A jogérzékeny szemlélő annyit mindenképpen észrevehetett a kormányváltás óta eltelt időszakban, hogy drámai gyorsasággal fogynak azok a jogállami eszközök az ellenzék kezéből, amelyek a kétharmados kormánytöbbség túlhatalmának zablát helyeznének a szájába. A Sándor-palotában olyan köztársasági elnök ül, aki már beiktatása napján kijelentette, hogy nem kíván ellensúlya lenni az Orbán-kabinetnek; az Állami Számvevőszéket vezető Domokos László szintén saját nevelés; Szalai Annamária kilenc évig oszthatja a kártyákat a médiapiacon, és ebben az időtávban gondolkodhat a leendő legfőbb ügyész is; az Alkotmánybíróságban Stumpf István a Fidesz trójai falova; a gyanús köztisztviselőket pedig indoklás nélkül lehet kirúgni. Három végvár maradt a demokratikus ellensúlyok mezején: a bíróságok, az Alkotmánybíróság és a népszavazás. Utóbbi két legyet egy csapással próbálja agyonütni a Fidesz.
Miután az Alkotmánybíróság a hét elején alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a közszolgák kétmillió forint feletti végkielégítésének 98 százalékos megadóztatását, Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: alkotmánymódosítással szeretnék elérni, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, a jövőben kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (AB) hatásköréből. Igen ám, de mi lesz a nyugdíjjárulékkal, mert arról bizony eddig lehetett? De csak eddig! Lázár a népszavazás témáiról szóló negatív alkotmányi felsorolást ugyanis a „járulék" szóval egészítené ki. Márpedig ha a járulékról nem lehet népszavazni - s így a szocialisták vitorlájából máris tovasuhan a szél -, akkor a magánnyugdíjpénztárról benyújtani tervezett jogszabályt sem vizsgálhatja már az AB. Dráma elhárítva, 420 milliárd bebiztosítva, alkotmánybírák befenyítve. És Orbán Viktor még csak nem is tartózkodott Magyarországon.
Lázár János telefonon tájékoztatta a külföldön időző kormányfőt, hogy az AB szembemegy a „Nemzeti Együttműködéssel", mire a fent vázolt forgatókönyvet rántották elő a kalapból. A mutatványhoz elég két hét, és még az AB által kedden megsemmisített 98 százalékos különadóról szóló törvényt is változatlan tartalommal lehet elfogadtatni a parlamenttel.
2010. 10. 29. (XIV/43)
