A legfőbb ügyészi poszt egyik nagy esélyeseként tartották eddig számon Varga Gergelyt. A múlt héten korrupciós botrányba keveredett kerületi ügyészt most azzal gyanúsítják, hogy jó pénzért „enyhe” ítéletet kért volna egy büntetőügy női vádlottja számára. A hivatásos vádképviselőt épp akkor érte tetten a rendőrség egy Budapest közeli bevásárlóközpontban, amikor a kenőpénzként követelt 600 ezer forint egy részletének átadására került volna sor. A pénz mellett azonban másfajta ellenszolgáltatás is szerepelt a bűnös alkuban. Mint Ihász Sándor fővárosi főügyész elmondta, a jó nevű ügyész „megengedhetetlen magánkapcsolatba, bizalmi kapcsolatba, majd később szexuális kapcsolatba került” a vádlottal.
Varga ellen tavaly már indult fegyelmi eljárás, mert egy rendőri túlkapásokkal kapcsolatban indult per tárgyalásának szünetében odalépett a sértettekhez, és közölte velük, hogy nem a tettesek ülnek a vádlottak padján, és ő tudja, kik a valódi tettesek. Akkor felmentették szóvivői posztjáról, de ügyészként tovább dolgozhatott – egészen hétfőig, amikor a legfőbb ügyész azonnali hatállyal felmentette hivatalából, csütörtökön pedig azonnali hatállyal el is bocsátották.
Kontrollálatlan, túlságosan független, önhatalmú – sorolta kérdésünkre Fleck Zoltán azokat a területeket, melyek miatt az ügyészség egyesre vizsgázna demokráciából.
A jogszociológus szerint nem tudhatjuk, hány hasonló, de kiderítetlen ügy van még, és szerinte elgondolkodtató, hogy nem egy kisvárosi ügyészről, hanem az ügyészségi elithez tartozó munkatársról van szó. „Szomorú, hogy olyan minőségű szervezeti kultúra van az ügyészségen belül, hogy Varga Gergely úgy érezte, könnyen megteheti, hogy pénzt fogad el a kedvező ítéletért” – mondja Fleck, aki megelőzhetőnek tartotta volna a második kihágást, ha a szóvivőt már az első botrányánál eltávolítják a szervezetrendszerből. Fleck szerint több ügy, például a Kulcsár-videó nyilvánosságra kerülése utáni felelősségre vonás elmaradása is a szervezeten belüli áldatlan állapotokat jelzi.
„Egyfajta Jackyll és Hyde típusú, kettős személyiség lehet” – utalt Vargára, és mentette a menthetőt Ihász Sándor egy televíziós műsorban. A főügyész bejelentette: megvizsgálják a lebukott ügyész többi ügyét is. Fleck szerint ugyanakkor nagyobb ívű vizsgálatokra is szükség lenne. „Intézményi maradványok vannak a rendszerben, amit csak az ügyészség alkotmányos helyzetének rendezésével lehetne feloldani” – összegez a jogszociológus, aki szerint a jelenlegi ügyészségi szerkezet a szocializmusból itt felejtett intézményi forma. Fleck szerint az vezetne átlátható, ellenőrizhető ügyészséghez, ha – a miniszteren keresztül – valódi politikai felelőssége lenne az ügyészségnek. Konkrét megoldás pedig csak kétharmados parlamenti többséggel születhetne, de fennáll annak veszélye is, hogy a kormányzó pártoknak nem érdeke a változás, mivel a korrupciós szálak és a szexbotrány mellett politikai szál is felfedezhető egy-egy ilyen ügyben – mondja Fleck.
Az ügyészséget több vád is érte amiatt, hogy csak három nappal a tettenérés után, egy újságcikk megjelenését követően hozta nyilvánosságra az ügyet. Ihász Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta: a megalapozott gyanúsításhoz „megfelelő szintű és mértékű” bizonyítékokra volt szükség, az ügyészi szervezet pedig kiveti magából azt, aki ilyen bűncselekményt követ el. Az ügyészt amúgy nem vették őrizetbe, mivel főnökei szerint annak feltételei nem álltak fenn.
2009. 08. 07. (XIII/32)
