nemzeti Integritás Tanulmánya szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy átlagosan mint­egy félszáz korrupciós bűncselekményt követnek el rendőrök egy évben. „Hogy ez sok vagy kevés, azt nehéz megítélni, mert a látencia miatt az ilyen számok éppúgy jelenthetik azt, hogy kevés a korrupció, mint azt, hogy nem hatékony a felderítés" - tette hozzá Földes Ádám, a TI jogi igazgatója. A testületen belüli visszaéléseket egyébként a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hivatott felderíteni, és ebben segítségükre van az úgynevezett „kifogástalan életvitel-vizsgálat" és a „megbízhatósági vizsgálat" - bár a TI szerint ezek az eszközök vitatottak. Földes Ádám elmondta: az NVSZ-nek arra is van lehetősége, hogy „csapdát" állítson a rendőrség munkatársainak. A „kísértés" történhet egy közlekedési ellenőrzés során, vagy úgy, hogy álbűnözők pénzt ígérnek bizonyos információkért. A szakértő megjegyezte, a szolgálat tevékenysé-

ge felett van ugyan ügyészségi kont­roll, ám a nyilvánosság számára nem ismert, hogy ez miként valósul meg. A rendőrségi - mint ahogy minden más fajta - korrupció bizonyítása meglehetősen nehéz, ehhez alapvetően a tettenérés és a titkos információk a leghatékonyabb eszközök. Ezen a téren - emelte ki Földes Ádám - nagy problémát jelent, hogy a kollégái vesztegetési eseteiről „jelentő" rendőrök nem kapnak megfelelő védelmet. A briteknél például ilyen esetben végső soron akár a sajtóhoz is fordulhat a testület tagja, aki - amennyiben bebizonyosodik, hogy jóhiszemű volt a bejelentése - biztos lehet abban, hogy szociális, fizikai biztonságát egyaránt garantálják, valamint szükség esetén jogi segítséget is kap.

Papa a Parlamentben

Sándor István „Papa”, a ORFK Központi BŐnüldözési Igazgatóságának korábbi fnyomozója a parlament olajügyeket vizsgáló bizottsága eltt 2000-ben beszélt Vizoviczkirl, azzal a felhanggal, hogy nem ismeri t komolyabban. Pallag László, a bizottság elnöke kérdezte Papát, hogy van-e információja Vizoviczki szerepérl, önkormányzati kapcsolatrendszerérl, amire a volt fnyomozó azt mondta: „konkrét információ nincs róla, mert ez nem volt a feladatom. (…) Azt tudom mondani, hogy a mai magyar közigazgatásban bárki bármikor, bárhol megvehet, és ha pénze van az embernek, bármi elérhet. Bármi. Bármi. Az ingatlanpiacon is elég gyakran megfordultam, közvetítettem, és csak forgott a fejem, amikor egymillárdos üzletért százmilliós csúszópénzeket kérnek bizonyos köz­tiszt­viselk azért, hogy aláírják azt, amit amúgy is alá kellene írni.” Pallag azt is kérdezte, hogy van-e információja a Belváros Közbiztonságáért Közalapítványról, amire az volt a válasz: „Azt, hogy milyen közalapítványok voltak a rendrségnél vagy az önkormányzatnál, nem tudom, de azt mind az alvilág pénzelte.” A bizottság elnöke úgy tudta: húsz night club pénzeli a belvárosi közalapítványt. Erre Sándor István csak annyit mondott: „És kinek a kezében van az a húsz night club, kérdem én? A Conti Car. A Vizoviczki egy katona.” Sándor István a rendrség szerepérl annyit mondott, hogy „van egy olyan kazetta is, ahol az V. kerületi rsparancsnok veszekszik az egyik night club vezetjével, és a védelmi pénzek megvitatása folyik egészséges magyar kifejezések közepette”.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit