Kereső toggle

Orvosi eset

A Jobbik partnerszervezete megakadályozná a Mercedes-beruházást

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem jogilag, hanem orvosilag kellene kezelni az ügyet – így vélekedik a részleteket jól ismerő egyik forrásunk a kecskeméti Mercedes-telek kapcsán indult perről. A 170 egykori tulajdonos közül hét gazda fordult bírósághoz, de még nem egészen világos, hogy mit és milyen alapon követelnek. Egyik pártfogójuk, a Jobbik partnerszervezeteként működő Magatesz elnöke szerint súlyos hiba Magyarországra engedni a Daimler-Benz AG-t. Ezzel ugyanis egy kis Németország jön létre Magyarország szívében.

800 millió eurós beruházás, 2500 új munkahely közvetlenül, további 10 ezer munkahely közvetetten, megkétszereződő városi bevétel az iparűzési adóból - többek között ezek a kecskeméti Mercedes-gyár legfőbb előnyei hazai szemszögből. A tervek szerint 2012-re elkészülő - nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek minősített - beruházásnak azonban nem mindenki örül. A 441 hektáros Mercedes-telek 170 egykori tulajdonosa közül heten bírósághoz fordultak, mert úgy vélik, hogy kisemmizték őket, amikor földjeiket eladták. Annak ellenére, hogy ők is tudhatták, hogy a közöttük és az önkormányzat között közvetítő cég, a Best Invest Projekt Hungaria Kft. jókora - mint utóbb kiderült, kétmilliárd forintos - sikerdíjat tehet zsebre az ügylet után.

Kövesdi Ferenc, a cég ügyvezetője elzárkózott a nyilvánosság elől a „botrány" kirobbanása után. A városvezetés fideszes és szocialista képviselőinek nyilatkozataiból, valamint jogászok véleményéből biztosnak tűnik, hogy ebben az esetben valóban mindenki jól járt. Az ügyet közelről ismerő egyik forrásunk szerint arról volt szó, hogy a Best Invest 2000 óta kezdett érdeklődni az 54-es út melletti parcellák iránt, arra számítva, hogy a néhány hektáros területek egyenként szinte semmit, együtt viszont annál többet érnek. Lényegében egy ingatlanközvetítői munkáról volt szó, amelyben a közvetítő vállalta, hogy amennyiben négyzetméterenként 600 forintos (vagyis hektáronkénti 6 millió forintos) ár alatt tudja eladni a földeket, akkor csak 3 százalék a jutaléka, de ha ennél többet kap értük, akkor a 600 forint fölötti összeg 50 százaléka is az övé. A Best Investnek - a 170 ügyféllel való tárgyalás, az ügylettel járó szervezési és papírmunkák mellett - ugyanakkor azt is biztosítania kellett, hogy senki ne gondolhassa meg magát. Ezért opciós vételi szerződést kötött a gazdákkal, akik ebben elkötelezték magukat, hogy 6 milliós vagy annál nagyobb hektáronkénti ár esetén másnak nem adják el a földjeiket. Vagyis amolyan közösségi „horgászat" zajlott: ha jön a nagy hal, mindenki jól jár, ha nem jön, akkor minden marad a régiben. A Mercedes felbukkanásával elérkezett a nagy pillanat: a Best Invest érvényesítette a vételi jogát, de mivel ő maga nem akart tulajdonossá válni, a tényleges vásárló az elővételi jogával élő önkormányzat volt, aki a területet 7,7 milliárd forintért továbbadta a Mercedesnek, a sikerdíjat pedig kifizette a Best Investnek.

A bírósághoz fordult gazdák most azt sérelmezik, hogy a hektáronkénti 14 millió forintból 36 százalék a közvetítő zsebébe vándorolt (a 6 millióra érvényes 3 százalék és a felette lévő 8 milliót terhelő 50 százalékból ennyi jön ki). Úgy tudni, ők azok, akik azután kötöttek szerződést a Best Investtel, hogy annak ügyvezetője már tudta, hogy a terület a Mercedesnek kell. Ám ahogy a többiek, így ők is messze áron felül válhattak meg a földjeiktől: a 600-800 ezer forintot érő hektárokat - a sikerdíj levonását beleszámolva - 9 millióért adták el. Heten összesen 643 millió forintot kaptak a „kisemmizett" gazdák. Nem véletlen, hogy forrásunk megjegyezte: nem jogilag, hanem orvosilag kellene kezelni az ügyet.

Információink szerint az első, zárt tárgyalási napon, október végén négy gazdát hallgattak meg, közülük háromnak anyagi követelése volt - 36 százalék helyett szerintük csak 3 százalék járt volna a közvetítőnek -, egyikük azonban azt is sérelmezte, hogy nem magyar embernek adták el a földet, és ő előzetesen erről nem tudott. A gazdák jogi képviselője egy ügyvédjelölt, aki azonban nem volt teljesen összhangban a védenceivel, keresetében ugyanis az szerepelt, hogy szerinte az adásvételi szerződés érvénytelen a magas közvetítői jutalék miatt. Ezt végül szóban pontosította, hangsúlyozva, hogy nem kívánják a földet elvonni a beruházástól. Úgy tudjuk, az is jellemző momentum volt, hogy a jogi képviselő nem tudta átadni az ügy iratait a bírónak, vagyis úgy tűnik, nem állt kapcsolatban a védenceivel.

A decemberben folytatódó peres eljárás mögött sokan a Jobbikot sejtik, amely egyszerre húzna vizes lepedőt a Fideszre és az MSZP-re.

A gyanút erősíti, hogy a Jobbik egyik partnerszervezete, a Magyar Gazdák Termelő Szövetsége (Magatesz) is harcol a gazdák „igazáért". Mint a szervezet elnöke, Krasnyánszky Béla lapunknak elmondta, ők nem a perben érdekeltek, hanem az adásvétel jogszabályellenes voltára kívánják felhívni a figyelmet. Szerinte „hazárdírozás", „összejátszás" és „korrupció" érhető tetten az ügyben, hiszen - mint mondja - a város megtehette volna, hogy összegyűjti ezeket a területeket, és akkor nem kellett volna fizetnie egy közvetítőnek, a pénz a városban maradt volna. Ráadásul, tette hozzá, 2010. december 31-ig nem kerülhet külföldi kezébe magyar termőföld. (Tegyük hozzá: valójában művelésből kivont területekről van szó.) Az elnökkel való beszélgetés ezen a ponton egyre valószerűtlenebb fordulatokat vett. „Ezzel egy kis Németország jön létre Magyarország szívében. Abba a programba illik ez, amit Simon Peresz hirdetett meg két évvel ezelőtt, amikor azt mondta, nem kellenek katonák és fegyverek, Magyarországot, Lengyelországot, Manhattant és Romániát is fel fogják vásárolni" - jegyezte meg például. Azzal kapcsolatban, hogy mi köze Simon Peresznek a Mercedeshez, azt mondta, ugyanahhoz az érdekkörhöz tartoznak. A munkahelyteremtésre vonatkozóan pedig azt állította, hogy a dolgozók többsége német lesz, „nem véletlen, hogy már működnek német nyelvű óvodák és iskolák a térségben". Állítását azonban nyomban cáfolta is, mert következő mondatában már azon sajnálkozott, hogy a németeknek csak az olcsó magyar munkaerő kell.

„Vissza kellene állítani az eredeti állapotot, vagyis visszahordani a földréteget, amit elhordtak, mi pedig vállaljuk, hogy akár társadalmi munkában is megműveljük a területet" - fogalmazott Krasnyánszky Béla, aki nem csak beszél: többek között a fenti „érvekre" hivatkozva a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnál megtámadta a Mercedes-gyár építési engedélyére vonatkozó eljárást. A hivatal vezetője, Siket Judit lapunkat úgy tájékoztatta: az ügyben megszületett a határozat, amely szerint a közigazgatási hatóság nem hivatott eljárni  a Krasnyánszky Béla által benyújtott panaszokban. Eközben pedig már nemcsak a talajmunkákra, hanem az első csarnokra is kiadták az építési engedélyt, vagyis a Mercedes-gyár várhatón 2012-re valóban elkészül.

Olvasson tovább: