Kereső toggle

Elfogyott a türelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába ígért biztonságot a belügyminiszter, hiába üzent hadat az illegális félkatonai szervezeteknek a miniszterelnök, Gyöngyöspatán betelt a pohár: a választók fölényes gyzelemhez segítették a szélsjobb jelöltjét. Úgy tŐnik, beérett a Jobbik politikája: a helyi konfliktusok szítására épül stratégia.

Csendőrséget ígért Gyöngyöspatának a jobbikos Juhász Oszkár, miután vasárnap a település polgármesterévé választották. A 60 százalékos részvétellel zajlott időközi választáson a kormánypártok által támogatott, függetlenként induló Matalik Ferencné alpolgármester végzett a második helyen, míg Eszes Tamás, a Véderő vezetője a negyedik helyet szerezte meg. Juhász Oszkár tavaly ősszel is indult a polgármesteri címért, ám októberben mindössze 68 szavazatot szerzett, ami a voksok 5,81 százalékát jelentette, így az utolsó helyen végzett. Ezzel szemben most 433 szavazattal 33,8 százalékos eredményt produkált, vagyis nyolc hónap alatt meghatszorozta támogatottságát. Ha figyelembe vesszük, hogy a másik szélsőjobboldali jelölt, a – korábban a Jobbikkal szövetségben tevékenykedő – Véderő-parancsnok Eszes Tamás 134 szavazattal és 10,5 százalékkal szerepelt, az eredmény még inkább ijesztő: azt jelenti ugyanis, hogy a szélsőjobb közel 45 százalékot szerzett egy olyan településen, amely az utóbbi három ciklusban Fidesz-szimpátiájáról volt ismert. Vajon mi vezetett a gyökeres fordulathoz?
Gyöngyöspata feltehetőleg csak kevesek számára volt ismert mindaddig, míg idén márciusban kiderült: a Jobbik-közeli Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület – a betiltott Magyar Gárda klónja – több hétre a faluba költözött, hogy jelenlétével és masírozásaival járuljon hozzá a közbiztonság megerősítéséhez. Tény, hogy a településen évek óta komoly feszültségforrás a romák és nem romák közötti viszony. A 2800 fős faluban körülbelül 450 roma él – többnyire munka nélkül és mélyszegénységben –, s egy kisebb hányaduk lopásokkal, betörésekkel keseríti meg a többségi lakosság életét.
Stábunk április végén járt a településen (Gyöngyöspata, a sárba tiport bokréta. Hetek, 2011. április 29.), és helyiekkel beszélgetve azt a következtetést vonta le, hogy van alapja az ellenérzéseknek. A falu korábbi nevezetességének számító Kecskekő nevű hegyoldal mintegy száz gyümölcsöskertje ugyanis a helyi kisebbségiek által elkövetett sorozatos lopások miatt áll műveletlenül immár évek óta. „15-20 fő keseríti meg a falu életét. A terménylopás mellett állandóan megy a vasgyűjtő autó, összeszedik a vasat, ami éjjelente »születik meg«. És hiába vannak többségben a magyarok, nem igazán segítik egymást. A romák viszont összetartanak: pontosan tudható, kik követik el a lopásokat, a betöréseket, de valahogy mindig megússzák” – mondta lapunknak a most vasárnapi választás egyik jelöltje.
Az országos jelenségre az újonnan felálló kormány is fontosnak tartotta reagálni: Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban kijelentette, hogy a hatalom a „tyúktolvajoknak” is hadat üzen, Pintér Sándor belügyminiszter pedig azt ígérte, a leginkább sújtott Északkelet-Magyarországon három hét alatt helyreállítják a közbiztonságot. A számok tükrében az látszik, hogy a gyöngyöspataiak bőséges türelmi időt adtak, hiszen októberben a független és helyben köztiszteletnek örvendő Tábi Lászlót választották polgármesternek 585 szavazattal, közel 59 százalékos többséggel, miközben Juhász Oszkár még a képviselőtestületbe sem tudott bekerülni. Kormányzati segítség híján azonban Tábi képtelen volt megoldani a közbiztonság problémáját, ami márciusra már olyan mértékben eszkalálódott, hogy a Jobbik megindította akciósorozatát.

Március 4-én megjelent Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. A Jobbik-közeli szervezet egyenruhásai két hétig teljesítettek szolgálatot, melynek során járőrökkel vigyázták a rendet, sőt – törvényellenesen – igazoltatták a helyi romákat. Vona Gábor pártelnök beszédet mondott a helyszínen, a Jobbik fáklyás felvonulást szervezett a „cigányterror” ellen.
A lakosság egy része megnyugvással és örömmel fogadta a szélsőjobbos szervezetet, mivel azt tapasztalta, hogy jelenlétük idején megszűntek a lopások, helyreállt a rend. Április közepén Tábi László lemondott a polgármesterségről. Távozását egészségügyi okokkal indokolta, információink szerint azonban képtelen volt elviselni a településen kialakult feszült helyzetet és a rá nehezedő nyomást. Amihez hozzájárult, hogy a szintén Jobbik-közeli, Véderő nevű egyenruhás szervezet április végére Gyöngyöspatára szervezte meg háromnapos „önvédelmi kiképzőtáborát.” Egy amerikai-magyar üzletember, Richard Field a táborozásra válaszul április 22-én mintegy 300 roma nőt és gyermeket evakuált a településről: a Vöröskereszt segítségével Szolnokra és Csillebércre szállították a romákat mindaddig, „míg a Véderő be nem fejezi a táboroztatást”. Az eseményből nemzetközi botrány kerekedett. A kormány megpróbálta azt kommunikálni, hogy egy korábban megszervezett kirándulásról, nem pedig a szélsőjobboldali veszély generálta kimenekítésről volt szó, ám a világsajtó egy része a világháború óta példátlan, etnikai okból történt evakuációként tálalta az eseményeket.
Április végén Orbán Viktor a Jobbiknak üzenve kijelentette: nem tűrik tovább az „egyenruhás bűnözést”, a május 12-én az amerikai nagykövet társaságában Gyöngyöspatára érkező Pintér Sándor pedig azt mondta, hogy képesek garantálni a rendet, ugyanakkor a helyi vállalkozók dolga, hogy munkát biztosítsanak a romáknak. 

Helyi forrásaink szerint mindez nagyban hozzájárult a hétvégi Jobbik-sikerhez: a gyöngyöspatai szavazók jelentős része úgy értékelte, hogy miközben a konfliktusforrást jelentő kisebbséget továbbra is áldozatként kezelik, a helyzet megoldását felvállaló „polgárőröket” és véderősöket bűnözőnek tartja a kormány, a munkahelyteremtést pedig a helyiek nyakába varrná. „Ráadásul a Richard Field és a Vöröskereszt által adományokkal bőven ellátott visszatérő romák az ingyen kapott mosószert és élelmiszert árulták féláron, miközben a nem romák tizenkét órában dolgoztak a negyvenfokos melegben 500 forintos órabérért” – állította lapunknak egy mezőgazdasággal foglalkozó helyi középvállalkozó. Forrásunk úgy véli, a választók nem a Jobbik eszméit támogatták szavazataikkal – „Oszival sem szimpatizál a falu” –, hanem így akarták kifejezni, hogy elegük van a nem romák megaláztatásából.
A választáson a helyi romák képviseletében ifjabb Farkas János jelöltette magát, ám egy nappal a voksolás előtt visszalépett. A romák fogadkoztak, hogy saját jelölt híján is egy tömbben szavaznak a szélsőjobbos győzelem megakadályozása érdekében, ám a tények azt mutatják, alaposan eltaktikázták magukat. A Jobbik jelöltje mindenesetre közel kétszer akkora támogatást kapott vasárnap, mint a párt a tavalyi parlamenti választáson az országos listán. Az eredményt a Fideszben is minimum figyelemre méltónak tartják: a Hetek értesülései szerint a kormánypártban vannak olyanok, akik úgy vélik, a hamarosan beinduló közmunkaprogrammal kifogják a szelet a Jobbik vitorlájából, ám többen arról beszéltek, hogy a Jobbik immár komolyabb kihívást jelent, mint a még mindig saját vitáival elfoglalt MSZP.
A Jobbikon belül zajló vitára mindenesetre választ adhat a gyöngyöspatai eredmény: eddig állítólag az volt a kérdés, hogy a nyakló nélkül cigányozó-zsidózó, a félkatonai szervezetekkel szoros kapcsolatban gondolkodó radikális szárny vagy a párt kormányzóképességét érdemi politizálással bizonyítani kívánó szakpolitikusok kerekednek-e fölül. Most úgy tűnik, a vezetés képességét a helyi konfliktusok gerjesztésével is sikerült igazolni. Azt nehéz megítélni, hogy egy helyi időközi polgármester-választás eredménye kivetíthető-e országos méretekre, ám – mint arra Kiszelly Zoltán politológus felhívta a figyelmet – tény, hogy az ország keleti felében legalább ezer olyan település van, ahol Gyöngyöspatához hasonlóan meghatározó kérdés a cigány–magyar együttélés.

Ormos Mária: Ersödhet a jobbik

A Jobbik jelöltjét támogatóknak legfeljebb a harmada lehet szélsjobboldali gondolkodású, a többiek kényszerbl szavaztak rá – vélekedett a Hetek megkeresésére Ormos Mária. A történészprofesszor szerint ugyanakkor a Jobbik és a nyilasok között egyértelmŐ a párhuzam: a nacionalizmus, az Európától való elfordulás, a rasszizmus és az antiszemitizmus mellett hasonlóságot jelent a félkatonai szervezetekkel való együttmŐködés is. „A kormány vagy nem vette észre, vagy nem vette komolyan, milyen következményekkel jár, ha nem ersíti meg a törvényes rendfenntartó erket, a társadalom azonban egyértelmŐen jelét adta, hogy elfogyott a türelme” – mondta Ormos. A jövvel kapcsolatban ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, mert – mint mondta – a szélsjobboldali mozgalmak térnyerésének mindig is összetett okai voltak: így például a gazdasági-pénzügyi környezet, aminek jövbeli alakulását ma nem sokan próbálják prognosztizálni. Azt azonban nem zárta ki a történész, hogy reális alternatíva hiányában tovább ersödhet a Jobbik.

Olvasson tovább: