Balla Gergő, Endrésik Zsolt és Schön Péter a Honvédelmi és Rendészeti, Staudt Gábor pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságban szerette volna képviselni a Jobbikot, ám az ilyenkor szokásos C típusú átvilágítás olyasmit talált a múltjukban - és talán a jelenükben is -, ami miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) alkalmatlannak találta őket minősített adatok birtoklására. A képviselőkről készült, szigorúan titkos iratot Balajti László, az AVH főigazgatója Pintér Sándor belügyminiszter ellenjegyzésével küldte el Schmitt Pálnak, az Országgyűlés elnökének, aki ismertette az érintettekkel a végeredményt. Bár hivatalosan nem volna tudható, a sajtóban napvilágot látott elképzelések szerint a jobbikosokat a bíróság által betiltott Magyar Gárda Mozgalomhoz fűződő viszonyuk miatt volt kénytelen kiszűrni az elhárítás.
A szélsőjobboldali párt nem nyugszik bele a döntésbe, és az összes jogorvoslati lehetőséget egy szuszra igyekszik kimeríteni. Mint Staudt Gábor a Heteknek elmondta, első körben polgári pert indítanak, de büntető feljelentést is tesznek Balajti László ellen, melynek tárgya becsületsértés és hivatali visszaélés. A hivatkozott politikai vélemények, kampányszövegek és az internetről letöltött nyilatkozatok ugyanis szerinte nem képezhetik alapját a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának, pláne, hogy „bármelyik kókler mesemondó egy nap alatt különbet írt volna, mint az elhárítás".
A helyzet azonban az, hogy itt valami többről van szó, és ezt már a Jobbik is sejti. A vonatkozó törvényi szabályozás alapján ugyanis nyilvánvaló, hogy nem politikai vélemények miatt állapított meg kockázati elemeket a nemzetbiztonsági szolgálat. A Heteknek nyilatkozó Gulyás József szerint nem kizárható, hogy olyan cselekmények is felmerültek a képviselőkkel kapcsolatban, amelyek már a büntető törvénykönyvbe ütköznek, s emiatt az érintettekkel nem osztható meg az információ. A Nemzetbiztonsági Bizottság korábbi szabaddemokrata tagja úgy véli: elegendő például, ha a Magyar Gárda szervezésével, illetve újraszervezésével összefüggésben merül fel a bűncselekmény alapos gyanúja. Arról nem is beszélve, ha más szélsőjobboldali radikális, katonai vagy félkatonai szervezettel ápoltak, ápolnak közvetlen, élő kapcsolatot, vagy azok munkáját segítik, esetleg információs kapcsolatban állnak velük. Hatalmas kockázati tényező a Magyar Köztársaság számára - mondja Gulyás -, ha egy ilyen háttérrel rendelkező parlamenti képviselő ezeken az információs csatornákon keresztül visszacsöpögtethet a vizsgált szervezetekre is vonatkozó adatokat illetékteleneknek. Ennek az információáramlásnak az ellenőrzése vagy megakadályozása szinte már lehetetlen, ezért ezt a kockázati tényezőt úgy lehet legegyszerűbben kiiktatni, ha az államtitkok közelébe sem engedik az érintetteket.
2010. 07. 02. (XIV/26)
