Kereső toggle

Dráma: Színházat osztottak a szélsőjobbnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Dörner György kinevezése az Új Színház élére annyiban hasonlít egy jó drámához, hogy ennek is több olvasata van. Szólhat arról, hogy a Fideszben meghozott döntéssel ismét helyére rakták a főpolgármestert; esetleg arról, hogy a döntéshozók így fizetik ki Csurka Istvánt, és akár arról is, hogy a kormánypártban megelégelték a budai szalonnyilasok morgolódását.

Nem hogy csitulna, de napról napra fokozódik a botrány, melyet Tarlós István főpolgármester bejelentése generált, miszerint 2012 februárjától Dörner Györgyöt nevezte ki a budapesti Új Színház igazgatói posztjára, aki pedig intendánsként és házi szerzőként alkalmazza a színháznál Csurka István drámaírót, a MIÉP elnökét.

A szakma és a baloldali-liberális értelmiség tiltakozását nem az váltotta ki, hogy az illetékes szakmai bizottság a pályázók meghallgatása után 6:2 arányban az Új Színházat 13 éve vezető Mártha Istvánt támogatta a végül győztesnek hirdetett Dörnerrel szemben, hanem Dörner és Csurka ideológiája. A MIÉP-elnök antiszemita nézetei publicisztikák, szónoklatok és nyilatkozatok sokaságában köszönnek vissza, a kérdés ezzel kapcsolatban legfeljebb az, hogy Csurka vajon újnáci, avagy régi.

Dörner, a frissen kinevezett igazgató pedig maga állítja, hogy Csurka nem csupán atyai jóbarátja és mentora, de színházi pályázatának vezérgondolatai is a MIÉP-elnöktől származnak. (A barátság persze kétirányú: Dörner hosszú éveken keresztül szerepelt a MIÉP nagygyűlésein, tüntetésein.) Bár kinevezését követően Dörner úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni győztes pályázatát, az Átlátszó.hu megszerezte és publikálta a 22 oldalas irományt. Dörner ebben többek között azt írta, hogy Hátország Színházra módosítaná az Új Színház nevet. Bár Tarlós István a kiszivárogtatást követően kijelentette, hogy ehhez nem járul hozzá, érdemes elolvasni, miért is akarta a névcserét az új direktor: „A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból (...) megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen." Dörner tervei szerint az általa igazgatott színház „nézőit az egész magyar hátországból, a nemzetállam gondolatát magukévá tett magyar emberekből kell összeszervezni".

A szakmai körökben egyértelműen a Fideszhez kötött Mártha István jelenlegi igazgató megdöbbenéssel fogadta Tarlós István döntését: „Megdöbbentem, a miértet nem tudom" - jelentette ki Mártha az ATV Startban, majd azt is elmondta, hogy a döntés előtt a főpolgármester még arról biztosította, hogy az ő pályázatát támogatja, Dörner pályázatát ugyanakkor sekélyesnek nevezte Tarlós. Hogy ilyen előzmények után végül miért a Dörner-Csurka duó lett a befutó, arról többféle találgatás is napvilágot látott.

Az első verzió szerint valójában nem Tarlós hozta a botrányos döntést, hanem a Fidesz. A kinevezést követő első sajtótájékoztatón a lehangoltnak tűnő főpolgármester azt mondta, övé a döntés és övé a felelősség, az eredményt pedig egy év múlva kellene értékelni. De azt is mondta, hogy a döntés előtt szakemberekkel és politikusokkal beszélgetett. Arra a kérdésre viszont megtagadta a választ, hogy kik voltak az említett politikusok. (Fővárosi pletykákban Kövér László neve szerepel ezzel kapcsolatban.) Ám talán nem is ez a legfőbb kérdés, hanem az, hogy mi lehet az oka annak, ha Tarlóst valóban „kézivezérelték".

Kéri László politológus szerint például az, hogy tudatosítsák: Tarlós nem olyan fajsúlyos politikai tényező, aki úgy irányíthatja a fővárost, ahogy szeretné. Tarlós egyébként a közelmúltban is hasonló helyzetbe került, amikor Kocsis István BKV-vezérigazgató hűtlen kezelés miatt történt meggyanúsításakor azt mondta: mindaddig nem menti fel állásából Kocsist, míg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik a gyanú. Tarlós erről augusztus közepén beszélt, és bár azóta nem merült fel újabb adat, két héttel később mégis menesztette Kocsist.

A Dörner-Csurka páros váratlan sikerét magyarázó másik verzió szerint a döntéshozók valójában Csurka Istvánt fizették ki a 2010-es választási kampányban teljesített szolgálataiért. E feltételezés alapján Csurka nem - vagy nem csupán - elvi meggyőződéséből támadta lapjában a szellemi örökösei által alapított és ideológiáját tekintve vele teljesen azonos Jobbikot, hanem azért, hogy így gyengítse a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét veszélyeztető pártot. A Heti Válasznak adott friss interjújában Csurka néhány olyan megjegyzést is tett, melyek tökéletesen alkalmasak lehetnek e teória bizonyítására: a Jobbikról szólva Csurka azt mondta, „tőlünk loptak mindent. Balczó Zoltán megfogta a csomagot, és a MIÉP-ből átvitte oda. Abból élnek, amit mi teremtettünk meg. Közben a Jobbik az MSZP és az SZDSZ előretolt hadoszlopa volt, amellyel a Fidesz kétharmados győzelmét akarták megakadályozni. A Jobbik tele van kommunistával, innen dobbantott renegáttal, értéktelen emberekkel."

Dörner György arról is ír pályázatában, hogy „a Demszky-éra színháza a szórakoztató biznisz szolgálatába lett rendelve", miközben Budapestnek „lényegében nincs nemzeti színháza".  Ezzel a kitétellel Dörner nyilvánvalóan az Alföldi Róbert által igazgatott Nemzeti Színházra utal. Alföldi tevékenységét számos botrány övezte: a Nemzeti Színház provokatív, sokak szerint a homoszexualitást propagáló, blaszfém és meztelen jelenetekben bővelkedő előadásai miatt az igazgatót gyakran támadták és lemondásra szólították fel, a Jobbik pedig a kormányt is számon kérte a parlamentben, amiért nem mozdította el pozíciójából. A Hetek információi szerint mindez úgy függ össze Dörner kinevezésével, hogy a Fidesz döntéshozói megelégelték, hogy folyamatosan azzal bombázzák őket, hogy miközben a „botrányos" Alföldi a helyén maradhat, a nemzeti radikális oldal egyetlen fővárosi színházzal sem rendelkezik. És a nagyobb kormánypártban egyáltalán nem tartják problematikusnak Dörner kinevezését - mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő képviselő. Azt az értesülést ugyanakkor cáfolta, hogy a Fidesz döntött volna a kérdésben, állítása szerint a döntés mögött Tarlós egyik tanácsadója, Csomós Miklós áll. Akárhogy is történt, a fenti három verzió nem zárja ki egymást: akár mindegyik igaz lehet.

Sztárvendégek

Mint az a ‘90-es évek elején napvilágra került, Csurka István a korábbi rendszerben III/III-as ügynök volt. 1956 után kényszerítették lakóhelyének elhagyására, majd – saját bevallása szerint – a további nyomás hatására, kényszerből írta alá a beszervezési nyilatkozatot. Állítása szerint soha nem írt jelentést. Ezt megerősíteni látszik az, hogy a fellelhető levéltári dokumentumokban az áll: „együttműködés hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánítva”. Bár a rendszerváltás óta erőteljes antikommunista retorikát folytat, a rendszerváltás előtti évtizedekben ünnepelt és rendszeresen játszott szerző volt, a diktatúra kultúrpápájaként ismert Aczél Györggyel pedig szívélyes kapcsolatot ápolt. A saját tulajdonában álló Magyar Fórum hasábjain több ízben tett szélsőséges antiszemita, anticionista kijelentéseket.
Dörner György 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ugyanebben az évben kezdte el pályafutását az akkori Nemzeti Színházban. 1982-ben alapító tagja a budapesti Katona József Színháznak. 1988-ban csatlakozott a Radnóti Miklós Színházhoz, ahonnan egy év múlva kilépett, azóta sem kötelezte el magát egyetlen színháznak sem. Vendégszínészként játszik a Jászai Mari Színházban, a Népházban, a Magyar Színházban. Több magyar játékfilmben is szerepelt, többek között a Honfoglalás című filmben Franco Nero és az író-politikus testvére, Csurka László oldalán. A 2000-es években játszott az Üvegtigrisben, a Kút-
fejekben, illetve az egyelőre még be nem mutatott Thelomeris című „off-budget” sci-fiben, ahol egy óragyárost alakít, aki a minél nagyobb haszon érdekében nem sajnálja a város lakóit sanyargatni. Dörner a ’80-as-’90-es években több sorozathoz kölcsönözte hangját, és rengeteg filmet szinkronizált, főleg Bruce Willis, Eddie Murphy, Michael Douglas vagy Mel Gibson mozijait.
Politikai nézeteivel kapcsolatban önmagát nemzeti radikálisnak vallja, akinek az élete „liberális mederben csordogál”. Többször részt vett a MIÉP, majd később a Jobbik választási gyűlésein. Utóbbiakhoz fűződő kapcsolatáról úgy nyilatkozott, hogy „magamat nemzeti radikálisként határozom meg, vagyis minél gyorsabb változtatásokat szeretnék. Sokan természetesnek veszik, hogy ezért jobbikos vagyok, de tévednek. (…)
A szívem mélyén (…) azt szeretném, ha a MIÉP élne és virulna.” (Szabó P. Ádám)

Olvasson tovább: