Kereső toggle

Kockázatos képviselők

Hogy juttassunk államtitkokhoz szélsőséges szervezeteket?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Jobbik négy, nemzetbiztonsági szűrőn fennakadt képviselője nem érti, hogy miféle kockázat rejlik személyükben, ami miatt nem ülhetnek be a sokszor államtitkokkal is dolgozó bizottságokba. Hogy jóhiszeműen kiáltanak-e politikai megrendelést, már csak azért is kétséges, mert közben pártjuk több szállal kötődik azokhoz a politikai terrorszervezetekhez és paramilitáris csoportokhoz, amelyek vállaltan a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére szerveződtek.

Balla Gergő, Endrésik Zsolt és Schön Péter a Honvédelmi és Rendészeti, Staudt Gábor pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságban szerette volna képviselni a Jobbikot, ám az ilyenkor szokásos C típusú átvilágítás olyasmit talált a múltjukban - és talán a jelenükben is -, ami miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) alkalmatlannak találta őket minősített adatok birtoklására. A képviselőkről készült, szigorúan titkos iratot Balajti László, az AVH főigazgatója Pintér Sándor belügyminiszter ellenjegyzésével küldte el Schmitt Pálnak, az Országgyűlés elnökének, aki ismertette az érintettekkel a végeredményt. Bár hivatalosan nem volna tudható, a sajtóban napvilágot látott elképzelések szerint a jobbikosokat a bíróság által betiltott Magyar Gárda Mozgalomhoz fűződő viszonyuk miatt volt kénytelen kiszűrni az elhárítás.

A szélsőjobboldali párt nem nyugszik bele a döntésbe, és az összes jogorvoslati lehetőséget egy szuszra igyekszik kimeríteni. Mint Staudt Gábor a Heteknek elmondta, első körben polgári pert indítanak, de büntető feljelentést is tesznek Balajti László ellen, melynek tárgya becsületsértés és hivatali visszaélés. A hivatkozott politikai vélemények, kampányszövegek és az internetről letöltött nyilatkozatok ugyanis szerinte nem képezhetik alapját a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának, pláne, hogy „bármelyik kókler mesemondó egy nap alatt különbet írt volna, mint az elhárítás".

A helyzet azonban az, hogy itt valami többről van szó, és ezt már a Jobbik is sejti. A vonatkozó törvényi szabályozás alapján ugyanis nyilvánvaló, hogy nem politikai vélemények miatt állapított meg kockázati elemeket a nemzetbiztonsági szolgálat. A Heteknek nyilatkozó Gulyás József szerint nem kizárható, hogy olyan cselekmények is felmerültek a képviselőkkel kapcsolatban, amelyek már a büntető törvénykönyvbe ütköznek, s emiatt az érintettekkel nem osztható meg az információ. A Nemzetbiztonsági Bizottság korábbi szabaddemokrata tagja úgy véli: elegendő például, ha a Magyar Gárda szervezésével, illetve újraszervezésével összefüggésben merül fel a bűncselekmény alapos gyanúja. Arról nem is beszélve, ha más szélsőjobboldali radikális, katonai vagy félkatonai szervezettel ápoltak, ápolnak közvetlen, élő kapcsolatot, vagy azok munkáját segítik, esetleg információs kapcsolatban állnak velük. Hatalmas kockázati tényező a Magyar Köztársaság számára - mondja Gulyás -, ha egy ilyen háttérrel rendelkező parlamenti képviselő ezeken az információs csatornákon keresztül visszacsöpögtethet a vizsgált szervezetekre is vonatkozó adatokat illetékteleneknek. Ennek az információáramlásnak az ellenőrzése vagy megakadályozása szinte már lehetetlen, ezért ezt a kockázati tényezőt úgy lehet legegyszerűbben kiiktatni, ha az államtitkok közelébe sem engedik az érintetteket.

A bíróság mellett a Jobbik a belügyminiszterhez és a Nemzetbiztonsági Bizottsághoz fordul panaszával. Szelíd fenyegetésében Staudt képviselő előrebocsátotta, hogy a bizottság azon tagjai, akik esetleg nem adnak helyt „politikai üldöztetésük újabb állomására" reagáló panaszuknak, egy életre elássák magukat szakmailag, és e bélyeg végigkíséri majd pályafutásukat. Ettől ugyan nem rezegtek meg a Fidesz küllői, tény azonban, hogy a jogi szabályozás nem rendelkezik arról a helyzetről, amikor a bizottság történetesen helyt ad egy ilyen panasznak, ráadásul a kockázat megállapítása is mérlegelés kérdése. Demeter Ervin, a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes alelnöke úgy emlékszik ezekre a helyzetekre, mint amelyeknél a pártok delegáltjai tanácstalanul tárták szét a kezüket.

Staudt szerint a probléma gyökere ott keresendő, hogy átvilágításukat az a hivatal végezte, amelyiknek a felszámolását átpolitizáltsága miatt választási kampányígéreteik közé foglalták. Úgy véli, önmagában már az, amit a szélsőjobb veszélyről a hivatal évkönyvében olvashatunk, elegendő ahhoz, hogy az egész szervezetet feloszlassák, lévén olyan dolgokba avatkoznak a szolgálatok, amihez semmi közük nincsen. „Miért nemzetbiztonsági kockázat, ha valaki Toroczkai Lászlóval vagy hasonló nézeteket vallókkal tart fenn kapcsolatot?" - kérdezi a Magyar Gárda Egyesület alapítója, és szerinte minimum fegyverkezniük kellene ahhoz, hogy szemet szúrjanak a hivatalnak.

Kiböki a szemet

A Jobbik még a látszatát sem igyekszik elkerülni azoknak az összefonódásoknak, amelyek képviselőin keresztül az úgynevezett „nemzeti ügy" előmozdításán fáradozó félkatonai alakulatokhoz, politikai terrorszervezetekhez, mozgalmakhoz és csoportokhoz kötik. A 2009-es EP-választási sikerüket követően Vona Gábor Ópusztaszeren találkozott stratégiai szövetségeseikkel, ahol a nemzeti szervezetek munkájának összehangolásáról beszélt. A nemzeti csúcstalálkozót Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke kezdeményezte. Futottak még: Budaházy György, a Magyarok Nyilai elnevezésű politikai terrorszervezettel összefüggésbe hozott városi gerilla; Kiss Róbert, az akkori Magyar Gárda országos parancsnoka; Vona Gábor, a Jobbik elnöke; Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője; továbbá az Össznemzeti Szurkolói Szövetség képviselője.

A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg 2007 decemberében hallatott magáról első ízben, amikor magára vállalta Csintalan Sándor brutális megverését. „Tény: vascsővel vertük meg. Azért nem kapott többet, mert ez csak figyelmeztetés volt, nem akartuk megölni, könyörgött az életéért kétségbeesve" - írta közleményében a szervezet, amelyik további öt akciót ismert el, melyek során öt szocialista politikus házára dobtak Molotov-koktélt. „A folyamat persze még nem ért véget, hiszen ezek a kezdeti akcióink voltak. Nagy titkot nem árulunk el azzal, ha annyit mondunk: aki fél, az jobban teszi, ha óvakodik a borítékoktól. (...) Nem beszélve a robbanó postaládákról és a további, egyelőre még fel nem fedhető ötleteinkről" - írják bemutatkozó szövegükben magukról.

Budaházy Györgyöt 2009 júniusában vette őrizetbe a rendőrség. A gyanú szerint az ő utasítására hajtotta végre egyik bűntársa a Hiller István miniszter családi háza elleni lőfegyveres támadást, illetve az ő utasítására dobtak Kóka János miniszter épülő házára Molotov-koktélt 2007 decemberében. Azzal is gyanúsítják, hogy 2009 áprilisában ő utasította bűntársait arra, hogy futball-labdába rejtett robbanószereket helyezzenek el két országgyűlési képviselő házánál. A bizonyítás még folyamatban van, szavai azonban nem engednek kérdőjeleket: „Szóval azt mondjátok, Tomcat robbantani akart? Hát én azt kérdezem erre: Nem megérdemelné már ez a nemzetvesztő, országromboló, hollókoszt imádó, vérszívó bolsevik csürhe, ha valaki közéjük robbantana? Ezért azt mondom nektek, győzzétek le magatokban a félelmet és támadjatok, mert nincs más esélyünk." Segítségére a Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje, parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás sietett, aki jelenleg Budaházy védőügyvédje.

A Magyarok Nyilainak egyik letartóztatott tagja azt állítja, hogy Rihó Krisztián, a Jobbik - a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése óta lemondott - bicskei elnöke lőszereket szállított a Magyarok Nyilai tagjainak, sőt, állítólag jelen volt, amikor rálőttek Hiller István házára. A neonáci kuruc.info szerint pedig vádalku köttetett az egyik korábban letartóztatott gerillával, akit április elején fogott el a rendőrség azzal a gyanúval, hogy Ecsődi László MSZP-képviselő elleni merényletre készült. A fiatalember lakásán talált, sorszám nélküli pisztolyról kiderült, hogy Magyarországon készült, valószínűleg megrendelésre, és hogy ezzel lőttek rá Hiller István házára 2007-ben. A csoportot lebuktató informátor szerint a mozgalom politikai szárnyát Toroczkai László vezeti, míg a katonai szárnyat Budaházy György.

Miután 2009 tavaszán letartóztatták, a Jobbik a 2010-es parlamenti választáson nem indította egyéni jelöltként Budaházy Györgyöt, és országos listájára sem tette fel. Novák Előd, a párt alelnöke, országgyűlési képviselő ennek ellenére Budaházy feleségével és húgával közös sajtótájékoztatón ígért támogatást a letartóztatott „hazafinak". A „hiperaktív" sajtófőnök egyébként nem rejti véka alá militáris hajlamait sem. Amikor a már korábban megszűnt Magyar Mérce gerillacsapatos címlapja miatt utólag tiltakozását fejezte ki a fegyverben mutatott Toroczkai, Novák nyilvánosságra hozta, hogy maga is részt vett az újságban ismertetett fegyveres szervezkedésben.

Toroczkai László, aki a Jobbik parlamenti frakciójában Zagyva György Gyulán keresztül fejti ki tevékenységét, 2009 februárjában a következőket nyilatkozta egy másik, Jobbikhoz közel álló szervezetről: „A Betyársereg és a hozzá hasonlatos seregek felállítása már csak azért is fontos, mert fel kell készülnünk a jövőre." „A mi szemünkben a köztársaság törvényei nem sokat érnek, a puszta ősi törvényeit azonban bármilyen körülmények között betartjuk és betartatjuk. Éppen úgy, mint az egykori betyárokat, minket is a hatalom kényszerített arra, hogy törvényen kívüliek legyünk" - olvasható a Betyársereg bemutatkozó írásában. A mai idők „híres betyárjai" közül egyébként három személyt nevez meg a honlap: Budaházy Györgyöt, Toroczkai Lászlót és Tyirityán Zsoltot. Utóbbi a sereg szóvivője, nemzeti szocialistának vallja magát, egyúttal Hitler eddig el nem ismert történelmi szerepét és érdemeit szeretné átvezetni a magyar néplélekbe. A kilencvenes évek végén került kapcsolatba a neonáci Magyar Nemzeti Arcvonallal, akikkel 2000-ig közösen tevékenykedett. Innen kiválva a Vér és Becsület nevű - szintén neonáci - szervezet munkájában vett részt. Faji alapon elkövetett súlyos testi sértésért 1,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. 2006-ban szabadult a Sátoraljaújhelyi Fegyházból. A szervezet honlapja a szegedi Jobbik korábbi elnökségi tagjának nevén fut. Szalma László jegyeztette be egyébként tavaly márciusban a magyaroknyilai.hu-t is, és az iwiwen is a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereget jelöli meg munkahelyeként.

Ami pedig a Nemzeti Őrsereget illeti, az röviddel a Magyar Gárda felállítása előtt, 2007 tavaszán alakult a jobbikos Kiss Sándor ötlete nyomán. A Nemzetbiztonsági Hivatal 2009 nyarán kiderítette, hogy az őrsereg Szlovákiából olyan fegyvereket szerzett be, amelyek könnyen visszaélesíthetők. Ezt követően tartottak egy „közlekedési ellenőrzést", melynek során a Nemzeti Őrsereg kapitányának, Kis Lászlónak az autójából előkerült egy gépkarabély. A rendőrség átkutatta a főkapitány lakását is, ahol újabb fegyvert, lőszert, bajonetteket, gázálarcokat és viperaként emlegetett ütőfegyvert találtak. A Magyar Gárda megalakulásakor azonnal bajtársi szövetségre lépett a Nemzeti Őrsereggel, melynek jogi képviselője Dr. Gyüre Csaba ügyvéd, a Jobbik alelnöke, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.

Röntgen ruhástól

A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy meg lehessen állapítani: a fontos és bizalmas munkakörre jelölt vagy azt betöltő személyek életében van-e olyan körülmény, amely kockázatot jelent államtitkok megismerésénél. A jogszabály szerint a biztonsági feltételek vizsgálata „azon kockázati tényezők, körülmények, informá-ciók felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő”. A nemzetbiztonsági ellenőrzés szintje a betöltött munkakörhöz, illetve a megismerhető, birtokolható információk szintjéhez igazodóan A, B vagy C típusú lehet. A különböző fokozatú ellenőrzések az érintettek személyes körülményeinek változását vizsgálják 5, 10, illetve 15 éves intervallumban. Az ellenőrzés alá vontnak első lépésben kérdőívet kell kitöltenie, majd a kérdőívre adott válaszok valóságtartalmát ellenőrzik és értékelik, illetve felderítik „az egyéb kockázati tényezőket”. A megszerzett információk alapján a szolgálat szakvéleményt készít.

Olvasson tovább: