Kereső toggle

Frankfrász - A forint gyengült, a kormány népszerűsége nem csappan

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Noha történelmi csúcsot ért el a svájci frank a forinttal szemben, a kormányzó párt népszerűsége töretlen. Úgy tűnik, a mikrogazdaságban meghozott kormánydöntések (pálinkafőzés szabadsága, adókönnyítések), az erőteljesnek ható ígéretek (készül a segítség a devizahiteleseknek) ellensúlyozzák az árfolyamveszteséget, illetve azt a tényt, hogy a makrogazdasági adatok a kormányváltás ellenére sem javultak.

Bizonytalan az európai gazdaság, s ezen belül a kelet-európai blokk helyzete, ezért - miként a viharban a hajósok, úgy - most a befektetők „biztonságos kikötőt" keresnek: a bizonytalan devizák helyett egyre többen a „viharbiztos" svájci frankban kívánják tartani az értékeiket. Többek között ez az oka annak, hogy a héten 222,2-es forintárfolyammal történelmi csúcsra jutott a svájci frank. Ez persze különösen azoknak a százezreknek rossz hír, akik Magyarországon évekkel ezelőtt lényegesen alacsonyabb forintárfolyam mellett vettek fel frank alapú hitelt.

A nemzetközi gazdasági lapokban rendre „átlag magyar" példákon mutatják be azt a rémisztő helyzetet, amikor valakinek a törlesztőrészlete akár ötven százalékkal is megnőtt. (2008 nyarán még 140 környékén jegyezték a svájci fizetőeszközt, ma 220 körül.)

Az őszi kilátások az elemzők szerint senkinek sem okoznak felhőtlen örömöt. Ma úgy tűnik, hogy éppen a „biztonságos kikötő effektus" miatt marad tartósan magas (akár 220 forint feletti szinten) a svájci frank árfolyama, ami az eladósodott családok nem lekicsinyelhető problémája mellett a kereskedelemnek és több banknak is alaposan betesz.

A jegybank szóvivője szerint a svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára. A forint gyengülése továbbá emeli az inflációs kockázatokat, és hozzájárul a bankok nem teljesítő portfóliójának további emelkedéséhez. Simon András szóvivő a távirati irodának szerdán elmondta: az árfolyam leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. Legalább ennyire fontos hatás, hogy az árfolyam gyengülése a bankok devizahitel-portfólióján hitelezési veszteséget okoz, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket.

Az alacsony tőkemegfelelés korlátozza a bankok hitelezési aktivitását, így azon gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségei is beszűkülnek, akik amúgy nem rendelkeznek devizahitellel.

A csökkenő fogyasztási és beruházási kereslet, valamint a hitelvisszafogás fékező hatása a gazdasági növekedésre Magyarország esetén akár erősebb is lehet, mint a gyengébb árfolyam ösztönző hatása - tette hozzá.

Ha mindezt lefordítjuk számokra, akkor az alábbiakat láthatjuk: ha a mint-egy 600 ezer devizahitel-szerződésnél átlagosan 50 ezer forintos induló törlesztőrészletet számolunk, ami 50 százalékkal drágult, akkor a lakosság havonta 10-14 milliárd forinttal kénytelen kevesebbet költeni, hisz az árfolyamveszteség „eltűnik" a banki rendszerben. Még a bankok sem tudnak több hitelt kihelyezni, mivel mindez nem extraprofitban „nyilvánul meg", hanem a kockázatok növekedése miatt alacsonyabb hitelezésben. Széchenyi óta pedig köztudott Magyarországon, hogy a hitel az egyik alapja a jól működő gazdaságnak.

„Önmagában annak a lehetősége is nagy baj, hogy a svájci frank tovább kúszhat fölfelé. Ha tartósan berendezkedik egy 220 forint környéki értéken, akkor már szinte mindegy, hogy eljut-e például 240 forintig, mert - ilyen munkaerő-piaci helyzet mellett - ez már az a szint, ahol az eladósodott háztartások jelentős része nem tudja rendben fizetni a törlesztőrészleteket" - mondta el lapunknak Orbán Gábor. Az Aegon Befektetési Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a folyamatábra a következőképpen néz ki: egy átmenetileg megugrott törlesztőrészletet maximum egy-két hónapig még ki tudnak gazdálkodni a háztartások, mondjuk a fogyasztásuk elhalasztásával, átmeneti visszafogásával. A megtakarítások korlátosak lehetnek. Amikor már a harmadik-negyedik hónapja ilyen szinten stabilizálódik a svájci frank árfolyama, akkor első körben az történik, hogy az adós nem fizet időre, majd nemsokára 90 napon túl késedelmes fizetőként tűnik fel a statisztikákban.

A közgazdász szerint a 2006-os Gyurcsány-csomag óta van Magyarországon nagyon markáns különbség a külső és a belső keresleti komponensek között. Míg az export kifejezetten jó volt az utóbbi időben, a fogyasztás, beruházás és a költségvetés fékezik a gazdasági növekedést. Egyszerűen sem az állam, sem a hazai magánszektor nincs abban a helyzetben, hogy további hiteleket vegyen föl, és abból finanszírozza a fogyasztást, a beruházást. Ha ebben a kritikus helyzetben tovább csökken a családok rendelkezésére álló jövedelem amiatt, hogy a törlesztőrészletre nagyobb összeg megy el, akkor a vásárlás, fogyasztás még inkább lecsökken. Ettől azok is nehéz helyzetbe kerülnek, akik a fogyasztási cikkeket előállítják, forgalmazzák, így a munkahelyek száma is szükségképpen csökken.

„Az állami beavatkozás ideje már régen elérkezett, de semmiképpen sem direkt módon, sokkal inkább a munkahelyteremtéssel és a munkahelyek védelmével. A svájci frank gyengülése ugyanis azoknál a legkevésbé tolerálható, akik a munkahelyüket is elvesztették" - tette hozzá Orbán Gábor, aki szerint nem ártana a rendelkezésre álló jövedelmet azok körében növelni, akik a hitelt nagy erőfeszítések árán ugyan, de mégis törlesztik. „El tudnék képzelni olyan megoldást, hogy az szja-terhek csökkentésén keresztül kompenzálni lehetne a svájci frank ingadozásának hatását. Esetleg családtámogatással kombinálva mindezt. Ezzel azt a célcsoportot találnánk meg, amelyik nagy valószínűséggel a legkritikusabb helyzetben van svájcifrank-törlesztés ügyben. Társadalmi szempontból is elfogadhatóbb, hogy ha valaki gyerekvállalás céljából vállalt ilyen kockázatot, mint a svájci frank hitel, akkor azt az állam kisegítse szorult helyzetéből" - érvelt a szakember.

Olvasson tovább: