Kereső toggle

Kiknek a piszkos játszmája?

Összeesküvés-teóriák a romakonfliktusok okairól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött. Jobboldali körökben egyébként a 2001-es zámolyi roma kivándorlás - ami az akkori Orbán-kormány rossz hírét keltette -, illetve a brutális romagyilkosságok kapcsán is elhangzik az „idegen érdek" eshetősége.

A romagyilkosságok gyanúsítottjainak elfogását követően - a nyomozói sikersztorit beárnyékolva - került fel az internetre 2009 augusztusában egy háromoldalas anyag, amely szerint Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét 2004 és 2008 között megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, de két hónappal az első romákat ért támadás előtt megszüntették a szélsőséges férfi szoros felügyeletét. A másik gyanúsított, Csontos István pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „titkos kapcsolata" volt, holott a Bocskai dandárhoz való belépése előtt a Nemzetbiztonsági Hivatal átadta róla a KBH-nak azokat a dokumentumokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy a férfi kifejezetten szélsőséges beállítottságú. Az írás ráadásul azt állította, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak támogatói lehetettek, mivel a gyanúsítottak szerény anyagi körülmények közt éltek, így nem lehetett pénzük a komoly logisztikát igénylő támadások finanszírozására. Emellett a négy nacionalista férfi szellemi képességei sem tették volna őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsék és végrehajtsák a támadásokat.

Belsős a kiszivárogtató

Az akkori szakminiszter vizsgálatot indított, és bár a szerzőt nem leplezték le (vagy ez nem derült ki), az iromány adatait sem cáfolták. A Nemzetbiztonsági Iroda közleménye szerint a névtelen írás nem hivatalos dokumentum, hanem az NBH belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló „kompiláció".

A Hetek birtokába most került feljegyzés - amelyről forrásunk azt állítja, hogy az a korábban nyilvánosságra került háromoldalas dokumentumhoz tartozik - azt sejteti, hogy a romagyilkosságok mögött „idegen érdekek is állhattak", hiszen „a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy kisebbséggyűlölő, erőszakos ország benyomását keltik a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára". A szerző szerint „az elkövetők irányítását külső, nem a baráti körhöz tartozó személy láthatta el, aki szintén rendelkezik katonai tapasztalatokkal", de a „gyilkosságok valódi kitervelőjét és támogatóját a letartóztatás után már nagyon nehéz megállapítani, minthogy alaposan feltehető, hogy a kapcsolattartó személy elhagyta Magyarországot". (A feljegyzést fakszimilében közöljük - a szerk.)

Egyébként a háromoldalas papiros 2009-ben alaposan megbolygatta a politikai életet is, a gyilkosságsorozatot ugyanis új megvilágításba helyezte. Gulyás József szabaddemokrata képviselő vezetésével eseti vizsgálóbizottság alakult. A képviselő összegzésében azt állította, hogy a magyar titkosszolgálati szervek hibáztak.

Egy baloldali politikus lapunknak a témával kapcsolatban kifejtette: minisztersége idején nagyon sok ilyen jellegű feljegyzés találta meg. Ebben az „iparágban" sokan összeesküvés-elméletekben utaznak, a szférában dolgozó szak-emberek szeretnek fontoskodó jellegű iratokat előállítani, melyekben a tényszerű információkat keverik a saját koncepciójukkal. Ezért érdemes óvatosan bánni az ilyen irományokkal, noha lehetséges, hogy tartalmaznak logikus következtetéseket, ettől még nem biztos, hogy az igazságot takarják.

Toposz lett a „külföldi szál"

Érdekes, hogy a külföldi szálat 2009-ben Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság akkori elnöke forszírozta. Véleménye szerint a gyilkosságokat jellemző profizmus vagy valamilyen szervezett bűnözői körből jöhet, vagy valamelyik titkosszolgálatból. Simicskó a kormányváltást követően egyébként a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lett. A tárca felügyelete alá tartozó Katonai Biztonsági Hivatal vezetőjét pedig azonnal leváltották.

A „külföldi szálról" a napokban kezdtek el írni a jobboldali lapok egy más ügy, a gyöngyöspatai botrány kapcsán, mivel a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálják a gyöngyöspatai események körülményeit. Ezt az információt egyébként kormányzati források megerősítették lapunknak. A Magyar Nemzet szerint vannak olyan elemzések is, amelyek szerint a Kelet-Európa-szerte felbukkanó félkatonai csoportosulások mögött gyakran más országok titkosszolgálatai állnak, állhatnak. Az MTV Híradó kérdésére a Belügyminisztérium nem kommentálta a lap értesülését, amely szerint az elhárítás és a hírszerzés feladata annak tisztázása, hogy ellenérdekelt titkosszolgálatok és különböző üzleti körök szerepet játszottak-e a gyöngyöspatai romák evakuálásnak beállított utaztatása, illetve az ahhoz kapcsolódó lejárató nemzetközi médiakampány megszervezésében.

A Heti Válasz egyik minapi elemzése szerint az orosz titkosszolgálatok régi kapcsolataikat kihasználva akarják visszaszerezni befolyásukat Kelet-Európában, amihez akár a cigányságot is felhasználják eszközként. A lap szerint orosz ügynökök 2007-ben Csehországban rég nem látott mértékben aktivizálódtak, Észtországból és Lengyelországból pedig orosz diplomatákat utasítottak ki azért, mert kémkedéssel vádolták őket. Bulgáriában egy parlamenti jelentés szerint az 1989 óta hivatalt viselt kormányzati tisztviselők közül minden hatodik kapcsolatban állt a kommunista titkosszolgálattal. A Heti Válasz azt is idézi, hogy a Jane's Intelligens Digest című angol biztonságpolitikai szaklap évekkel ezelőtt arról írt, hogy a zámolyi romák 2001-ben meglehetősen jól szervezetten kezdtek kivándorolni Franciaországba, amely mögött vélhetően szintén az orosz titkosszolgálat állt. A Magyar Televízió még szakértői beszélgetést is szentelt a témának.

Vadai Ágnes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke lapunknak annyit mondott: a jövő héten lesz a nemzetbiztonsági szervezetek éves beszámolója a bizottságban. Ha ez a téma felmerül, akkor lehet a kérdésről érdemben beszélni. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: