Kereső toggle

Felfordulástól tart Orbán

Kormányszerkezet 2.0

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Megvagyok az egésszel, készen vagyok” – fogalmazott a miniszterelnök a kormányátalakítással kapcsolatban, amikor is bejelentette, hogy Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetje lesz a Miniszterelnökséget vezet államtitkár, míg Lázárt a frakcióvezeti székben Rogán Antal váltja, az IMF-ftárgyalói poszton pedig Varga Mihály követi Fellegi Tamást.

A kormányfő a változásokat az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be, ahol igazából csak a Fellegi–Varga-cserét magyarázta meg azzal, hogy Fellegi „óriási ellenerők munkálkodásának közepette” az IMF-tárgyalások politikai részét elvégezte, „a politikai munka véget ért, a tárgyalások meg fognak kezdődni, és Varga személyében egy szakközgazdászra van szükség”.
A cserét már a közélet beárazta, hiszen Orbán Viktor és Fellegi Tamás közötti (állítólag egyszer az emelthangú összeveszésig zajló) szakmai vita miatt Fellegi már tavaly lemondott a fejlesztési miniszterségről, és az elegáns távozás lehetősége miatt kapta meg az IMF-főtárgyalói posztot, tárca nélküli miniszteri rangban. Fellegi Tamás azon kevés kormánytagok és kormánypárti politikusok közé tartozott, aki korábban nem fogalmazott IMF-ellenesen, még akkor sem, amikor ez divat volt a Fideszben. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a nemzetközi szervezetek részéről ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Matolcsy György gazdasági miniszter vezesse az IMF–EU-tárgyalásokat, többek között ezért is eshetett az atlantista, évekig az Egyesült Államokban élő Fellegire a választás. Tavaly év végén azonban még nem látszott, hogy ennyire elhúzódik a tárgyalás, hisz 2008-ban röpke három hét alatt megszületett az IMF–EU-megállapodás.
Forrásaink azt viszont eltérően ítélik meg, hogy Varga Mihály „lebukott-e” IMF-ügyi tárca nélküli miniszternek, vagy miniszteri kinevezése a Fideszen belüli úgynevezett szolnoki csoport további térnyerését szimbolizálja. A Szolnok megyéből származó politikusokat és háttérembereket sorolják e csoporthoz, így Varga mellett Fazekas Sándor agrárminisztert és Nyerges Zsoltot, a Fidesz egyik legbefolyásosabb gazdasági háttéremberét. A Népszabadság mindenesetre azt is tudni véli, hogy Varga csak átmenetileg viszi ezt a feladatkört, nagy az esélye, hogy Simor András mandátumának lejártával az MNB elnöki székébe emelheti a kormányzati akarat. A másik lehetséges opció, ha újra lesz a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium feldarabolása után Pénzügyminisztérium, akkor annak élére Vargát jelölheti Orbán Viktor.   
A Miniszterelnökségen a jövőben három új államtitkár dolgozik majd, Lázár János, Győri Tibor és Szijjártó Péter. Ketten jogi-politikai munkát végeznek majd, a harmadik pedig a kormányfő külkapcsolataiért lesz felelős. Ez utóbbit Orbán Viktor azzal magyarázta, hogy ennek a területnek nőni fog a jelentősége a következő két évben. Szijjártó esetében is, aki eddig Orbán Viktor „magyar hangja” volt, hallani eltérő vélekedéseket, hogy erősödött vagy gyengült a szerepe a kormányon belül. Az tény, hogy a párton belül érte kritika a Miniszterelnökség kommunikációs tevékenységét, hogy annak harciassága, pár mondatos érvelése olykor már kontraproduktív, sőt egyenesen ciki a kabinet tevékenységére nézve. Mások szerint viszont Szijjártó az elmúlt két évben nagyon ügyesen és eredményesen mozgott diplomáciai körökben, nagykövetségeken, ezért nemcsak előrelépés számára ez a feladat, hanem a jelen helyzetben, amikor kedvezőtlen a nemzetközi kép az Orbán-kormányról, akkor óriási segítséget jelent a kormánynak az új munkaköre. 
Az Index arról írt, hogy egy bostoni kommunikációs tanácsadó céget is szerződtetett a kormány Magyarország amerikai imidzsének javítására. A hírportál szerint a kormány 45 ezer dollárt (több mint 10 millió forintot) fizet havonta a Rasky Baerlein Strategic Communications nevű tanácsadócégnek, hogy javítsa az Egyesült Államokban Magyarországról megjelenő médiaképet, valamint hogy növelje az ország súlyát Washingtonban. A hvg.hu-nak több fideszes forrás is azt valószínűsítette, hogy Szijjártó Péter lesz a bostoniak kapcsolattartója, ő koordinálja majd a munkát.
Az átalakítások vesztesének egyértelműen Navracsics Tibor tűnik, hisz a KIM a kormányváltáskor csúcstárcának „indult”, ma már egyre inkább egy sima ágazati minisztériumnak kezd „kinézni”. A Magyar Közlönyben pénteken tették ugyanis közzé a miniszterek feladat- és hatásköréről szóló rendelet módosítását, amely alapján öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja átkerül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítójához. (Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságot egyébként Szászfalvi László helyett Hölvényi György irányítja majd.) 
Július közepéig mindenképpen üléseznie kell az Országgyűlésnek, mert előfordulhat, hogy az európai helyzet olyan döntéseket követel, amelyekhez a parlamentre is szükség lesz – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a hétfői frakcióüléséről távozóban.
Az ülésen az európai gazdasági helyzetről szólva azt mondta, hogy Görögországban nagy a baj, a francia elnökválasztás egyelőre több bizonytalanságot hozott, mint bizonyosságot, így szerinte arra kell készülni, hogy a következő hónapokban is kiszámíthatatlan módon működik majd az európai gazdaság. Orbán beszélt Európa felfordult állapotáról is. Ezért azt kérte a Fidesz–KDNP képviselőitől, hogy „most ne a nyári szabadságon törjék a fejüket”, a nyár közepére ugyanis állnia kell a 2013-as büdzsé vázának.

Elemzők

Lánczi Tamás vezet elemz,
Századvég

Két fontos, a kormány mŐködésére jelents hatással lev változás történt az átalakításokkal: (1) a Réthelyi Miklós–Balog Zoltán-, illetve (2) a Varga Mihály–Lázár János-csere. Az elbbi lényege, hogy a legnagyobb költségvetési forrást elosztó, a legtöbb ember életére hatást gyakorló humán tárcánál megtörténtek a strukturális átalakítások, amit a „nem politikus” Réthelyi Miklós a lobbiérdekek nyomását figyelem nélkül hagyva lemenedzselt. Balog Zoltán feladata ezt követen az új rendszer „belakása”, az alapjaiban megváltoztatott struktúrák üzemeltetése úgy, hogy abban minden szerepl megtalálja a helyét. A konszolidáció már politikusi feladat, mivel ahhoz könnyebb szövetségeseket találni, mint az érdeksérelmeket okozó reformokhoz, amit egy a választási ciklusokban gondolkodó politikus nem szívesen vállal. Réthelyi „nem politikusi” habitusa éppen ezért volt fontos a humán tárca élén az elmúlt két évben.  
Lázár János államtitkári kinevezése pedig annak a kísérletnek a végét jelzi, hogy a magyar közjogi hagyománytól, a kancellária típusú kormányzati modelltl el lehet térni.
Az els Orbán-kormány idszakában négy-ötszázan, a Gyurcsány-kormány idejében pedig közel ezren dolgoztak a Miniszterelnöki Hivatalban. 2010-ben azonban egy olyan kormányszerkezetben kezdett kormányozni Orbán Viktor, melyben a koordináció központja nem a direkt alacsony létszámúra szabott Miniszterelnökség volt, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amit miniszterelnök-helyettesi rangban Navracsics Tibor vezetett.
Az elmúlt egy évben azonban a KIM elvesztette a jelentségét, a koordináció már nem itt történt, az új szereposztással pedig úgy tŐnik, hogy Orbán Viktor a kancellária típusú kormányzati irányítási modellhez kényszerül visszatérni. Ennek az is oka lehet, hogy a magyar közjogi rendszerben a miniszterelnök súlya kiemelked, a hatalom centrumának is a miniszterelnök körül kell kialakulnia. Lázár János „ers ígéretet” jelent arra, hogy a kancelláriát hatékonyan tudja üzemeltetni. A frakcióvezet mellett három érv szól: ers tekintéllyel rendelkezik a Fidesz-frakcióban, élvezi Orbán Viktor bizalmát, illetve gyakorlott politikusként tisztában van a politikacsinálás fortélyaival.  
Szigetvári Viktor politológus,
Haza és Haladás Alapítvány

A kormányalakítás lényege a kormány mŐködésének a javítása és a miniszterelnököt kiszolgáló szervezet ersebbé és hatékonyabbá tétele. A kormány eredeti szerkezete, a felelsségi körök meghatározása és fleg a konfliktusos személyi viszonyok nem segítették a sikeres kormányzást. A bekövetkezett személyi változások – mivel nem teremtettek új helyzetet a kormányzati koordináció szintjén – a miniszterelnök személyes kiszolgálásán és akaratérvényesítési hatékonyságán javítanak. De mivel éppen a miniszterelnök alakította ki a hatalmi és személyi szerkezetet, így valójában az oka a kormány rossz hatékonyságának. És kérdéses, hogy mennyire lesz képes személyi-bizalmi építkezéssel hatékonyabb mŐködést megteremteni.
A ciklus ennek ellenére lehet még sikeres, de annak nem a kormányzásban, hanem az alternatíva hiányában és az intézményi átalakításokban kell keresni az okát. Lázár János nehéz és felels döntést hozott, amikor még szorosabban a miniszterelnök szolgálatába állt, de helyzete nehéz, mert a jelenleg hozzáférhet információk alapján a hatékonyabb mŐködést szolgáló személyi és szervezeti rend kialakítása csak részlegesen történt meg. Lázár háttéremberi szerepe nehéz lesz, mert képviselnie is kell a kormányt a nyilvánosságban is – ez együtt megterhel. Akkor lesz sikeres, ha a Fidesz, a gazdasági és politikai elit egy hatékonyabb kormányt fog megtapasztalni az elkövetkez idszakban.  

Krausz Péter vezet elemz,
Policy Agenda

A Fidesz, miután két év alatt átalakította a teljes politikai rendszert, konszolidációt hirdetett, és a Fidesz-frakció által irányított „frakciókormányzásról” visszatérni látszanak a korábbi gyakorlathoz, a kabinet által irányított kormányzáshoz. A frakció vezette kormányzás „arcának”, Lázár Jánosnak kormányzati kulcspozícióba emelése is azt jelzi, hogy a kormány vissza kívánja venni a kezdeményezést a politika irányainak megszabásában és ezzel párhuzamosan természetesen a törvényhozásban is.  
Az ideiglenesen kormányzati szerepet vállaló Réthelyi helyére kerül Balog Zoltán igazi megatárcát kapott, mely tele van hatalmas társadalmi feszültségeket rejt területekkel. St, ehhez újabb négy területet vett át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. A feladat nagyságát tekintve Balog Zoltán szinte reménytelen feladatot vállalt, ha nem tud néhány kiemelten fontos területen gyors eredményeket felmutatni, könnyen kerülhet a támadások kereszttüzébe. (Hazafi Zsolt)

Olvasson tovább: